Az óvodai tehetséggondozással igen kevés irodalom foglalkozik, pedig nagyon sok kiemelkedő képességű kisgyerek színesíti a 3-7 éves korosztályt. Szerencsés esetekben ezt maguk a szülők is észreveszik, és igyekeznek megfelelő fejlesztési lehetőségeket biztosítani gyermekeiknek – már ha nem sokkolódnak a rendkívüli képességeik láttán. Hogyan tanulnak az óvodások? Milyen módszereket használnak a pedagógusok a tehetséggondozásban? Mi lehet a kulcsa a sikeres óvodai fejlesztésnek? Cikkünkben többek között ezekre a kérdésekre keressük a választ. Vendégszerzőnk, Dani Katalin írása.
Az óvodai nevelésben a törvényi elvárásoknak megfelelően biztosítani kell a tehetséges gyermekek gondozását, amit végezhet óvodapedagógus, fejlesztőpedagógus, pszichológus és tehetségfejlesztő szakember is. A jelenleg elterjedt protokoll alapján jellemzően tehetségműhelyekben történő fejlesztés valósul meg, ami a résztvevők közös kiemelt képességére apellál. Ez már szegregált tevékenységformának számít, ahová minden 6-7 éves gyerek beosztásra kerül, pedig ez nem ennyire egyszerű! Az igazán kis talentek a jellemző jegyeik alapján nehezen viselik a kereteket, a megkötéseket, nem irányíthatóak, hanem (mint a kisherceg rókáját) meg kell őket szelídíteni.
Ha bonyolítani akarjuk a felvetést, akkor elmélázhatunk a rejtőzködő és alulteljesítő tehetségígéreteken is, akiket egy-egy teszt igazán ki sem szűr – tehát lehet, hogy éppen azok nem kerülnek be egy ilyen csapatba, akik a legjobban brillíroznának. De akkor mi lehet a megoldás?!
Tanulás óvodás módra
Félelmetes, izgalmas, de mindenképpen hasznos területre evez kis csónakunk, ami szerintem az óvodás korosztállyal foglalkozó pedagógusok erősségeként jelenik meg. A közoktatás legalsó lépcsőfokán még nem az egymástól elszeparált tantárgyakra osztott, alá-fölé rendelt viszonyú tanítás történik, ahol szapora pulzussal indítják napjaikat a gyerekek, nagyfokú teljesítménykényszer alatt. Ezt a malomkövet meghagyjuk Kinizsi Pálnak, a kisgyerekeknek pedig a játékot, mesét, mosolyt és a folyamatos kényszer nélküli tevékenykedést.
Ez az a hely, ahol a gyerekeknek megfelelő időkeret, hely és eszköz áll a rendelkezésükre, hogy letapogassák, megismerjék és feldolgozzák a környező világ ingereit; egyszóval tanuljanak!
Nézzünk egy nagyon egyszerű példát, az almát!
Az oviban a gyerekek megfogják, szagolgatják, tapogatják, gurítják, megkóstolják a gyümölcsöt. Feldolgozzák almalének, pitének, salátába teszik. Félbevágva nyomdának használják, magjából nyakláncot fűznek. Kísérlet alanya lesz a folyadékvesztés szemléltetésére, megszámlálják, elosztják; közben énekelnek, verselnek róla.
Együtt és külön-külön. Differenciáltan, az adaptivitás elveit szem előtt tartva, saját egyéni tempóban és saját érdeklődésüknek megfelelően, mert mögöttük áll az óvodapedagógus, aki alaposan megismeri, feltérképezi erősségeiket és gyengeségeiket.
A tanító elmarasztalás helyett kiemelkedő képességeikre építve bontja ki a gyermekek személyiségét, kínálja meg őket lehetőségekkel, miközben fejlődnek, és lemaradásaikat is észrevétlenül felhozza. Nem, nem a maximumra, mert az óvodában lehet valaki gyengébb is egyes területeken, az általa kedvelt dolgokban pedig maximálisan felkészült. Ezt használjuk ki a tevékenységek szervezése közben, a kooperatív technikákra támaszkodva.
Ki miben tudós, abban támogatja társait, miközben párja észrevétlenül segíti őt, tanítja az ő értelmi színvonalán, a lehető legeslegegyszerűbb nyelvezetre fordítva, amire igazából csak az képes, aki közel azonos korosztályhoz tartozik.
Ezt a módszert idősebb diákok körében is hatékonyan alkalmazzák a tehetséggondozásban, s láthatóan működik. Minden együtt van egy biztos alap kialakításához, ahol a tevékenységek komplexen, szorosan összefonódva jelennek meg – éppen úgy, mint a hétköznapi életben.
Gardner elmélete és az óvodai fejlesztés
A fentebb említett szempontokat tartjuk szem előtt, ami pompásan összefonódik a gardneri területekkel. A Harvard Egyetem pszichológusa dolgozta ki a többszörös intelligencia elméletét, amely szerint az intelligencia egymástól független 7 (majd ezt kiegészítette még hárommal) területre osztható. Az egyénre jellemző kiemelkedő terület határozza meg a tanulási stílusát. A nyelvi, logikai-matematikai, téri, zenei, testi-kinesztéziás, illetve az intra- és interperszonális stílusok egészültek ki a spirituális, naturalista és egzisztenciális intelligenciaterületekkel.
Intelligenciaterület | Játékpélda / Gyakorlat |
Nyelvi | Meseszövés, robotnyelv, barkochba |
Logikai-matematikai | Sudoku, sakk, padlórobotok programozása |
Téri | Lego, mozaik kirakó, fonás |
Zenei | Énekelve beszélgetés, ritmusgyakorlatok |
Testi-kinesztéziás | Állatok mozgásának utánzása |
Intraperszonális | Egyéni feladatmegoldások, Logico |
Interperszonális | Közös labdázás, körjátékok, társasjátékok |
Spirituális és egzisztenciális | Hitoktatás, érzelem képek utánzása, akár az egész óvodai élet |
Naturalista | Termésbábok készítése, állatsimogató |
Ezek a komponensek az óvodai nevelésben szinte teljesen összefonódnak egymással, és minden intelligenciaterületre találhatunk példát, mert valljuk, hogy minél változatosabb módon kap információt a kisgyerek, annál biztosabb az információ rögzülése. Ha pedig ezeket mint tanulási stílusokat azonosítjuk, mindenkinek lehetősége van az általa preferált csatornán keresztül elsajátítani az ismereteket – anélkül, hogy frusztrálttá válna az értelmezés problematikája miatt.
Érzékszervek aktiválva
Az óvodás korosztály tanulási sajátossága, hogy spontán, örömöt szerző tevékenységbe ágyazva jelenik meg, s lehetőséget teremt az összes érzékszerv által nyújtott megtapasztalásra. Egyéni tempóban, a helyet és időt biztosítva ismerkedik a világgal, komplex tevékenységcsokorral a kezében.
Válogathat kedve, képessége szerint, de egy biztos: minden út ugyanoda vezet, a tudás birodalmába, ahol kicsi kezek, okos fejek egymást támogatva, segítve, kiegészítve irányítják egymást, az óvodapedagógus támogatása mellett. Közben tanulási stílusának megfelelően gyűjt információkat, amit átélhet, megélhet és boldogan élhet!
![Óvodai tehetséggondozás - Tanulás örömszerző tevékenységeken keresztül](https://megoldaskozpont.com/wp-content/uploads/2023/08/ovodai-tehetseggondozas1-1024x683.jpg)
Azt hiszem, ez a kulcsa a sikeres óvodai tanulásnak, amelyben egy tehetségígéretes gyermek ugyanolyan jól érezheti magát, mint egy alulteljesítő vagy rejtőzködő tehetség, esetleg egy gyengébb képességstruktúrával rendelkező társuk. Kinyitjuk a kapukat, s szabadságot adunk nekik, ahol learathatják a tudás minden számukra fontos kalászát.
Felhasznált szakmai tartalom
Ágoston V. (2016). Csillaglesen – Az óvodai tehetséggondozás ösvényein. Sprint Kiadó, Budapest.
Gyarmathy É. (2006). A tehetség: Fogalma, összetevői, típusai és azonosítása. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest.
Felhasznált tartalom itt és itt érhető el.