A kreativitás olyannyira fontos, akár a műveltség, ezért is kellene az oktatás során nagy hangsúlyt kapnia. Nemcsak a gyerekek, hanem a pedagógusok számára is nagyon sok előnnyel jár, ha kibontakoztatják a bennük rejlő alkotóerőt. De vajon miért hasznos a kreativitás a pedagógusnak és a gyermekeknek egyaránt? Hogyan fejleszthető, és hogyan csempészhetjük be a kreativitást az iskolába? Cikkünkben többek között ezekre a kérdésekre keressük a választ. Mohácsi Rebeka zoopedagógus, földrajz-biológia pedagógusjelölt írása.
Amikor kreativitásról beszélünk, valamilyen alkotási folyamatot társadalmilag elismertnek, értékesnek és hasznosnak gondolunk. A kreativitás szó hallatán gyakran gondolunk nagy művészekre, táncosokra, zenészekre. Magunkat pedig aligha tartjuk kreatívnak, hiszen a legtöbbünk rajztudása megáll a pálcikaembernél, hangszeren is nehezen tudunk játszani, verset pedig középiskolában írtunk utoljára. Ezért gyakran nem merjük kibontakoztatni a kreativitásunkat, pedig az alkotóképesség ott szunnyad bennünk, ráadásul számos pozitív hatása van az életünkre.
Kreativitás és mentális jóllét
Az alkotóképesség számos területen megmutatkozhat, nemcsak a tudományban, a művészetekben, hanem a mindennapjaink során is. A kreativitás lehetősége ott van bennünk, gondoljunk egy különleges étel elkészítésére, egy eldúdolt dallamfoszlányra, egy kézzel készített ajándékra vagy egy asztali dísz megvalósítására.
Pedagógusként is megvannak az eszközeink arra, hogy az oktatás során kiélhessük a kreativitásunkat, melynek számos jótékony hatása van az életünkre, mentális állóképességünkre és a gyermekek fejlődésére egyaránt.
A kreativitás megélése javítja az általános hangulatunkat, elégedettebbnek érezzük magunkat. Lehetővé teszi számunkra, hogy új kapcsolatokat alakítsunk ki a nyitottságunk által, ráadásul boldogabbnak és kompetensebbnek érezhetjük magunkat.
Munkánk során is törekedhetünk a kreativitásunk megélésére.
Pedagógusként felelősségünk, hogy mentális jóllétünket ápoljuk, amit az önismereten túl az alkotókészségünk kibontakoztatásával is támogathatunk. A kreativitást bátran becsempészhetjük az óráinkba, tanmeneteinkbe, de akár a kollégákkal való kapcsolatainkba is. Így a kreativitásunk megélésével egyrészt önmagunkat, másrészt a jövő nemzedékét is segíthetjük. Átjárhatja a munkánkat egy igényes, kreatív légkör, amelyet magunknak teremthetünk meg.
Hogyan támogatja a gyermekek fejlődését a kreativitás?
A kreativitás és egy jól megtervezett tanterv megfelelő keveréke támogatja a diákokat abban, hogy innovatívak, nyitottak, érdeklődők legyenek, ami serkenti őket az új dolgok megismerésére. A kreatív gyakorlatok ezen kívül is rengeteg pozitív és hosszú távú hatással bírnak.
„Egy kislány rajzórán hátul ült, rajzolt. A tanár odament és megkérdezte mit rajzol. A kislány azt válaszolta: »Istent rajzolom le.« Erre a tanár azt felelte: »De hiszen senki sem tudja, hogy néz ki Isten.« A kislány erre csak azt válaszolta: »Mindjárt tudni fogják!«” – Sir Kenneth Robinson egyik története
Sir Kenneth Robinson, 2020-ban elhunyt brit szerző, pedagógus, előadó és nemzetközi tanácsadó felhívja a figyelmet arra, hogy jelenleg nem tudjuk milyen lesz a jövőnk, azonban a jövő nemzedékében benne van az innováció képessége. Úgy véli, minden gyermek tehetséges, azonban az oktatás során elveszíthetik tehetségüket. Véleménye szerint napjainkban a gyermekekben elnyomják a kreativitást, így a legtöbben felnőve azt hiszik, hogy nem kreatívak.
A kreativitás által csökkenhet a stressz
A kreativitás:
- sok stressztől szabadítja meg a gyerekeket;
- fokozza a problémamegoldó képességet, készségeket;
- innovatív, újító diákokat nevelünk;
- javítja az összpontosítást;
- javul az osztályközösség és a diákok közötti kommunikáció, a szociális érzékenység.
A stressz csökkenése, az örömérzet abból fakad, hogy a kreatív tevékenység végzése során olyan „flow” állapotban tartja a tanulókat, amely jelentősen enyhíti a feszültséget, ezáltal jobban tudnak teljesíteni. A flow élmény gyakori átéléséhez kattints ide.
A diákok problémamegoldó képességeit is fejleszteni tudjuk a különböző kreatív gyakorlatokkal, ugyanis megtanulnak „out of the box” (a szokásostól eltérő) módon gondolkodni, így képessé válnak nyitottan állni a világhoz és az abban felmerülő kihívásokhoz.
Innovatív, újító gyermekeket nevelhetünk, akik egy-egy problémában nem a nehézséget, hanem a kihívást, a lehetőséget veszik észre, ezzel is támogatva a fejlődési szemléletmód kialakítását.
Kreatív iskolai környezettel támogatjuk a tanulók összpontosítását, hiszen egy érdekes, inspiráló gyakorlatra, feladatra sokkal jobban tudnak figyelni, amely ránk nézve is pozitívan hat, egészen az elkészítésétől kezdve az elvégzéséig.
Egy kreatív páros vagy csoportmunkával fejleszthetjük a diákok kommunikációs, szociális, érzelmi készségeit. Hiszen, ha együtt készítik el a kreatív feladatokat, találnak megoldást, akkor erősödik a csapatszellem, az összetartozás és a másikba vetett hit érzése.
Kreativitás az iskolában
A következőkben néhány tippet nyújtunk nektek ahhoz, hogy könnyebben építsétek be az alkotóképességet egyéni és osztálytermi szinten is.
1. Rend a lelke mindennek
Szeretjük otthonossá, szerethetővé tenni magunk körül a környezetünket – gondoljunk az otthonunkra –, de nincs ez másképp olyan helyen sem, ahol sokat tartózkodunk.
Megfigyelési gyakorlat: Mindennek megvan a helye?
Tekintsünk végig az asztalunkon, irodánkon olyan szemmel, mintha most látnánk először. Melyek azok az elemei, amik egy régi, már elavult stílust tükröznek? Hogyan tudnánk javítani a kinézetén? Hogyan lehetne barátságosabb, szerethetőbb? Hogyan tudjuk elérni, hogy kellemesen érezzük magunkat benne?
A rend, a tisztaság fontos tényezője az otthonunk, a munkahelyi környezetünk harmóniájának, mellyel az otthonpszichológia foglalkozik. Fontos, hogy mindenkinek legyen egy olyan helye, amit úgy tud alakítani, ahogy szeretne, ami számára szerethető és elfogadható.
Amennyiben pedig többet szeretnél olvasni a rendrakás pszichológiájáról, itt megteheted.
2. Csapatépítés
A kreativitás nyugodt légkörben tud igazán kibontakozni. Az iskolai szünetek egy részét kihasználhatjuk csapatépítő programok lebonyolítására is. Egy együttműködő, támogató közösségben sokkal jobban tudunk együtt dolgozni, és szembenézni a munkahelyi kihívásokkal.
Egy interaktív szabadulószoba, egy kirándulás a természetben vagy akár egy délutáni kávézás a kollégákkal is olyan kapcsolódási lehetőséget tud nyújtani, amely munkaidőben nehezen megoldható.
Ötleteljünk közösen a kollégákkal, és csináljunk akár iskolai, akár iskolán kívüli programokat, gazdagítva az emlékeinket és ápolva a kapcsolatainkat.
3. Piszkos kezek
Ha valamit kézzel készítünk, alkotunk, igazi megelégedéssel tölthet el minket, ezért bátran maszatoljuk össze a kezeinket. Mennyivel érdekesebb színes, élethű modelleken bemutatni egy adott tananyagot!
Egy kézzel készített modell segítségével számos jelenséget is megtaníthatunk a gyerekeknek.
Akár az otthonunkban, akár az iskola falai között is készíthetünk modelleket, amiket aztán felhasználhatunk egy tananyag tanítása során. Egy kézzel készített Naprendszer, Föld, vulkán, csontváz, bármi, ami a tantárgyunkhoz köthető és szívesen elkészítenénk.
A gyermekek motivációját serkenthetjük, ha ők is elkészíthetik a kedvenc témakörük által megalkotott modelljüket. Adjunk nekik teret, hogy ők is kipróbálhassák magukat egy-egy modell elkészítésében, amelyek aztán a tantermeket is színesíthetik.
4. Növények gondozása
Ha szeretjük a természetet, nyugodtan gondozhatunk virágokat, növényeket, amelyekkel később a folyosót, az osztálytermeket, a tanárit feldobhatjuk. Korosztálynak megfelelően akár a diákokat is bevonhatjuk a gondozásukba, tanítva őket a felelősségvállalásra. Biológiatanárként pedig egy-egy témakörnél is felhasználhatjuk a növényeket, ezzel is színesítve az órákat.
A növények nemcsak a levegőt tisztítják, de számos pozitív hatásuk is van, úgy mint a stressz csökkentése, produktivitás növelése. Ha többet szeretnél olvasni a növények jótékony hatásairól, itt megteheted.
5. Számonkérés
Ha úgy érezzük, hogy a számonkérések kezdenek unalmassá, rutinszerűvé válni, nyugodtan feldobhatjuk különböző módszerekkel. A különböző számonkérési módok nemcsak számunkra hasznosak, hanem a diákoknak is.
Megengedhetjük a diákoknak, hogy az általunk engedett számonkérési lehetőségek közül ők válasszák ki ennek a módját: írhatnak dolgozatot vagy fogalmazást, felelhetnek egyedül vagy párban, készíthetnek projektmunkát, csinálhatnak reklámkampányt, naplót, híradást, posztert.
Időnként adjuk meg a diákoknak a lehetőséget, hogy ők döntsék el a számonkérés módját.
Természetesen téma- és tantárgyfüggő, hogy milyen módszerekkel tudunk számonkérni egy-egy témakört. Gamifikációval (játékosítás) pedig akár egy egész fejezetet feldolgozhatunk a tanulókkal úgy, hogy a folyamatot érdekessé tesszük.
6. Szituációs játék
Az órák során adjunk a diákoknak kreativitást serkentő feladatokat. Akár összeköthetjük az órai anyaggal, de csinálhatunk nem tudásfüggő feladatokat is. Különböző szituációs feladatokkal, mini előadásokkal serkenthetjük a kreativitásukat, ráadásul a visszahúzódóbb tanulók is érezhetik, hogy megbecsült tagjai az osztálynak. Ha merészebbek vagyunk, mi is írhatunk történeteket, amelyeket aztán előadhatunk a diákokkal.
7. Humor
Biztosítsunk humorforrást, hiszen tudjuk, hogy nevetni jó dolog. Ezt támasztja alá a humor pszichológiája is.
Készítsünk a tanterembe egy „Viccfalat” vagy egy „Aranyköpések” falat, amely a diákok és a pedagógusok arcára egyaránt mosolyt csalhat. Írjunk ide minden olyan jószándékú, nem sértő elszólást, ami az órákon elhangozhatott, akár a pedagógus, akár a diák szájából.
Természetesen szeretettel, és ne a kinevetés, gúnyolódás céljából írjunk fel megjegyzéseket. A diákoknak is mondjuk el, hogy a cél a humor és az öröm szerzése a hétköznapokban.
8. Ötletláda vagy Kívánságláda
Helyezzünk el az osztályteremben egy ötletládát vagy kívánságládát. A diákok, de akár a pedagógusok is írják le egy cetlire, hogy milyen gondolatuk támadt az osztállyal kapcsolatosan. Fontos tisztázni a gyerekekkel, hogy milyen témával kapcsolatosan ötletelünk. Ezt követően az osztályfőnöki órákon minden alkalommal vegyünk elő a ládákból egy-egy ötletet, amelyet aztán átbeszélhetünk a diákokkal és közösen megvitathatunk.
A kreativitás megvalósítása
A gyermekeken túl figyeljünk önmagunkra és a mentális jóllétünkre. Kedves Olvasó, remélem, cikkem a kreativitás témakörén keresztül segít abban, hogy kibontakoztasd a képességeidet, hogy megtaláld a kreativitás megélése által az örömöt, a kihívást, az egyensúlyt az életedben, így hivatásként élheted meg a munkádat!
Felhasznált szakmai tartalom
- Atkinson, R. C., Hilgard, E. (2005). Pszichológia. Osiris Kiadó, Budapest.
- Cole, M. Cole S.R. (2006). Fejlődéslélektan. Budapest: Osiris Kiadó.
- Conner, T. S., DeYoung, C. G., Silvia, P. J. (2018). Everyday creative activity as a path to flourishing. The Journal of Positive Psychology, 13(2), 181-189.
- Silvia, P. J., Beaty, R. E., Nusbaum, E. C., Eddington, K. M., Levin-Aspenson, H., Kwapil, T. R. (2014). Everyday creativity in daily life: An experience-sampling study of “little c” creativity. Psychology of Aesthetics, Creativity, and the Arts, 8(2), 183.
- További felhasznált irodalom: itt és itt.
A cikk eredeti állapotában 2021. 09. 14-én jelent meg, a felújított verzió 2023. 02. 14-től érhető el.
Mohácsi Rebeka
Élvezted ezt a cikket? Csatlakozz a Zárt Közösségünkhöz! 
