A szükséglethierarchia elmélete szerint szükségleteink kielégítése késztet bennünket cselekvésre, és ezek a szükségletek hierarchikus rendbe állíthatók.
Szükséglethierarchia fogalma, elmélete
Abraham Maslow elméletének (1943) alapja az, hogy az embereket szükségleteik kielégítése késztet bizonyos cselekvésre, és ezek a szükségletek hierarchikus rendbe állíthatóak, tehát csak akkor válnak hatékonnyá, ha az alattuk levő már (legalább jórészt) kielégült.
Ha bármelyik szinten kimarad a szükséglet kielégítése, elakad a motiváció, a személy megreked azon a szinten, ahol még kielégületlenek szükségletei. Így a fejlődés elmarad, nem jut fel az önmegvalósítás csúcsára.
A kielégítetlen szükségletek belső feszültséghez, kereső magatartáshoz, míg a kielégített szükségletek a belső feszültség csökkenéséhez vezetnek.
A szükségletpiramis szintjei
- Fiziológiai szükségletek: éhség, szomjúság, a test belső egyensúlyának a fenntartása.
- Biztonság szükséglete: biztonságérzés, örömkeresés, fájdalomkerülés.
- Szeretet szükséglete: tartozni valakihez, támogatni másokat és megkapni mások támogatását, figyelmet felkelteni és odafigyelni másokra.
- Pozitív önértékelés szükséglete: teljesítményigény, kompetenciaélmény, eredményesség, siker.
- Kognitív szükségletek: tudásvágy, megértésigény, felfedezésvágy.
- Esztétikai szükségletek: szimmetria, harmónia, rend, szépség.
- Önmagunk érvényre juttatásának szükséglete: önmegvalósítás, képességek kibontakoztatása.
- *Transzcendencia szükséglete: felismerni és megélni a létezés értelmét.
Maslow-piramis
Az alsóbb három szint hiányalapúak, azaz „üres lyukak” a szervezetben, amelyeket be kell tölteni az egészség megőrzése érdekében; kielégülésük a belső feszültség csökkenésével jár. Az ezek felett lévő öt szint növekedésalapú szükségletek: növelve a belső feszültséget az önmegvalósítás, önmeghaladás felé mozdítanak.
Az önmagát megvalósító ember
„Az önmegvalósító emberek általánosságban és gyakorlatilag minden szempontból élvezik az életet, míg a legtöbb ember csak a diadal, a teljesítmény vagy a csúcsélmény ritka pillanatait élvezi.”
- A legfontosabb, hogy a világot tisztán és reálisan észleli. A kielégítetlen alapszükségletek mintha elhomályosítanák a látásunkat, s a világból csak azt vesszük észre, ami a szükségleteinkkel kapcsolatos.
- Jobban el tudja fogadni önmagát, másokat és a természetet.
- Viselkedése spontán, egyszerű és természetes.
- Képes a feladataira összpontosítani.
- Független: igénye van a magánéletre, a kapcsolataiban nem kapaszkodó, beavatkozó vagy birtokló.
- Függetleníteni tudja magát a kultúra és a környezete nyomásától is (pl. sem a hízelgés, sem a bírálat nem befolyásolja őt jelentősen).
- Gazdag érzelmi életet él.
- Gyakrabban él át ún. csúcsélményeket, mint mások.
- Érdeklődik a társadalmi kérdések iránt (együttérző, figyelmes, szociálisan érzékeny).
- Igénye van az egyenrangú viszonyokra, nem előítéletes.
- Nem sok, ám mélyebb baráti kapcsolatokat alakít ki.
- Erkölcsileg szilárd, különbséget tesz az eszköz és a cél között.
- Ellenségességtől mentes humorérzék jellemzi.
- Autonómiára törekszenek.
- Kreativitás és alkotókedv jellemzi.
Számos kivételt lehet megfigyelni…
- Jó példa erre az alkotó ember, akinek alkotóvágya az alapvető kielégülés hiányában is jelentkezhet.
- Képesek vagyunk továbbá elviselni a nélkülözést, kielégületlenséget is, ám az egyes szükségletek tartós kielégületlensége maradandó nyomot hagyhat a személyiségben. Például a szeretetkapcsolatok koragyermekkori hiánya az intim kapcsolatok kialakításának képtelenségét okozhatja felnőttkorban.
- A legtöbb viselkedést pedig egyszerre több szükséglet is motiválhatja (szexualitás mint fiziológiai és szeretet igényének szükséglete).
* A transzcendencia szükséglete
A nyolcadik szükséglet – az elmélet továbbgondolásaként – a hierarchia csúcsán helyezkedik el.
Az ezen a szinten álló személy jellemzői:
- Realitásorientált.
- Elfogadja önmagát és másokat, illetve a világot.
- Spontán.
- A probléma megoldására összpontosít, és nem önmagára.
- Privát szférát tart fenn.
- Autonóm a beolvasztó kulturális hatásoktól.
- Friss és alkotó gondolkodás, érzelmi szabadság.
- Spirituális érzékkel rendelkezik.
- Fejlett identitású, azonosul az emberiséggel.
- Mély és örömet adó kapcsolat néhány emberrel.
- Demokratikus jellem.
- Világos etikai álláspont.
- Humorérzék.
- Kreativitás.
Felhasznált szakirodalom
- Atkinson, R. C., Hilgard, E. (2005). Pszichológia. Osiris.
- Maslow, A. H. (1943). A theory of human motivation. Psychological Review, 50(4), 370-396.