A család legnagyobb öröme a szeretteik boldog élete, az együtt töltött idő és a közös sikerek – különösen, ha ez a családi összefogáson alapul. Azoknak pedig, akik gyermekre vágynak, szintén nagy öröm, ha a várva-várt gyermekáldás megérkezik. De vajon hogyan érinti ez az anyák munkavállalási kedvét? Hova lesz a karrierterv? Milyen gondolatok foglalkoztatják a szülőket, amikor a gyermek már bölcsődét / óvodát kezd? Cikkünkben ezekre a kérdésekre keressük a választ. Hennel Éva vendégszerzőnk írása.
Általánosságban elmondható, hogy az anyák vegyes érzelmekkel gondolnak a munkába való visszatérésre a gyermekvállalást követően. Egyrészt lelkesek lehetnek, hogy szellemileg újra aktív szerepet vállalhatnak a munka terén, másrészt aggodalmat is érezhetnek a gyermekük gondozásával kapcsolatban. Az átmenet nehéz lehet, és teljesen természetes, ha néhány anya félelmet is érez azzal kapcsolatban, hogy hogyan fog egyensúlyt teremteni a munka, a családi élet és az énidő között.
Munkába való visszatérés anyaként
Akár bölcsődében kezdi a gyermek az intézménybe lépést, akár óvodában, mindkét esetben szinte törvényszerű, hogy kezdeti hiányzásokkal lehet számolni, ami komoly feladat elé állítja a kisgyermekes szülőket.
Nem újkeletű nehézségről van szó, ám érdemes megvizsgálnunk, miért is különbözik a jelen helyzet a néhány évvel ezelőtti állapottól.
A nagyszülők sok esetben már nyugdíjasok voltak, és tudtak segíteni az unokák körül, volt idejük és erejük is hozzá. Mára, a nyugdíjkorhatár kitolódásával ez a segítőfaktor már nem minden esetben áll fenn.
A versenyszféra elterjedésével a szülők munkaterhelése is megváltozott, más ritmusban dolgoznak, mint elődeik: gyakori a túlóra, az elcsúszott munkarend. Az otthoni munkavégzés elterjedése miatt nehezebb meghúzni a határt a munkahelyi és az otthoni teendők között, ami szintén nem könnyíti meg a mai szülők helyzetét.
Milyen érzések jellemzik a munkába visszatérő kismamákat?
Gyakran az édesanyák attól tartanak, hogy:
- a gyermeknevelést nem lennének képesek összeegyeztetni a mindennapi munkájukkal;
- a munkáltatók nem tekintik teljes értékű munkavállalónak az anyákat, eleve csak alacsonyabb beosztás betöltésére látják őket alkalmasnak;
- a korábbi 8 órás munkavégzés segítség nélkül túl nagy terhet róna rájuk;
- az új szituáció és az ismeretlen bizonytalansággal, ezáltal önbizalomhiánnyal töltheti el őket;
- az elég-jó-anyaság kérdése: vajon elegendő időt lehetnek-e majd a családdal a munkavégzés mellett.
Hogyan teremthetek egyensúlyt?
A téma fontosságát felismerve összegyűjtöttük azokat a tényezőket, melyek a kisgyerekes anyák számára megnyugtatást adhatnak. Az alábbi tippek segíthetnek az egyensúly megteremtésében:
1. Rugalmas időbeosztás
Ha lehetőség van rá, próbálj olyan munkát választani, amely lehetővé teszi a rugalmas időbeosztást, vagy a távmunka lehetőségét. A Munka Törvénykönyve 2023. január 1-től megváltozott, az új szabályok szerint a szülőknek gyermekük 4 éves koráig a munkáltató köteles biztosítani a részmunkaidő lehetőségét, amennyiben ezt a munkavállalók igénylik.
2. Családi támogatás
Legyél nyitott a család vagy a párod támogatására, és bátran oszd meg velük a felelősséget mind a gyermekek gondozása, mind pedig a háztartás terén.
Írj listát, hogy szükség esetén ki, miben tud támogatni. Egy esetleges nehézség során ez segíthet abban, hogy kihez fordulhatsz az adott problémával!
3. Priorizálás
Határozd meg, mely tevékenységek fontosak, és azokra koncentrálj! Feleslegesen ne terheld magad túl sok feladattal, amelyek nem elengedhetetlenek. Törekedj a hatékony időbeosztásra!
4. Egyetlen állandó: a változás
Készülj fel arra, hogy – hasonlóan a babás időszakhoz – amint beállt a rend, rövid időn belül ez is megváltozhat, ami valójában szükséges velejárója az életnek. Az egyensúly megteremtése állandó folyamat, amely függ a családi helyzettől, a munkahelyi követelményektől és a személyes preferenciáktól is.
5. A szabadidő fontossága
Légy tudatában annak, hogy mennyi szabadidőd van, és használd azt olyan tevékenységekre, amelyek feltöltődést biztosítanak. Például a sport, a kreatív tevékenységek, a barátokkal való időtöltés, de a meditáció vagy kényeztető program is kiváló választás lehet.
6. Támogató környezet
Keress támogató környezetet más szülőkkel, barátokkal, akik hasonló helyzetben vannak, és beszélgess, cserélj tapasztalatot velük. Egy-egy aprónak tűnő ötlet vagy tapasztalás hatalmas segítség lehet a mindennapokban.
7. Agymunka
Teljesen természetes, hogy a gyermekágyas időszakban, és azt követően is tevékenységünk más fókuszban van, és alkalmazkodva a kialakult helyzethez, az agyunknak egészen más feladatokat adunk.
Ahhoz, hogy a visszatérés után az új technológiák elsajátítása, vagy a megváltozott munkakör feladatai ne okozzanak gondot, érdemes valamilyen tanulási tevékenységet beiktatni a mindennapokba.
Az olvasás, rejtvényfejtés, logikai játékok és az új dolgok tanulása segíthet az agyi működés fenntartásában és fejlesztésében.
8. Légy jelen!
Az első időszakban elképesztő mennyiségű információdömping várható, ember legyen a talpán, aki képes megélni a most pillanatát. Ha gyakran érzed, hogy munka közben a családon jár az eszed, otthon pedig a benti teendőkön kattog az agyad, érdemes lehet néhány mindfulness technikát elsajátítani, hogy megéld a tudatos jelenlét pozitív oldalát minden szerepedben.
+1: Segítséget kérni ér!
Ha nehéznek találod ezt a helyzetet, túl sok a feladat és a felelősség, bátran kérj szakembertől segítséget – legyen szó akár mentális, akár jogi, akár szakmai támogatásról! Néha már az is sokat adhat lehet, ha egy segítő beszélgetés során valakivel átbeszéled az eléd gördülő nehézségeket ebben az átmeneti állapotban.
Mindig gondolj arra, hogy ez az élethelyzet szintén a személyiségfejlődés egy szakasza, amiből rengeteget tanulhatsz magadról, a megküzdési képességeidről és a környezetedről is!
Felhasznált szakmai tartalom
- Dweck, C. (2015): Szemléletmódváltás. Budapest: HVG Kiadó Zrt.
- Nemes, O. (2019). Generációs mítoszok-Hogyan készüljünk fel a jövő kihívásaira. Budapest: HVG könyvek.