Lexikon

Pszichológiai fogalomtár

Pozitív Pszichológiai Magazin

Pedagógusnak lenni menő – 4 tipp a pozitív pedagógia eszköztárából

Joós Andrea biológiatanár, tudománykommunikációs szakember, szabadidős művész szerint pedagógusnak lenni igenis menő. De vajon hány pedagógus gondolja ezt? Eldönthetjük, hogy a zárt ajtót börtönnek tekintjük, vagy pedig varázspálcával a kezünkben alkotunk, és a jövő generációját formáljuk. Hiszen egy probléma elszenvedőjeként annak megoldói is lehetünk. Cikkünkben ezt a témát járjuk körül. Mohácsi Rebeka írása – a teád mellé. [Tea]

Az oktatás a leghatalmasabb fegyver, amit arra használhatsz, hogy megváltoztasd a világot.

Nelson Mandela

Ha az iskolás éveinkre gondolunk vissza, akkor sorra törnek fel az emlékeink az osztályról, az órákról és a légkörről. Gyerekként mindannyian tapasztaltunk hideget és meleget is a suliban. És bár sokan nem szerettek iskolába járni, idővel ezeknek az éveknek az emlékei gyakran megszépülnek. Hiszen ki ne mosolyogná meg az iskolában kapott matricákat, az óra előtti házi feladatok másolását, az extrém puskázásokat vagy a titkos szerelmesleveleket, amiket a pad alatt csúsztatva adtunk át egymásnak?

via GIPHY

De vajon hogyan élik meg a katedrán álló tanárok az órákat? Ha azt mondjuk, hogy a pedagóguspálya igen megosztó, azzal nem túlzunk. Azonban találkozhattunk már olyan pedagógussal, aki minden órán lelkesen és elhivatottan igyekezett átadni a tudást. A kisugárzása és megjelenése annyira magával ragadó, hogy azóta is melegséggel tölti el a szívűnket, ha eszünkbe jut. A legtöbb pedagógus nemcsak munkának tekinti a tanári pályát, hanem hivatásnak is. Milyen lehet a hozzáállása egy tanárnak, aki éveken / évtizedeken keresztül is lelkesen végzi a munkáját?

Pedagógus a zárt ajtók mögött

Egy világban, ahol válságban van az oktatás, egyszerre inspiráló és nehéz tanítani. Mindannyiunkban él egy kép arról, hogy milyen egy tanár. Ez a kép meghatározza, hogy akarunk-e tanítani, milyen oktatók szeretnénk lenni és hogyan bánunk a tanárokkal.

Ha tanári pályán vagyunk, fontos a mentálhigiéné! Minden önismereti és fejlődési folyamat. Ahhoz, hogy megtaláljuk önmagunkban a pálya iránti lelkesedést, az önismeretünk fejlesztésére van szükség. Az önismeret ápolása a tanároknál azért is fontos, mert nagyon sokféle személyiségű és képességű gyerekekkel bánunk, akikhez a személyiségüket figyelembe véve, de mégsem megkülönböztetve viszonyulunk. A tanításhoz türelem, kitartás, frusztrációtolerancia és fejlődési szemléletmód szükséges. Fontos, hogy ne égjen rá a személyiségünkre a pedagógus perszóna, és ne vigyük haza a munkát.

pedagógusnak lenni menő -gyerekek

Biztosítsunk támogató környezetet a diákoknak, így könnyebben ki tudják bontakoztatni a bennük rejlő lehetőségeket.

Az önismeret által képesek vagyunk felismerni, ha stresszesek vagyunk, ha nem érezzük jól magunkat, vagy ha a diákok unják az óráinkat. Kellő önismerettel elsajátíthatunk megfelelő stratégiákat arra, hogyan töltekezzünk, hogyan előzzük meg a kiégést, és élvezzük a munkát a hétköznapok során.

Képzeljétek el, hogy becsengetnek és elkezdődik az óra. „Peti, már megint nem tanultál?”, „Ez már megint egyes, miért nem bírtok tanulni?”. „Ne beszélj velem párhuzamosan!”, „Csend legyen, szétszakad a fejem!”. A tanulói teljesítmény szempontjából az iskolai és órai légkör az egyik legfontosabb elem. Mi döntjük el tanárként, hogy milyen a hozzáállásunk.

Ha unják a banánt

Gondold át, hogy diákként mit szerettél volna, hogyan tanítsanak? Hogyan valósíthatnád meg? Készíts jegyzetet és próbáld beépíteni az óráidba!

Az egész rendszer szíve a pedagógus. Felfoghatjuk egy zárt ajtónak, egy börtönnek az osztálytermet, ahonnan legszívesebben menekülnénk, vagy használhatjuk a pedagógusi csodaeszközeinket, és az órák során alkothatunk, motiválhatunk és inspirálhatunk. A mi kezünkben van a kulcs, mi döntjük el, milyen pedagógusok leszünk. 🙂 

Pedagógus varázspálcával a kezében

Az élmény nem a tananyagból, hanem a tanár-diák kapcsolatból lesz. Készülhetünk szuper eszközökkel az órákra, de ha éppen a csapattal semmit nem lehet csinálni, akkor hiába ragaszkodunk az óratervünkben leírtakhoz. 

Ha úgy látod, hogy az osztály nincs a helyzet magaslatán, nyugodtan alkalmazz más eszközöket. Készülj S.O.S. tervvel!

Természetesen meg kell tanítani az órai anyagot, de a szervezési formát és módszert mi választhatjuk ki. A lexikális tudást is feldolgozhatjuk csoportmunkában vagy páros munkában. Mi döntjük el, hogy a diákok milyen formában dolgozzák fel az órai anyagot. Természetesen fontos, hogy mi a kimeneti elvárás; az érettségire készülés során is tudjuk a módszereket ennek megfelelően hangolni. Ha megfelelően tájékozódunk a módszerek kapcsán, és használjuk a belső motivációnkat, kihasználhatjuk a tanulók érdeklődésének felkeltése és fenntartása érdekében a mozgásterünket / játékterünket.

Én mint pedagógus

A továbbiakban néhány tippet osztunk meg veletek, amik mankónként szolgálhatnak a tanításotok során. 

1. Légy önmagad!

A rogersi pedagógia egyik alappillére a hitelesség. Ha te önmagad vagy, akkor tudsz a legjobban segíteni másoknak, hogy önmaguk lehessenek. A szemléletmódot nem könnyű összehangolni a lexikális tudással, azonban nem lehetetlen. Mondjuk el bátran, hogy milyen témakört nem szeretünk, nekünk is nehezek lesznek a következő órák, de együtt végig kell csinálni, mert érettségire készülünk. 😊

Ha úgy reagálunk, hogy: „Hogy kérdezhetsz ilyet?” „Ez nem idevaló!”, azt talán a pedagógus szerepünkhöz való ragaszkodás szüli. Ha önmagunkat adjuk, a reakciónk önazonos, ugyanakkor a másik két rogersi alapelv (empátia és 👉 feltétel nélküli elfogadás) is átitatja a választ, egészen biztosan megtaláljuk azokat a kedves szavakat, amelyekkel a diákot is segíthetjük saját maga jobb kifejezésében.

2. Visszajelzés a gyerekektől

Bátran merjünk visszajelzést kérni a diákoktól. A visszajelzéseket beiktathatjuk heti szinten, de akár minden óra végén is kérhetjük. 1-2 mondatban foglalják össze, hogyan érezték magukat az órán, hasznosnak találták-e. Pár perc az egész folyamat, de annál értékesebb számunkra. Ha kritikát fogalmaznak meg, akkor tudunk változtatni a hozzáállásunkon vagy a módszereinken, emellett ők is gyakorolhatják a konstruktív kritika, valamint az elismerés kommunikációját.

3. Mi a motivációm?

Ha úgy érzed, hogy nem tudod mi lehet a motivációd a pedagógiai pálya iránt, akkor sincsen semmi baj. 😊 Ha bizonytalan vagy abban, hogy jó úton haladsz, akkor keress pár olyan tényezőt, ami támogat téged az elhatározásodban és segít az utad során. Ez lehet egy tapasztaltabb kolléga, akire szakmailag is felnézel, akitől visszacsatolást kérhetsz, de egy veled egyidős, hasonló problémákkal küzdő pedagógus(jelölt) is támogatást, megértést tud nyújtani. A társas támasz és egy kis kikapcsolódás káprázatos lelki erőt tud adni a nehéz lépések megtétele közben.

4. Önmagam fejlesztése

Szembesülhettünk már azzal, hogy a gyerekekhez, a munkánkhoz vagy a hivatásunkhoz való hozzáállásunkban változtatásokra van szükség. Igyekszünk folyamatosan helytállni és csiszolni magunkon, azonban ez nagyon nehéz. Ha úgy érzed, hogy közelít a mentális-fizikai-érzelmi kimerülés, itt az idő változtatni. A kiégés elkerülésében különösen fontos szerepet játszik a megelőzés, a kezdeti tünetek felismerése és azoknak kezelése.

Pedagógusként mind színtiszta jövőt szeretnénk alkotni. Pedagógusi szerepünkből a legjobbat kihozva hozzásegítjük a gyerekeket, hogy azzá váljanak, akik szeretnének lenni. Egy olyan világot hozhatunk létre, amilyet mindannyian akarunk. Bátran merjük használni a varázspálcát, hiszen a jövőt mi is formáljuk! 😊

Csatlakozz a közösségünkhöz!
megoldásközpont facebook csoport

Ingyenes privát Facebook csoport

Csoportunk neked szól, ha nyitott vagy a megoldásközpontú, pozitív pszichológiai szemléletre.

Itt olyan EXTRA TARTALMAKHOZ juthatsz, amiket máshol nem osztunk meg; és kapcsolatot építhetsz a csoport többi tagjával.

Tedd fel kérdéseidet, és oszd meg velünk sikerélményeidet! 😉

Felhasznált szakmai tartalom

  • N Kollár K., Szabó É. (2004): Pszichológia pedagógusoknak. Osiris Kiadó, Budapest.

  • Rigóczki, Cs. (2016), Gamifikáció (játékosítás) és pedagógia. Új Pedagógiai Szemle. 2016/3-4. 69-75.

Ha tetszett a cikkünk, oszd meg másokkal is! 😉

Megosztás itt: facebook
Facebook
Megosztás itt: email
Email
Megosztás itt: linkedin
LinkedIn
Megosztás itt: pinterest
Pinterest
Megosztás itt: print
Nyomtatás
Megosztás itt: facebook
Megosztás itt: email
Megosztás itt: linkedin
Megosztás itt: pinterest
Megosztás itt: print
Neked ajánljuk
Hozzászólások

    Vélemény, hozzászólás?

    Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

    Megoldásközpont fehér felirat (1)
    Online Workshop
    Szorong a gyermeked? Tanulj róla!

    Workshopunkon megismerheted gyermeked szorongásának fő okait, és hogy mit tehetsz szülőként a megelőzésért.

    Skip to content