A társas identitás az énfogalom azon aspektusait fedi, amelyek a csoporttagságunkról alkotott tudásunkból és érzelmeinkből táplálkoznak.
Társas identitás fogalma
A társas identitás elméletének kidolgozása Tajfel és Turner (1979) nevéhez fűződik. Az elmélet szerint a társas identitás két tényező segítségével írható le:
- társas kategorizáció;
- hasonlítás.
A csoporthoz tartozó egyének számára fontos a pozitív identitás kialakítása, a pozitív megkülönböztető jegyek kialakítása más csoportokkal szemben.
Csoporthoz való tartozás
A társas identitás kialakítása során az „én” „mi”-vé alakul, ami magában foglalja a csoport tagjait is. A társas identitás alapját bármilyen csoport képezheti, lehet az nemi vagy etnikai csoporttagság; egyetemi közösség; a munkahelyünk, ahol dolgozunk; de esetleg egy közös hobbi is a társas identitás része lehet.
Egy csoporthoz való tartozás stresszcsökkentő hatású lehet, biztonságérzetet jelenthet az egyének számára. Hiánya azonban az emberi kapcsolatokkal szembeni bizalmatlansággal és sérülékenységgel járhat együtt.
Felhasznált szakirodalom
- Fonagy, P. (1996). Patterns of attachment interpersonal relationships and health. In: Blane, D. és mtsai. (szerk.): Health and Social Organization. Routledge. 125-151.
- Smith, E. R., Mackie, D. M., Claypool, H. M. (2016). Szociálpszichológia. ELTE Eötvös Kiadó.
- Steg, L. és mtsai (2008). Applied social psychology: Understanging and managing social problems. Cambridge University Press.
- Tajfel, H., Turner, J. C. (1979). An integrative theory of inter-group conflict. In: Austin, W. G., Worchel, S. (szerk.): The social psychology of inter-group relations. Brooks/Cole. 33-47.