Lexikon

Pszichológiai fogalomtár

Pozitív Pszichológiai Magazin

szükséglethierarchia

A szükséglethierarchia elmélete szerint szükségleteink kielégítése késztet bennünket cselekvésre; és ezek a szükségletek hierarchikus rendbe állíthatók.

Szükséglethierarchia fogalma, elmélete

Abraham Maslow elméletének (1943) alapja az, hogy az embereket szükségleteik kielégítése késztet bizonyos cselekvésre; és ezek a szükségletek hierarchikus rendbe állíthatóak, tehát csak akkor válnak hatékonnyá, ha az alattuk levő már (legalább jórészt) kielégült.

Ha bármelyik szinten kimarad a szükséglet kielégítése, elakad a motiváció, a személy megreked azon a szinten, ahol még kielégületlenek szükségletei. Így a fejlődés elmarad, nem jut fel az önmegvalósítás csúcsára.

A kielégítetlen szükségletek belső feszültséghez, kereső magatartáshoz; míg a kielégített szükségletek a belső feszültség csökkenéséhez vezetnek.

A szükségletpiramis szintjei

  1. Fiziológiai szükségletek: éhség, szomjúság, a test belső egyensúlyának a fenntartása.
  2. Biztonság szükséglete: biztonságérzés, örömkeresés, fájdalomkerülés.
  3. Szeretet szükséglete: tartozni valakihez, támogatni másokat és megkapni mások támogatását, figyelmet felkelteni és odafigyelni másokra.
  4. Pozitív önértékelés szükséglete: teljesítményigény, kompetenciaélmény, eredményesség, siker.
  5. Kognitív szükségletek: tudásvágy, megértésigény, felfedezésvágy.
  6. Esztétikai szükségletek: szimmetria, harmónia, rend, szépség.
  7. Önmagunk érvényre juttatásának szükséglete: önmegvalósítás, képességek kibontakoztatása.
  8. *Transzcendencia szükséglete: felismerni és megélni a létezés értelmét.
maslow szükséglethierarchia - önmegvalósítás

Az alsóbb három szint hiányalapúak, azaz „üres lyukak” a szervezetben, amelyeket be kell tölteni az egészség megőrzése érdekében; kielégülésük a belső feszültség csökkenésével jár. Az ezek felett lévő öt szint növekedésalapú szükségletek: növelve a belső feszültséget az önmegvalósítás, önmeghaladás felé mozdítanak.

Az önmagát megvalósító ember

„Az önmegvalósító emberek általánosságban és gyakorlatilag minden szempontból élvezik az életet, míg a legtöbb ember csak a diadal, a teljesítmény vagy a csúcsélmény ritka pillanatait élvezi.”

  • A legfontosabb, hogy a világot tisztán és reálisan észleli. A kielégítetlen alapszükségletek mintha elhomályosítanák a látásunkat, s a világból csak azt vesszük észre, ami a szükségleteinkkel kapcsolatos.
  • Jobban el tudja fogadni önmagát, másokat és a természetet.
  • Viselkedése spontán, egyszerű és természetes.
  • Képes a feladataira összpontosítani.
  • Független: igénye van a magánéletre, a kapcsolataiban nem kapaszkodó, beavatkozó vagy birtokló.
  • Függetleníteni tudja magát a kultúra és a környezete nyomásától is (pl. sem a hízelgés, sem a bírálat nem befolyásolja őt jelentősen).
  • Gazdag érzelmi életet él.
  • Gyakrabban él át ún. csúcsélményeket, mint mások.
  • Érdeklődik a társadalmi kérdések iránt (együttérző, figyelmes, szociálisan érzékeny).
  • Igénye van az egyenrangú viszonyokra, nem előítéletes.
  • Nem sok, ám mélyebb baráti kapcsolatokat alakít ki.
  • Erkölcsileg szilárd, különbséget tesz az eszköz és a cél között.
  • Ellenségességtől mentes humorérzék jellemzi.
  • Autonómiára törekszenek.
  • Kreativitás és alkotókedv jellemzi.

Számos kivételt lehet megfigyelni…

  • Jó példa erre az alkotó ember, akinek alkotóvágya az alapvető kielégülés hiányában is jelentkezhet.
  • Képesek vagyunk továbbá elviselni a nélkülözést, kielégületlenséget is, ám az egyes szükségletek tartós kielégületlensége maradandó nyomot hagyhat a személyiségben. Pl.: a szeretetkapcsolatok koragyermekkori hiánya az intim kapcsolatok kialakításának képtelenségét okozhatja felnőttkorban.
  • A legtöbb viselkedést pedig egyszerre több szükséglet is motiválhatja (szexualitás mint fiziológiai és szeretet igényének szükséglete).

* A transzcendencia szükséglete

 

A nyolcadik szükséglet – az elmélet továbbgondolásaként-, a hierarchia csúcsán helyezkedik el.

Az ezen a szinten álló személy jellemzői:

  • Realitásorientált.
  • Elfogadja önmagát és másokat, illetve a világot.
  • Spontán.
  • A probléma megoldására összpontosít, és nem önmagára.
  • Privát szférát tart fenn.
  • Autonóm a beolvasztó kulturális hatásoktól.
  • Friss és alkotó gondolkodás, érzelmi szabadság.
  • Spirituális érzékkel rendelkezik.
  • Fejlett identitású, azonosul az emberiséggel.
  • Mély és örömet adó kapcsolat néhány emberrel.
  • Demokratikus jellem.
  • Világos etikai álláspont.
  • Humorérzék.
  • Kreativitás.

Felhasznált szakirodalom

  • Atkinson, R. C., Hilgard, E. (2005): Pszichológia. Budapest: Osiris Kiadó.

  • Maslow, A. H. (1943): A theory of human motivation. Psychological Review, 50(4), 370-396.

Kövess minket Facebookon! 😉
« Vissza a Lexikonhoz
Skip to content