Ki ne érezné jobban magát egy erdei séta után? Az állandó rohanásban szinte már megfeledkezünk az évszakok váltakozásának szépségéről, pedig a természetnek számos jótékony hatása van. Vajon mit taníthat gyermekeink számára a természet? Hogyan szerettethetjük meg a gyermekünkkel a természetet? Cikkünkben ezekre a kérdésekre keressük a választ. Mohácsi Rebeka biológia-földrajz pedagógus gyakornok, zoopedagógus írása.
A mesélő erdőben sétálni, illatos fák árnyékában piknikezni, madarak énekét hallgatni, a virágok bársonyos szirmait tapintani, meztelen lábbal érinteni a talajt. Van valami lelket simogatóan üdítő és tápláló abban, ha a szabad ég alatt lehetünk. Ám a Földünk adta lehetőségeket egyre kevésbé vesszük igénybe. Helyette feladatokkal vesszük körül magunkat, olyan lényekké válunk, akik évszaktól függetlenül téli álmot alszanak, míg a világ változik körülöttünk.
A természetben töltött idő jótékony hatásai
A természet jótékony hatásait érdemes kihasználni, hiszen egyszerű receptet kínálnak arra, hogyan legyünk kiegyensúlyozottak és egészségesek, úgy ahogyan őseink is tették.
A természet jótékony hatásai
- Növeli az energiaszintünket.
- Erősíti az immunrendszerünket.
- Serkenti az agy teljesítményét és a kreatív gondolkodást.
- Csökkenti a vérnyomást és a pulzust.
- Nyugtatja az idegeket.
- Rácsodálkozás és hála érzését váltja ki.
- Elősegíti a testi, a szellemi és a lelki együttműködést.
- Csökkenti a stressz, a szorongás és a depresszió tünetet.
- Javítja a koncentrációs képességet.
- Serkenti a daganatos megbetegedések ellen küzdő sejtek aktivitását.
Gyermekek a civilizáció fogságában
A legtöbben azt tapasztalhatjuk, hogy szüleink, nagyszüleink gyerekkori történeteit átitatja a természet. Akár azért, mert gyalog tették meg az utat az otthonuk és az iskola között, akár azért, mert gyerekkori játékaik egyet jelentettek a szabad ég alatt eltöltött idővel, de az is lehet, hogy a kerti munkában kellett segíteniük. Az ember ősidők óta szimbiózisban élt a természettel, mely kölcsönös előnyökkel járt, tiszteleten alapulva.
A természet úgy kell a gyerekeknek, mint egy falat kenyér.”
– Herbert Renz-Polster
Míg generációk nőttek fel úgy, hogy kapcsolatot építettek a természettel, addig napjainkban sokkal inkább tervezett program lett a szabadban töltött idő.
Természetben töltött idő – Felmérés
Egy országos brit felmérés során azt vizsgálták, hogy a gyermekek mennyi időt töltenek a természetben. A kutatók megdöbbentő eredményeket kaptak
A megkérdezett közel 2000, 5-12 éves kor közötti gyereket nevelő szülők válasza szerint a gyermekek közel 74%-a kevesebb, mint egy órát játszik naponta a szabadban. Angliában a gyermekek kevesebb időt töltenek a szabadban, mint a rabok a börtön udvarán.
Míg őseink a természet közelségében nőttek fel, addig a mai társadalmunkban azt láthatjuk, hogy az őseinkhez hasonlóan a kicsik természetes közege a szabadban van. A gyermekekre vigyázó felnőttek pedig sok esetben csupán azért vannak kint a természetben a gyerekekkel, hogy felügyeljék őket és nem azért, hogy játszanak velük.
Mit taníthat gyermekeink számára a természet?
Ha megfigyelünk egy természetben játszó gyerkőcöt, azt tapasztalhatjuk, hogy akkor van igazán elemében, amikor kapcsolatba léphet a természettel: sárból várat építhet, a kezében lévő faágak pedig harci karddá, horgászbottá, evezővé, varázsbottá vagy akár távcsővé alakulhatnak át egy pillanat alatt.
Renz-Polster, a Vissza a gyökerekhez című könyv írója szerint a természet eszközzé válik a gyermekek számára, amely megteremti annak a lehetőségét, hogy játszva tanuljanak, ráadásul így tehetnek szert olyan pszichológiai erényekre is, melyek elengedhetetlenek az életben, úgy mint a türelem, kitartás, tudatos éberség, figyelem, bizalom és együttérzés.
1. Tudatos éberség
Az állat szőre, a virágszirmok bársonyossága, a lábunkat csiklandozó fű, az arcunkat simogató szellő, a föld illata vagy a madárcsicsergés mind-mind hozzájárul ahhoz, hogy testi érzeteinken keresztül elemi szinten kapcsolódjunk a világhoz.
Ezek az ingerek lehetőséget adnak arra, hogy az „itt és most”-ban legyünk, és megalapozzák a tudatos jelenlét képességének alapköveit.
A környezetünkkel való kapcsolódás segít abban, hogy tudatosan éljük meg a pillanatokat, és ne vesszünk bele a gondolatainkba, a rágódásba és az érzelmeinkbe. A gyermekkorban megtapasztalt tudatos jelenlét a felnőttkori mentális egészséget alapozhatja meg.
2. Szabadság
A gyermekek a természetben szabadon gazdálkodhatnak azokkal a kincsekkel, melyeket a természet nyújt a számukra; legyen szó egy búzatábláról, egy halastóról vagy bármiről, ahová felfedezőútra indulhatnak, és ahol a szárnyaikat próbálgathatják.
A gyermeki kreativitásnak csak a képzelet szabhat határt.
A fantáziájuk elengedésével színes és kreatív játékok játszásával erősítik az újító szellemet, mely elengedhetetlen ahhoz, hogy felnőttként olyan munkát végezhessenek, ami előreviheti az emberiséget.
3. Ellenálló képesség
A természetben sokszor adódik olyan helyzet, amikor ki kell bírnunk az időjárás szeszélyeit, és akár egy hosszú túra során a ránk nehezedő fáradságot is állnunk kell, hiszen az erdő közepén nem jön értünk senki, hogy hazavigyen a meleg otthonunkba.
Ha a gyermek sokszor megtapasztalhatja az időjárási viszonyokat és a természetben adódó nehézségeket, akkor az életben felmerülő nehézségekkel, kihívásokkal szemben is ellenállóbbá válik.
Rezilienciájának köszönhetően például egy munkahelyen adódó akut helyzetet is könnyebben fog tudni megoldani.
4. Kötődés
A természet teret ad a kapcsolatok kialakítására. Egy strukturálatlan környezetben (rét, erdő) történő találkozások nagy haszonnal járhat. A fiatalokat vonzza az egy „törzsbe” tartozás, hiszen meg akarják élni az összetartozás, a kapcsolódás érzését, melyet sokszor valamilyen rituálé vagy beavatás is megelőzhet. Bizonyos beavatási módszerekkel a szépirodalomban is találkozhatunk, gondoljunk csak Móricz Zsigmond Légy jó mindhalálig vagy Goldin Legyek ura történetére.
A természeteben csak úgy repül az idő!
Azonban a természetben nemcsak egymással, hanem a fákkal, növényekkel és állatokkal is kapcsolatot alakíthatunk ki. Egy háziállat tartása fejleszti a gyermekek szociális készségeit, az állandóság és biztonságérzetét, és a feltétel nélküli elfogadást is.
Ha többet szeretnél olvasni arról, hogyan bővítsünk egy kisgyermekes családot háziállattal, akkor ide kattintva megteheted.
Hogyan szerettethetjük meg a gyerekkel a természetet?
Gyermekként a természetben lenni még mást jelent. A gyerekek ösztönösen megfigyelik a körülöttük lévő dolgokat, figyelnek a világukra. A felnőttvilág ricsaja ellenére is boldogok. Azonban a kor előrehaladtával a szabadban töltött időt felváltják a feladatok és az elvárások.
Nem csak a falusi léttel tapasztalhatjuk meg a természetben töltött idő jótékony hatásait!
Városi lakosként is számtalan lehetőségünk van. Egy kis erőfeszítéssel bele tudjuk illeszteni az életvitelünkbe az élővilág közelségét, amely nemcsak gyermekeink számára, hanem a felnőtteknek is üdítő lehet. Igazán felszabadító élmény egy fárasztó nap után kijutni a friss levegőre!
Természetben töltött idő – Ezt próbáld ki!
Fedezzük fel a közeli parkokat. Jó lehetőség egy beszélgetésre, piknikre és arra, hogy ne csak egymással, hanem a természettel is kapcsolódjunk.
Közös túratervezés
- Üljünk le a gyermekünkkel és tervezzük meg, hogy hol túrázhatnánk, kirándulhatnánk, mit lenne érdemes megnézni.
- Ha már iskolások a gyerkőcök, adjuk ki nyugodtan feladatnak, hogy keressenek olyan célállomásokat, amiket érdemes felfedezni, és amire ők is kíváncsiak.
Kutatócsomag
Pakoljunk össze gyermekünkkel egy kifejezetten kirándulásra használt hátizsákot, és töltsük meg olyan eszközökkel, amiket minden alkalommal magunkkal vihetünk.
Mit tartalmazzon a hátizsák?
- nagyító
- zseblámpa
- bogárgyűjtő doboz
- útmutató zsebkönyv vadvirágok, fák és különböző állatok felismerésére
- kalap
- fényvédő
- esőkabát
- vizes palack
Engedjük, hogy maszatosak és koszosak legyenek!
Egy gyermeket nem kell tanítani a természet szeretetére, hiszen megcsodálnak mindent: lenyűgözi őket a fák ereje, a színes és illatos virágok, a sziklák és a patakban csörgedező víz. Engedjük őket, hogy megismerjék ezeket a jelenségeket.
A gyerkőcök ruháit bármikor kimoshatjuk, a karcolások is begyógyulnak, hagyjuk tehát, hogy magabiztosan mozoghassanak a természetben, és ne korlátozzuk őket, hiszen így ismerik meg saját határaikat, és tanulnak a természetből. Egy mocsár vagy rét felfedezésétől lehet, hogy piszkosabb lesz a gyermek, viszont hatékony eszközt kínál a gyakorlatias tanulásra.
A természet értékének tanítása a családunkban és más közösségekben is egy társadalmi változás kezdete lehet. A szabadban töltött idő testi-lelki felüdülést nyújt mindenkinek. Igyekezzünk tehát élvezni a természet nyújtotta lehetőségeket.
„Valahányszor érintkezésbe kerülünk a természettel, tiszták leszünk. A vadak nem piszkosak – csak mi vagyunk azok. A domesztikált állatok piszkosak, de a vadon élő állatok sohasem azok.” – Carl Gustav Jung
Ha úgy érzed, hogy szeretnéd becsempészni otthonodba is a természetet, akkor olvasd el Ocsenás Dorottya – Így javítsunk könnyen és gyorsan a hangulatunkon című cikkét.
Felhasznált szakmai tartalom
További felhasznált tartalom itt érhető el.
Mohácsi Rebeka
Élvezted ezt a cikket? Csatlakozz a Zárt Közösségünkhöz! 
