A hangulatzavar az érzelmi állapotot befolyásoló jelenség, amely estében a hangulat tartósan egy szélsőséges irányba tolódik el.
Hangulatzavar fogalma
Hangulatunkat a napi események könnyen befolyásolhatják; elszomorodhatunk vagy épp felvidulunk, azonban ezek nem tartós állapotok.
A hangulatzavar következtében azonban az adott személy hosszabb ideig képes megragadni egy-egy állapotban, ami az életminőségét is befolyásolja. A betegségkezdet általában a 20-as, 30-as évekre tehető, de előfordulhat gyermekkorban vagy idősebb korban is.
A hangulatzavar tünetei
A személy általános közérzete hosszabb időre változik meg, ami a magatartás, az érzelmi reakciók, a kognitív és vegetatív funkciók zavarával is társul. Sérülhetnek a szociális kapcsolatok, és romolhat a munkahelyi teljesítmény is. A hangulatzavarokra jellemző, hogy az érintett egyén kellemetlenségérzést él meg lelkileg, valamint szomatikus, testi tünetek is megjelentnek.
A hangulatzavar típusai
A hangulatzavar az egyik leggyakrabban előforduló pszichiátriai tünetegyüttesnek számít. A hangulatzavar 2 fő megjelenési formája a depresszió és a mánia, azonban ide sorolható a bipoláris zavar is.
Depresszió esetében az egyén egy szomorú, reménytelen állapotot él meg, amelyben az élet nyomosztónak és sivárnak tűnik számra.
A mánia épp a depresszió ellentéte. A mániát túlzott tettrekészség jellemzi, amelyben az egyén legszívesebben habzsolná az életet.
Bipoláris zavar esetében két állapot váltakozik: a depressziós szakaszokat mániás szakaszok váltják fel.
Felhasznált szakirodalom
- Comer, R., J. (2005). A lélek betegségei. Budapest. Osiris Kiadó.