szükséglethierarchia

A szükséglethierarchia elmélete szerint szükségleteink kielégítése késztet bennünket cselekvésre, és ezek a szükségletek hierarchikus rendbe állíthatók.

Szükséglethierarchia fogalma, elmélete

Abraham Maslow elméletének (1943) alapja az, hogy az embereket szükségleteik kielégítése késztet bizonyos cselekvésre, és ezek a szükségletek hierarchikus rendbe állíthatóak, tehát csak akkor válnak hatékonnyá, ha az alattuk levő már (legalább jórészt) kielégült.

Ha bármelyik szinten kimarad a szükséglet kielégítése, elakad a motiváció, a személy megreked azon a szinten, ahol még kielégületlenek szükségletei. Így a fejlődés elmarad, nem jut fel az önmegvalósítás csúcsára.

A kielégítetlen szükségletek belső feszültséghez, kereső magatartáshoz, míg a kielégített szükségletek a belső feszültség csökkenéséhez vezetnek.

A szükségletpiramis szintjei

1. Fiziológiai szükségletek: éhség, szomjúság, a test belső egyensúlyának a fenntartása.
2. Biztonság szükséglete: biztonságérzés, örömkeresés, fájdalomkerülés.
3. Szeretet szükséglete: tartozni valakihez, támogatni másokat és megkapni mások támogatását, figyelmet felkelteni és odafigyelni másokra.
4. Pozitív önértékelés szükséglete: teljesítményigény, kompetenciaélmény, eredményesség, siker.
5. Kognitív szükségletek: tudásvágy, megértésigény, felfedezésvágy.
6. Esztétikai szükségletek: szimmetria, harmónia, rend, szépség.
7. Önmagunk érvényre juttatásának szükséglete: önmegvalósítás, képességek kibontakoztatása.
8. *Transzcendencia szükséglete: felismerni és megélni a létezés értelmét.

Maslow-piramis

Az alsóbb három szint hiányalapúak, azaz „üres lyukak” a szervezetben, amelyeket be kell tölteni az egészség megőrzése érdekében; kielégülésük a belső feszültség csökkenésével jár. Az ezek felett lévő öt szint növekedésalapú szükségletek: növelve a belső feszültséget az önmegvalósítás, önmeghaladás felé mozdítanak.

Az önmagát megvalósító ember

„Az önmegvalósító emberek általánosságban és gyakorlatilag minden szempontból élvezik az életet, míg a legtöbb ember csak a diadal, a teljesítmény vagy a csúcsélmény ritka pillanatait élvezi.”

• A legfontosabb, hogy a világot tisztán és reálisan észleli. A kielégítetlen alapszükségletek mintha elhomályosítanák a látásunkat, s a világból csak azt vesszük észre, ami a szükségleteinkkel kapcsolatos.
• Jobban el tudja fogadni önmagát, másokat és a természetet.
• Viselkedése spontán, egyszerű és természetes.
• Képes a feladataira összpontosítani.
• Független: igénye van a magánéletre, a kapcsolataiban nem kapaszkodó, beavatkozó vagy birtokló.
• Függetleníteni tudja magát a kultúra és a környezete nyomásától is (pl. sem a hízelgés, sem a bírálat nem befolyásolja őt jelentősen).
• Gazdag érzelmi életet él.
• Gyakrabban él át ún. csúcsélményeket, mint mások.
• Érdeklődik a társadalmi kérdések iránt (együttérző, figyelmes, szociálisan érzékeny).
• Igénye van az egyenrangú viszonyokra, nem előítéletes.
• Nem sok, ám mélyebb baráti kapcsolatokat alakít ki.
• Erkölcsileg szilárd, különbséget tesz az eszköz és a cél között.
• Ellenségességtől mentes humorérzék jellemzi.
• Autonómiára törekszenek.
• Kreativitás és alkotókedv jellemzi.

Számos kivételt lehet megfigyelni…

• Jó példa erre az alkotó ember, akinek alkotóvágya az alapvető kielégülés hiányában is jelentkezhet.
• Képesek vagyunk továbbá elviselni a nélkülözést, kielégületlenséget is, ám az egyes szükségletek tartós kielégületlensége maradandó nyomot hagyhat a személyiségben. Például a szeretetkapcsolatok koragyermekkori hiánya az intim kapcsolatok kialakításának képtelenségét okozhatja felnőttkorban.
• A legtöbb viselkedést pedig egyszerre több szükséglet is motiválhatja (szexualitás mint fiziológiai és szeretet igényének szükséglete).

* A transzcendencia szükséglete

A nyolcadik szükséglet – az elmélet továbbgondolásaként – a hierarchia csúcsán helyezkedik el.

Az ezen a szinten álló személy jellemzői:

• Realitásorientált.
• Elfogadja önmagát és másokat, illetve a világot.
• Spontán.
• A probléma megoldására összpontosít, és nem önmagára.
• Privát szférát tart fenn.
• Autonóm a beolvasztó kulturális hatásoktól.
• Friss és alkotó gondolkodás, érzelmi szabadság.
• Spirituális érzékkel rendelkezik.
• Fejlett identitású, azonosul az emberiséggel.
• Mély és örömet adó kapcsolat néhány emberrel.
• Demokratikus jellem.
• Világos etikai álláspont.
• Humorérzék.
• Kreativitás.

Felhasznált szakirodalom

• Atkinson, R. C., Hilgard, E. (2005). Pszichológia. Osiris.
• Maslow, A. H. (1943). A theory of human motivation. Psychological Review, 50(4), 370-396.

« Vissza a Lexikonhoz