A vizsgaidőszak közeledtével sok ember válik stresszessé. Gyakran érzel te is ilyet? Látod magad vagy gyermeked előtt, hogy halmokban áll a jegyzet? Szeretnéd eredményesen átvészelni ezt az időszakot? Gyakran aggódsz, hogy nem sikerül a vizsga? Ha te is a sikeres tanulás titkát keresed, szeretnél felkészülni a vizsgaidőszakra, akkor jó helyen jársz! Mohácsi Rebeka írása.
A vizsgaidőszak beköszöntével az egyetemistáknak rövid idő alatt nagy mennyiségű tananyagot kell megtanulni, majd eredményesen vizsgázni. A nehéz helyzetben szeretnénk hatékonyak lenni, azonban ez sokszor nem könnyű feladat. A tanulás folyamata során eljuthatunk egy olyan állapotba, amikor már nincs kedvünk tanulni, és sokszor a kimerültségig hajszoljuk magunkat. Ha a saját tanulási működésünket megértjük, elérhetjük, hogy rövidebb idő alatt, kisebb energiabefektetéssel használható tudást szerezzünk úgy, hogy közben élvezzük is a tanulást. A hatékony nyelvtanulásra nem térek ki, azonban ebben a cikkünkben többet olvashatsz róla. Ha pedig te is poliglott szeretnél lenni, akkor kattints ide.
Mi ösztönzi az egyént a tanulásra?
Fontos, hogy tisztában legyünk azzal, hogy valójában mi is ösztönöz minket a tanulásra. A középiskolában megkövetelték tőlünk, hogy napról napra tanuljunk, így kevesebb belső ösztönzésre van szükség. Azonban az egyetemen a külső kényszer teljesen hiányzik, ezért úgy érezhetjük, hogy sokkal nehezebb a tanulás. A másik oka a nehéz tanulásnak a hosszú távú célok hiánya, ugyanis a legtöbb egyetemistának van valamilyen terve a jövendő pályáját illetően, azonban gyakran homályosak az elképzelések, ráadásul időről időre változhatnak.
A következő kérdések segítségével gondold végig, hogy miért végzed a tanulmányaidat az adott szakon! Alaposan olvasd végig a következő kijelentéseket, majd fontosságuk szerint rangsorold az állításokat; 1-gyel jelöld a rád legjobban illőt, 2-vel a következő legjobban rád illőt, és így tovább.
Azért járok iskolába / erre a szakra, mert…
- tudom, mi akarok lenni, és ehhez szükséges (ez) a diploma.
- a családom akarta, pedig nekem eszem ágában sem volt.
- azt gondoltam, hogy jó buli lesz.
- úgy éreztem, hogy jobban meg szeretném ismerni és érteni a világot.
- szeretek tanulni, és a szakon vannak olyan tárgyak, amik érdekelnek.
- ma már mindenhez kell a diploma.
- nem akartam tovább otthon lakni – így hamarabb leszek önálló.
- csak erre a szakra volt elegendő pontom.
- sok osztálytársam / barátom tett így, úgy éreztem, hogy nem akarok kilógni a sorból.
Ha átgondolod a kérdéseket, és őszintén válaszolsz rájuk, akkor tisztábban fogod látni az önmagad felé kitűzött célokat, így a tanulmányaidat is könnyebbé teheted. Ha pedig úgy érzed, hogy a számodra nem megfelelő szakot csinálod, akkor érdemes egy karriertanácsadóhoz fordulni.
Optimális külső és belső feltételek
Milyen körülményeket teremtsünk meg a hatékony tanulás érdekében?
Külső feltételek
1. Tanulókuckó
A tanulás előtt biztosítsunk megfelelő környezetet. Igyekezzünk a rendezett hely megteremtésére, legyen ez egy asztal vagy asztalrész, ahol a tanuláshoz szükséges eszközök (könyv, füzet, laptop stb.) elhelyezéséhez van elegendő hely. A tanulókuckónknál csak a tanuláshoz szükséges felszerelések legyenek nálunk, akár a telefont is kivihetjük a szobából, hogy semmi ne vonja el a figyelmünket a tanulásról.
A rendezett hely segíti a tanulást.
Fontos, hogy a tanulókuckót olyan helyen alakítsuk ki, ahol nem szoktunk pihenni, ugyanis az agyunk összekötné a helyet és a kényelmet a pihenéssel, így nem tudnánk megfelelő szinten a tanulásra koncentrálni.
2. Friss levegő, fények és nyugalom
A nap folyamán szellőztessünk rendszeresen és biztosítsunk friss levegőt. Lehetőség szerint próbáljunk meg mesterséges fény helyett természetes fényben tanulni. Mindenkinek más a csendigénye, így teljesen rendben van, ha zenére is szeretünk tanulni – jobb a halk, dinamikus, szöveg nélküli zene, amire nem figyelünk a tanulás során.
3. Látható cselekvési terv
A tanulási folyamatunk megtervezését követően tűzzük ki az elkészült tanulási tervünket a tanulóhelyünk közelében (ragasszuk fel a falra, tűzzük ki falitáblánkra), és rendszeresen vessük össze a tervet és megvalósítását. A monitorozás nagyon fontos része a tanulási folyamatnak, ugyanis csak a helyes napirend kialakításával tudnak automatikussá válni a helyes tanulási szokások.
Egy olyan napi ritmust alakítsunk ki, melyben tudjuk, hogy mikor fogjuk elkezdeni, befejezni a tanulást, és az egyes tantárgyakra mennyi időt kell szánnunk.
A betervezett tanulási egységeket minden alkalommal jól láthatóan – akár színekkel – jelöljük meg, vagy hagyjuk nyitva. Ha látjuk, hogy mennyit tanultunk meg eddig, tudjuk, hogy jó úton haladunk a célunk elérése felé. Az elvégzett munka öröme pedig egy új lendületet adhat.
Valószínűleg az első tervünk nem lesz tökéletes, és nem fogjuk tudni reálisan kiszámítani a tanulandó anyagokra fordítandó időt, illetve váratlan események is késztethetnek arra, hogy módosítsuk a munkatervünket. Viszont, ha törekszünk arra, hogy kényelmesen haladjunk az elvégzendőkkel, akkor a későbbiekben nem kell olyan szigorúan betartanunk az előírásokat és csak emlékeztetőül fogjuk használni.
Belső feltételek
1. Megfelelő étkezés
Az éhség erősebb a kötelességérzetnél, így könnyen elvonja a figyelmünket a tanulásról. Kávé helyett törekedjünk nátriumban, káliumban és glükózban gazdag ételek (zöldség, gyümölcs) és italok (zöldség – és gyümölcslé) fogyasztására. A csokoládé és szőlőcukor pedig élénkítő hatással van az agyra, hiszen nemcsak a gondolkodásban segít, de jobb kedvre is derít!
2. Az alvás – 8 óra pihenés
A pihentető alvás szükséges ahhoz, hogy a testünk regenerálódjon, azonban ha a testben túlzott mértékű és állandó a kortizol szintje, a testünk nem képes pihenő üzemmódba kapcsolni. Ilyenkor gyakran felkelünk éjszaka, nyugtalanul forgolódunk és reggel fáradtabban kelünk, mint amikor lefeküdtünk.
A vizsgaidőszakban is törekedjünk a pihentető alvásra a kimerülés elkerülése érdekében.
Ilyenkor veszélyes különböző serkentőszereket, „csodapirulákat”, például energiaitalt, kávét, agyserkentő kapszulákat használni, azért, hogy meghosszabbítsuk a napunkat. Ugyanis egy olyan ördögi körbe kerülhetünk, amely a teljes kimerüléshez vezethet, és a vizsgán felléphet a „se kép se hang” effektus. Ha nehezen megy az elalvás, pszichológiai alvástippjeinkért kattints ide.
Pacsirta vs. Bagoly?
Annak érdekében, hogy hatékonyan tanuljunk a nap folyamán, érdemes megismernünk a saját működésünket is. Így könnyebben elfogadhatjuk, ha este, vagy épp reggel nem szeretnénk tanulni – és ezek alapján tervezhetjük a napunkat, az alvásidőnket.
Pacsirták: a „reggel hírnökei”
Gyakran hamarabb kelsz, mint az ébresztő? Délelőttönként tevékenynek érzed magad, viszont délutánra kifáradsz? Ha a kérdésekre a válaszod igen, akkor te egy pacsirta vagy. A pacsirták már korán energikusak, mentálisan is jó formában vannak. Gyakori, hogy a legjobb ötleteik hajnalban támadnak, ilyenkor a legeredményesebbek. Délután gyakran élnek meg holtpontot és elálmosodnak. Estére pedig már csak a pihe-puha ágyukba kívánkoznak.
Baglyok: az „éjszaka vadászai”
Nehezen kelsz ki az ágyból? Gyakori, hogy a fél nap már eltelt, de te még lézengsz, délután viszont mintha kicseréltek volna? Délután hatékonyan végzed a dolgaidat akár éjszakába nyúlóan? A baglyok az ébresztőre is nehezen szedik össze magukat, délutánra bemelegednek és hatékonyan végzik a feladataikat.
Az utóbbi években a két típus kiegészült a sziesztázó és a délutáni típussal is.
Sziesztázók
A sziesztázóknak két álmossági mélypontja van. Aktívan kezdik a napot és a testi-lelki frissesség kitart egészen 11 óráig, majd az aktivitási görbéjük elindul lefelé és 3 óra körül éri el a mélypontját. Úgy érzik, hogy délután szükségük van egy rövid pihenőre, hogy energikusan folytathassák a napot, késő délutánra pedig visszanyerik az energiájukat és 10 óráig éberek maradnak, majd újra elálmosodnak.
A délutáni emberek
A délutániak esetén a „begyógyult szem” jelenség egészen 11 óráig tart. A négy típus közül ők kelnek a legnehezebben, a legálmosabban, majd fokozatosan nő az aktivitási görbéjük és egészen délután 5 óráig hatékonyak a feladatok elvégzésében. Majd ezt követően fokozatosan elkezdenek elálmosodni.
Az utóbbi években megjelent a az oroszlán, medve, farkas és a delfin, mint kronotípus fajták. Ha többet szeretnél tudni róluk, nézd meg az alábbi videót.
Tanulási stílusunk
Tanulási stílusunk ismeretében hatékonyabban tanulhatunk, mely lehet auditív, vizuális, motoros és taktilis. De vajon tudjuk e, hogy ránk melyik a legjellemzőbb?
1. Auditív
Az auditív tanulók a verbális ingerekre figyelnek elsősorban. A tanuláskor szeretnek hangosan olvasni, legkönnyebben pedig a szóbeli magyarázat alapján tanulnak. Gyakori, hogy sokat beszélnek, ugyanis hangosan szeretnek gondolkodni. Hasznos lehet nekik egy tanulócsoport, ha valakivel megbeszélik az anyagot, vagy ha hangosan felmondják a tanult anyagrészt.
2. Vizuális
A vizuális tanulók az elméjükkel lefényképezik a tanult anyagot, amikor pedig felelevenítik, arra is emlékeznek, hogy a lap alján vagy közepén található a felidézett anyagrész.
Használj színeket!
Hasznos lehet, ha különösen figyelsz az ábrákra, rajzokra, illusztrációkra, táblázatokra, grafikonokra.
Feltétlenül jegyzetelj az órákon, és készíts vázlatot tanuláskor.
Készíts gondolattérképet!
3. Motoros
A motoros tanulók esetén a mozgás fontos szerepet játszik a tanulás közben is, így nem szeretnek egy helyben ülni. Akkor tudnak hatékonyan tanulni, ha olvasás közben járkálnak és felmondják a tanultakat. A tanult anyag elsajátítása során a részletek rögzítése ezekhez a mozdulatokhoz társul.
4. Taktilis
A diákoknak a tanulás során meg kell fogniuk és testközelbe kell kerülniük, le kell írniuk és rajzolniuk, ha megfogható, fizikai anyagról tanulnak. Ha viszont nem kézzelfogható a tanult anyag, mindenképp be kell vonódniuk.
Természetesen magunkra ismerhetünk több tanulási stílusjegynél is, de érdemes a legjellemzőbb stílusjegyeket alkalmaznunk, ha hatékonyan szeretnénk tanulni. Azonban bármilyen típusba tartozol, sokat adhat a tanuláshoz, ha minél több érzékszervedet be lehet vonni – látni, hallani, tapintani tudsz.
Felkészülés a vizsgaidőszakra
Nincsenek olyan módszerek, melyek mindenki számára egyformán működnek, azonban néhány technika elsajátításával nagyban megkönnyíthetjük a tanulást és a vizsgázást is. Szerencsére van néhány tippünk, amivel felkészülhetsz a vizsgaidőszakra!
1. Felejtés ellen
A tananyag felejtése ellen mi is tehetünk. Az előadások anyagainak átolvasásával, kiegészítésével történő tanulás jóval hatásosabb, ha lehetőleg még aznap történik meg, amikor az előadáson részt vettünk.
Amennyiben egy anyag megtanulása után ismét tanulunk, az megakadályozhatja az előbbi bevésődősét.
Tanulásunkat nagyban segíthetjük, ha nem egyhuzamban, koncentráltan foglalkozunk a tanulandó anyaggal, hanem más-más időpontokban, ugyanis jobban elmélyülnek az ismeretek.
2. Tarts szünetet!
A tanulás közben felmerülő fáradság ellen a helyesen közbeiktatott szünetekkel tudunk védekezni! Egy hamarosan esedékes szünet pedig növeli a motivációt. A legjobb, ha akkor tartunk szünetet, mikor sikerült elsajátítanunk egy meghatározott mennyiséget. A szünetben rögzül a tanult tananyag. Semmiképp ne a monitor előtt próbáljunk meg kikapcsolódni, hiszen jól tudjuk, hogy a közösségi oldalak pár percnyi böngészéséből pár óra lesz.
Paul Ginnis (2007) 500 kanadai diákra kiterjedő vizsgálatában kiemeli, hogy azok, akik mindennap egy órát töltöttek edzéssel, a vizsgákon messze fölülmúlták azokat, akik nem sportoltak.
Monitor és telefon helyett hallgassunk zenét, tornázzunk, sétáljunk a friss levegőn vagy végezzünk egy kis házimunkát, de a rövid szünet ne legyen túlságosan intenzív, hogy vissza tudjunk hangolódni a tanulásra.
Ügyeljünk arra is, hogy a szünetben kitöltő tevékenység ne legyen túlságosan kellemes, ugyanis fennáll a veszélye, hogy a szünet végén sokkal nehezebben térünk vissza a tanuláshoz, vagy vissza se térünk. Természetesen jutalmazhatjuk magunkat kellemes kikapcsolódással, csupán ügyeljünk arra, hogy a sikeres munkának megfelelő arányban alkalmazzuk.
A pomodoro technika egy népszerű módszer, mely segít fókuszálni a munkára, miközben tervezett szünetek biztosítják, hogy fenntarthatóan végezzük a munkánkat. De vajon mennyi ideig tanuljunk, és milyen hosszúak legyenek a szünetek?
25 perc teljes fókusz, 5 perc pihenő!
A szünetek hossza egyén- és anyagfüggő, így érdemes kísérletezni! A 2 óránként 30 perces szünet a felsőoktatásban tanulók számára egy körülbelüli kiinduló arány lehet.
3. Szorongásoldás
A szorongás az ember életében egy folyamatosan vissza-visszatérő probléma, amivel nap mint nap találkozunk a magánéletben és a tanulás során egyaránt. Az, hogy hogyan hat ránk a stressz, egyénenként nagy különbségeket mutat.
Az ideális tanuláshoz egy közepes szintű fiziológiai izgalmi állapot az optimális.
Sem szorongva (negatív izgalmi állapot), sem pedig eufórikus állapotban (pozitív izgalmi állapot) nem lehet hatékonyan tanulni.
Tapasztalhattuk már, hogy a tanulási teljesítményre negatív hatással van a számonkérés vagy a nyilvánosság előtti szereplés miatti szorongás. Ha nem osztjuk be jól az időnket, és a vizsga előtt növekedő szorongással próbáljuk behozni a lemaradást, egyre kevésbé fogunk tudni hatékonyan tanulni, ezért is fontos, hogy a saját képességeinket felmérve, időben kezdjünk el tanulni. A hatékony stresszkezelésről ebben a cikkünkben olvashatsz. Az aggodalom leküzdéséhez pedig további 3 gyakorlati tippet talász ide kattintva.
4. Küzdd le a halogatást!
Az időgazdálkodás problémája sok embert érint, hiszen a „ráérünk még” után jön a hideg zuhany: a hirtelen sok tanulás miatt az érintettek három-négy napig alig alszanak.
Halogatsz?!
- Tudatosítsd, hogy halogatsz!
- Fogalmazd meg a következményeit!
- Ne nyiss meg közösségi médiát tanulás helyett!
- Tűzz ki reális célokat, és bontsd kisebb egységekre a munkát!
- Kérdezd meg önmagadtól: miért utálom? Miért nem értem?
- Keress legalább egy okot, amiért elfogadással, kíváncsisággal tekinthetszt a tanulni valóra.
Ahhoz, hogy elkerüljük a halogatás csapdáját, érdemes minél korábban ismerkedni a tananyaggal. Tekintsük át az anyagot, ismerkedjünk meg a témakörökkel, olvassuk el a fejezetek címeit és gyorsan fussuk át az egészet. A fejünkben gyorsan rendszerré áll össze, és ez alapján könnyebben tudjuk később kisebb részekre osztani.
Ha többet szeretnél olvasni a halogatás leküzdéséről, ide kattintva megteheted.
5. Jegyzetelés, rajzolás, jelölés
A megfelelő jegyzet jól áttekinthető, tartalmaz minden fontos elemet úgy, hogy az anyagot részekre bontja, az egyes részeket pedig címszavakba foglalja. A jegyzetelés során használjunk ceruzát, szövegkiemelőt! Jobban megmaradnak, ha rajzokat, színeket társítunk a száraz anyaghoz – jegyzeteljünk az oldalak szélére. A kiemelés mellé készítsünk gondolattérképeket, vázlatokat, jegyzeteljünk úgy, mintha egy ismerősnek készítenénk.
A gondolattérkép készítésének fő szabályai
A gondolattérkép (mindmap) elkészítése során határozzuk meg a kulcsfogalmakat, gondolatokat, valamint a közöttük lévő kapcsolatokat, hogy értelmezhető szerkezetet alakíthassunk ki.
- Fektetve legyen előttünk a papír.
- A központi kép hordozza a fő témát.
- A nagyobb ágak a központba kapcsolódjanak, a nagyobb témákat jelezve.
- Egy dobozba lehetőleg egy kulcsszó kerüljön.
- NYOMTATOTT BETŰKET HASZNÁLJUNK.
- Ne legyenek ferdén a szavak, ábrák.
- A központi vonalak legyenek vastagabbak.
- Határok ölelhetik körül a nagyobb ágakat.
- Használjunk minél több képet és színt.
- A változó nagyságok, dimenziók segítik a hangsúlyozást.
- A kódok időmegtakarítást jelentenek, a nyilak irányt adnak a gondolatoknak.
- A hierarchikus elrendezés logikai rendet teremt.
6. Értelmezzük és kapcsoljuk össze! – Mnemotechnika
Próbáljuk értelmezni az új információkat, és összekötni a már meglévő tudásunkkal. Így sokkal könnyebben beépülnek a memóriánkba.
Mnemotechnikák
- A helyek módszere (locustechnika)
Ha a lista elemeit így rögzítjük, gondolatban megtéve az útvonalat, automatikusan fel tudjuk idézni az elemeket, mivel minden hely előhív egy képet, és minden kép előhív egy szót.- lépés
Bizonyos adott helyeknek a sorát kell megjegyezni, mondjuk az otthonunkban való végighaladást, vagy az egyetemre vezető utat. - lépés
Az útvonalunk minden fontos helyéhez társítsunk 1-1 szót, annak vizuális képével.
- lépés
- Rímalkotás
„Előttem van észak, hátam mögött dél, balra a nap nyugszik, jobbra pedig kél.” - A kulcsmódszer
Az idegen szavak tanulásánál alkalmazható sikerrel. Lényege, hogy a megtanulandó idegen szóban találnunk kell egy olyan részt, amely egy magyar szóra hasonlít, majd egy képben össze kell kapcsolnunk a kulcsszót és a jelentést, így jelentés alapú kapcsolatot hozunk létre a két szó között.
Pl.: angol curtain (függöny) szó megjegyzéséhez elképzelünk egy körtemintás függönyt. - Memóriafogas
Egy jól ismert sorra – mint egy fogasra – akasztjuk fel a megjegyzendő dolgokat.
Ha a megtanulandó anyag információrészletei között értelmes, egyedi és érdekes kapcsolatot teremtünk, ezek a kapcsolatok megkönnyítik az előhívást: a vizsgán eszünkbe jut az oda tartozó tartalom. Persze ezeken túl is sokat tehetünk azért, hogy összeszedetten és kiegyensúlyozottan csináljuk végig ezt a nehéz időszakot, és elégedetten zárjuk!
Ha pedig úgy érzed, hogy tanulási nehézségeid vannak, ebben a cikkben többet olvashatsz róla.
Felhasznált szakmai tartalom
- Allan Mundsack, James Deese és Ellik K.Deese (2006). Hogyan tanuljunk? Budapest: Panem Kiadó.
- Atkinson, R. C., Hilgard, E., Smith, E. E., Nolen-Hoeksema, S., Fredrickson, B. L., Loftus, G. R. (2005). Pszichológia. Osiris Kiadó, Budapest.
- Cole, M., Cole S. R. (2006). Fejlődéslélektan. Budapest: Osiris Kiadó.
- Oakley B. (2014). A Mind for Numbers: How to Excel in Math and Science.
- Paul Giniss (2007). Tanítási és tanulási receptkönyv. Pécs: Alexandra Kiadó.
- Werner Metzig, Martin Schuster (2003). Tanuljunk meg tanulni. Budapest: Medicina Kiadó.
További felhasznált irodalom itt, itt és itt.
Az eredeti cikk 2020. 05. 12-én született, a frissített és bővített verzió 2022. 05. 03-tól érhető el.
Mohácsi Rebeka
Élvezted ezt a cikket? Csatlakozz a Zárt Közösségünkhöz! 
