A csúcsélmény az önmegvalósítás pillanatának intenzív megélése.
Csúcsélmény fogalma
Olyan élmény, amelyet boldogság és kielégülés jellemez, a cél elérésének egy időleges, nem mások ellen irányuló és nem éncentrikus állapota.
A csúcsélményt önmagát érvényesítő, önmagát igazoló pillanatnak érezzük, amely magában hordozza saját belső értékét. A csúcsélmény mindig jó és kívánatos, és soha nem élik meg rossznak vagy nemkívánatosnak.
Maslow szerint csúcsélményben csak akkor lehet részünk, ha szükségleteink kielégültek. Elmélete (1943) alapján a szükségleteknek létezik egy hierarchiája, mely az alapvető biológiai szükségletektől az önmegvalósítás pillanatáig terjed, amit Maslow csúcsélményeknek nevezett.
A csúcsélmény érzése
Nagyon hasonlít a flow megélésére.
Jellemzői:
- mintha össze lennénk kapcsolva a környezetünk elemeivel;
- a színek és a hangok élesebbek;
- az időérzék elvész;
- az áhítat érzése, extázis jár át.
A csúcsélmény és a B-értékek
Maslow szerint a csúcsélmény átélése során nem a saját, hanem a világ értékeit észleljük, melyeket lét-értékeknek, más néven B-értékeknek nevez. Ezek az értékek a következők:
- teljesség;
- tökéletesség (“pont-jó-ahogy-van-érzet”);
- befejezés (beteljesülés);
- igazságosság;
- elevenség, életteliség;
- gazdagság (összetettség);
- egyszerűség (kendőzetlenség);
- szépség;
- jóság;
- egyediség;
- erőfeszítés nélküliség;
- játékosság;
- igazság, becsületesség, valóság;
- magában valóság (függetlenség).
Felhasznált szakirodalom
- Atkinson, R. C., Hilgard, E. (2005). Pszichológia. Budapest: Osiris Kiadó.
- Maslow, A. H. (1943). A theory of human motivation. Psychological Review, 50(4), 370-396. http://dx.doi.org/10.1037/h0054346
- Maslow, A. (2021). A lét pszichológiája felé. Budapest: GABO Kiadó.