Rideg tél, hosszú éjszakák, szauna – ezek jutnak eszünkbe Finnországról. De mi lehet a titkuk, hogy mégis ők az egyik legboldogabb nép? Tényleg ilyen hatásos lenne a szauna? A finnek titkos fegyvere a sisu, amelyre minden helyzetben támaszkodhatnak. Joanna Nylund Sisu – Pozitív életszemlélet finn módra című, szépen illusztrált és gyakorlatias könyve segít jobban megérteni a finneket, és számunkra is tartogat néhány tippet a tél túléléséhez. Stomfai Rebeka könyvajánlója.
Mi az a sisu és honnan ered?
A sisu (ejtsd: szí-szu vagy sí-su) definícióját nem olyan könnyű felállítani, hiszen mindenkinek mást jelent. A „sisu” mint kifejezés a finnek sajátossága, ők adtak nevet ennek a jelenségnek, amely minden nemzetben és egyénben jelen van. A sisuról nem szokás hencegni, ez minden esetben egy csendes dolog, sőt, a dicsekedés egyenesen szembemegy a sisu értékeivel. A finn nép mégis a sisunak köszönheti és tulajdonítja sikerességét, szóval titokban azért mégiscsak büszkék rá, de ezt nem mondják ki, még egymásnak sem.
A sisu elemeit Joanna Nylund a könyv több pontján szórja el, folyamatosan fedezhetjük fel egy-egy szeletét. A sisu „a kurázsi, a rugalmasság, a határozottság, a szívósság és a kitartás”, és ezek mind meghatározzák egy finn napjait. Ezenkívül a sisu bátorság is, hogy változtassunk azokon a helyzeteken / szokásokon, amelyek már nem kedveznek nekünk. Elfogadás mások és magunk felé, alkalmazkodóképesség (ez nem meglepő, ha a finnországi zord időjárásra gondolunk). A sisu hirdeti, hogy mindenkivel egyenlően kell bánni, mindenki megérdemli az alapvető tiszteletet.
A használata az 1920-as években kezdett széles körben elterjedni, de a finn nyelvben minimum 500 éve jelen van mint fogalom. A sius / sisälmykset beleket vagy zsigereket jelent; ez a képzettársítás nem véletlen, hiszen hagyományok szerint a hasunk az eltökéltségünk forrása és testünk erejének központja.
Mire jó a sisu?
A rövid válasz az, hogy mindenre, de természetesen ennél azért árnyaltabb a helyzet. A finn a legboldogabb nép, és ezt nagyrészt a sisunak tulajdonítják. Életük minden területén megjelenik: a gyerekek nevelésében, a kommunikációjukban, a természettel való viszonyukban, a mozgásban, mindennapi életük szervezésében. De pontosan hogyan használják a sisut? Erre a kérdésre (is) választ kaptok a cikkünkben.
Sisu és a természet
Finnország Európa egyik legnagyobb országa, így nem meglepő, ha azt mondom, rengeteg lehetőség van természetbe menni (és ezt a finnek ki is használják). Erdőben kirándulás, bivakolás, tóvidékre visszavonulás, privát sziget széléről hideg vízbe ugrás egy jó szauna után. A finnek kiélvezik a zord tájat, amely körülveszi őket – Nylund szerint pont a táj és az időjárás „segítségével” találtak rá a sisura.
Mi az a bivakolás?
Már a definíció is sokat elárul arról, miért ilyen népszerű ez a tevékenység a finnek között: a modern világ kényelmeit hátrahagyhatják, a természet minden zordságával és lágyságával közeli kapcsolatba kerülhetnek, és természetesen a sisut is előhívhatják magukból (hiszen másképp igazán nehéz lehet a szabad ég alatt menedék nélkül nyugodtan pihenni).
„A bivakolás nem más, mint sátor vagy egyéb épített menedék nélkül történő táborozás, éjszakázás. Ez a tevékenység rendszerint előre eltervezett, de egy váratlan szituációban vagy vészhelyzetben testi épségünk, életünk védelme érdekében szükségszerűségből is alkalmazható lehet – utóbbit kényszerbivakolásnak nevezzük.”
Ha mi magunk is úgy érezzük, ez egy nekünk való tevékenység, akkor mindenképp járjunk utána, milyen tényezőkre számíthatunk, és ezután mérlegeljünk.
Elvonulás a mökkibe
Különösen kedvelik a mökkibe költözést (mökki=faház), különösképpen, ha csak csónakkal lehet megközelíteni; Finnország márpedig a tavak országa, Magyarország azonban nem kifejezetten. De ez nem jelenti azt, hogy ne találhatnánk meg a saját „mökkinket”. Számtalan hegységünk van, ahol faházakat bérelhetünk, és a finnekhez hasonlóan a technológiától és a modern világ zajától elszakadva visszatérhetünk gyökereinkhez.
Vághatunk fát (a szaunához vagy az esti bográcsozáshoz), hordhatjuk kútból a vizet, és közben teljesen elmerülhetünk a természet csöndjében, rácsodálkozhatunk a fák leveleire vagy arra, ahogy a napsugár átszűrődik a lombkoronán. Ezekben a csendes pillanatokban is képesek vagyunk megtalálni a sisut, hiszen mindig ott van bennünk.
Természet a lakásban és a lakáson kívül
De mit tegyünk, ha a túrázás nem a mi világunk? Nylund erre az eshetőségre 2 tippet is ad:
1. Lessünk madarakat!
A madárleséshez csend és figyelem kell. Más költsége azonban nem nagyon van. Otthon hallgassuk meg néhány környékünkön élő madár hangját (Nylund szerint hangról könnyebb felismerni őket), esetleg az antikváriumban is beszerezhetünk könyveket Magyarország madarairól, de akár egy használt távcső is jól jöhet. A lényeg, hogy merüljünk el a természetben és örömködjünk, ha meglesünk egy madarat.
2. Gyűjtsünk növényeket!
Természetesen nem védett növényeket, ez kiemelten fontos kritérium. Ha teljesen offline, azaz mobiltelefonunk nélkül szeretnénk végezni ezt a tevékenységet, jól jöhet egy növényhatározó.
Ha a begyűjtött növényeket lepréseljük, akkor a szobánk falát is dekorálhatjuk vele. Így, amikor csak rájuk pillantunk, előidézhetjük a természetben töltött pillanatokat, és egy kis sisut csempészhetünk az életünkbe.
Ha a falunkat nem szeretnénk dekorálni, akkor akár medálokat is készíthetünk lepréselt virágainkból.
Nylund azokra is gondol, akiknek nem feltétlenül adatik meg, hogy gyakran járjanak természetben. Számos tipp létezik, hogyan tudjuk környezettudatosabbá, „zöldebbé” tenni a hétköznapjainkat, de az írónő abban is segít nekünk, hogyan csempészhetjük be otthonunkba a természet zöldjét.
A legegyszerűbb módja annak, hogy lakásunkba is behozzuk a természetet, az, ha szobanövényeket helyezünk el különböző pontokon. Mint azt már biológia és természetismeret órán megtanultuk, az emberek szén-dioxidot lélegeznek ki, a növények pedig miközben fotoszintetizálnak, elnyelik a szén-dioxidot és oxigént bocsátanak ki. Mi pedig oxigént lélegzünk be. Együttélésre lettünk teremtve!
Éberség a friss levegőn
A természetben nem csupán kirándulni lehet, hanem meditálni is. A meditációról és előnyeiről, illetve néhány gyakorlatról már olvashattál korábban, de nézzük meg, hogy a Finn Természetvédelmi Egyesület (Nylund tolmácsolásában) pontosan mit ajánl számunkra.
1. lépésként nem meglepő módon szükségünk lesz egy békés helyszínre, lehetőleg egy erdőben vagy egy hegyen. Egy forgalmasabb lakótelepi park nem biztos, hogy ideális helyszín lesz ehhez a gyakorlathoz.
2. lépésként ki kell választanunk egy nekünk tetsző területet a békés erdőn belül, ahol meg fogunk állni, majd tegyük fel ezeket a kérdéseket:
- Érzékelünk valamiféle mozgást fölöttünk vagy magunk körül?
- Hallottuk-e egy madár röptét vagy egy állat mocorgását? Látunk-e a környezetünkben legyet, leveleket, gombát, madarat, felhőt vagy lepkét? Ha igen, milyeneket?
- Érezzük-e, ahogy a szél simogatja az arcunkat? Mit érzünk még?
3. lépésben csukjuk be a szemünket, és vegyünk egy igazán mély levegőt. Hagyjuk, hogy emlékeink és gondolataink nyugalomban folyjanak.
- Milyen illatokat tudunk azonosítani?
- Milyen érzést váltanak ki belőlünk?
- Mire emlékeztetnek bennünket?
A 4. lépéshez alaposan körül kell néznünk magunk körül: gondoljunk bele, van-e kifejezetten olyan fa, amelynek szívesen nekidőlnénk. Ha van ilyen a környezetünkben, akkor sétáljunk oda hozzá és érintsük meg. Milyen a kérge? Milyen érzés megérinteni? Ezután csukjuk be a szemünket és érintsük meg újra. Mi változott? Érzünk-e most valami mást, mint korábban?
Hogyan éljük túl a telet? A sisu ebben is segít!
A legtöbbünknek, ha szóba kerül Finnország, a sarki fény, a télapó és a kemény tél jut eszébe. Több méteres hó, szegecses bakancsok és nyakig beöltözött emberek. Míg nyáron alig megy le a nap, télen szinte teljes sötétségben élnek még Helsinki lakosai is, nem is beszélve az északi országrészekről.
Joanna Nylund 4 tippet sorolt fel, amelyek segítségével a finnek megpróbálják megfékezni a szezonális érzelmi zavar jelenségét, illetve túlélni a telet. A könyv más pontjain is elszórt tanácsokkal együtt lesz ebből 4+2 tipp.
1. Hibernálódjunk
Nylund itt arra biztat, engedjünk ösztöneinknek és kuckózzunk be házunkba, lakásunkba. Fogyasszuk el kedvenc meleg italunkat: legyen az kávé, forró csokoládé vagy éppen tea (természetesen ez egy remek alkalom a kávé mellé rovatunkból való csipegetéshez). Az is fontos, hogy ne mindig egyedül gubózzunk be: hívjuk át barátainkat, családunkat, és kapcsolódjunk jobban ebben a zord időszakban.
Egy különösen hideg nap után különösen jól esik kezünket megmelengetni egy forró itallal.
2. Együnk!
Ez a tanács elég egyértelműnek tűnik, de télen könnyű a nem feltétlenül vitamin- és energiadús ételek mellett dönteni, főleg azért, mert ilyenkor sokkal drágábbak a boltban kapható zöldségek és gyümölcsök. A fagyos hőmérséklet remek alkalom lehet arra, hogy új meleg leveseket próbáljunk ki, és felfedezzük a fagyasztott vagy éppen friss zöldségekben rejlő szívmelengető lehetőségeket.
A finnek rengeteg furcsa dolgot tudnak megenni, amiket talán csak az igazán kalandosak próbálnának ki (én semmiképpen sem tartozom közéjük), így elhoztam egy olyan receptet, ami viszonylag könnyen elkészíthető, tápláló és még egészséges is.
Kaurarieska, avagy a finn zabkásás laposkenyér
- Szükségünk lesz 500 ml előző nap elkészített zabkására, 400 ml búzalisztre, 200 ml tejre, 2 evőkanál olajra, 1 teáskanál sóra és némi olvasztott vajra.
- Mindent összekeverünk (kivéve a vajat), majd liszttel (itt ajánlom a búza rétestlisztet) megszórt sütőpapírra kikanalazunk néhány golyócskát (attól függ, mekkora kenyerecskéket szeretnénk), majd spatulával lelapogatjuk őket, és megszórjuk őket még több liszttel.
- 220°C-ra előmelegített sütőben kb. 10 perc alatt megsütjük, majd óvatosan megkenjük az olvasztott vajjal. Voilá, el is készült a tökéletes (finn) hibernációs kenyerünk!
3. Menjünk szaunázni!
Finnország a szaunák országa, így egyáltalán nem meglepő, hogy ez is szerepel a szerző tippjei között. Számukra ez szociális tevékenység is: családdal, barátokkal mennek szaunázni. A szauna egy életmentő dolog, a legtöbb társasházban, családi házban meg is találjuk őket. Magyarországon konditermekben, wellnessfürdőkben találkozhatunk velük leggyakrabban.
4. Irány kifelé!
A finnek a sisuból merítenek erőt ahhoz, hogy még télen is kimerészkedjenek a szabadba. Azt mindannyian tudjuk, hogy a szabad levegőn való mozgás egészséges és számos jó hatása van a szervezetre. Nem kell azonban mindig az előbújó napsugarakat fürkészni (bár kétségkívül ekkor a legjobb kimozdulni), bátran induljunk neki, akármilyen idő is van. Csak ne felejtsünk el előtte megfelelően felöltözni!
+1 Csempésszünk be egy kis fényt az életünkbe!
Ennek a tippnek nem sok köze van a sisuhoz, de sokkal kézzelfoghatóbb számunkra. A fényterápiás lámpa a napsugárhoz hasonló fényt bocsát ki, ezzel segítve például felébredésünket, illetve a cirkadián ritmusunk fenntartását.
+2 Magunkból is táplálkozzunk
Nylund kihangsúlyozza a tűrőképességet mint elengedhetetlen finn tulajdonságot a tél túléléséhez. Tegyük fel magunknak a kérdést, akár hétköznapi dolgokkal kapcsolatban is: „én uralom a körülményeket, vagy azok uralnak engem?”.
A sisu és az élet szeletei
A sisut nem csupán a tél leküzdésére és a természettel való kapcsolódáskor használják a finnek.
Kommunikáció
Kommunikáció során törekednek arra, hogy ne fecséreljék a szót. Az egyenes, őszinte és egyszerű beszélgetés hívei. A fölösleges „körítéshez” tartozik a pusztán a beszélgetés fenntartására irányuló társalgás, a hencegés, a saját magunkról és eredményeinkről szóló tiráda; ez utóbbit különösképpen az üzleti világban fontos elkerülni. Finnország több nemzetközi mediációban vett részt, főként egyenességük és kommunikációs stílusuk miatt kérik fel őket. Nemzetközi színtéren a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) pedig a finn szakszervezeteket tartja a leghatékonyabbnak, de önkéntes egyesületben sem szűkölködik az ország: közel hetvenezer szervezet van, öt millió taggal.
Párkapcsolat
A sisu segítségével a párkapcsolatainkban is elindulhatunk az egyenlőség felé vezető úton, hiszen ezekben a helyzetekben is kiemelten fontos, hogy őszintén és egyenesen fogalmazzuk meg elvárásainkat és érzéseinket.
Gyereknevelés
Nem meglepő, de a finnek a gyereknevelésben is a sisut követik. A természet közelsége itt is megjelenik: a finn szülők arra biztatják gyermekeiket, hogy menjenek ki a szabadba, télen is töltsenek kint időt. A sisut maguk a gyerekek is gyakorolják, hiszen fontos eleme az egyenlőség és az egymásért való kiállás. Egyén szintjén Nylund ebben az esetben a gerincességhez hasonlítja: a gyerekeknek fontos, hogy egyéniek legyenek, de ki is álljanak egymásért. Többek között a sisu elvei mentén dolgozták ki a KiVa iskolai bántalmazás elleni programot, amit a finn iskolák 90%-a sikeresen használ.
A felfedett titok
A finnek legtöbb sikerüket, legyen az az oktatásban, a boldogságban vagy a sportban, a sisunak tulajdonítják. Bár pontos definícióval Nylund sem szolgál, a könyv elolvasása után egy általános képet kapunk arról, mi is a sisu: rugalmasság, bátorság, alkalmazkodóképesség és kurázsi.
A természet felé való fordulás – zordabb idő esetén is – nekünk is adhat egy löketet és inspirációt az elkövetkező szürke, hideg téli napokra. Kövessük hát a finnek példáját: kuckózzunk be, főzzünk valami finomat, hívjuk át a barátainkat és csodálkozzunk rá a természet erejére!
Felhasznált szakmai tartalom
- Nylund, J. (2018). Sisu: Pozitív életszemlélet finn módra. Kossuth Kiadó.
- További érdekességeket találhatunk a sisuról itt, itt, itt és itt; a bivakolásról itt; a finn zabkásás laposkenyér eredeti receptjéről itt.