Miért döntenek egyre többen a környezettudatos életmód és a fenntarthatóság mellett? Mi az a klímaszorongás? Hogyan jelenik meg a fenntarthatóság a gyermeknevelésben és a családi mindennapokban? A cikkben körüljárjuk a globális környezeti kihívásokra adható válaszokat, amelyekkel hozzájárulhatunk Földünk védelméhez. Irinyi Tünde pszichológus írása.
A környezeti kérdések és kihívások egyre inkább átszövik mindennapjainkat. Az éghajlatváltozás okozta időjárási szélsőségeket évek óta saját magunk is tapasztalhatjuk. A környezetünkben történő változások minket és a következő generációkat egyaránt érintik: közös felelősségünk tenni egy élhetőbb, fenntarthatóbb jövőért!
Környezettudatosság a mindennapokban
Mit jelent ma környezettudatosnak lenni? A definíció szerint „a környezettudatosság a fenntarthatóság megvalósulását megalapozó magatartásforma”. A mindennapokra lefordítva tehát olyan életvitelben megmutatkozó tevékenységet jelent, amelyben az emberek tudatosan nagyobb figyelmet fordítanak az élővilággal való kapcsolatukra, és a mindennapi szokásaikban is szem előtt tartják a környezetvédelem alapelveit.
A környezettudatosság tehát nem csupán „elvi” fogalom, hanem nagyon is gyakorlatias, tettekben megmutatkozó elköteleződést jelent a bolygónk élhetőbbé tétele mellett.
A környezeti kihívások alapos ismeretével mi magunk teremtjük meg a motivációnkat az új, környezetbarát szokásaink megszilárdításához. Megbízható forrásokból naprakész és hiteles információhoz juthatunk: így egyszerűen kiigazodunk majd a témával kapcsolatos álhírek és politikai narratívák sűrűjében. Döntési helyzetekben és más cselekedeteinkben válasszuk a „zöldebb”, fenntarthatóbb opciót.
A fenntarthatóság pszichológiája
Az egyre növekvő energiaigényünket kiszolgáló, nem megújuló energiaforrások kérdése a jövő generációi számára válhat majd kritikussá. Közhely ugyan, de jelenlegi túlfogyasztásunkkal a gyermekeink, unokáink készleteit éljük fel.
Mi is az a fenntartható fejlődés?
„A fenntartható fejlődés olyan fejlődés, amely a lakosság egészségét és az ökoszisztémákat nem károsítja, és a társadalmi-gazdasági igényeket úgy elégíti ki, hogy a megújuló erőforrásokat az újratermelődésükhöz szükséges időtől lassabban használja fel, a nem megújulókat pedig az azokat helyettesítő megújuló források termelődésénél lassabban használja fel”. (OECD, 2000)
A túlfogyasztás nehézsége, hogy a hétköznapi életben nem tűnik fel, hogy nagyrészt évmilliárdok alatt felhalmozódott, nem megújuló erőforrásokat használunk. Az emberiség létszáma egyre nő, míg a létezésünk feltételeit biztosító víz, levegő és föld minősége és mennyisége is folyamatosan csökken. A mai életmódunk fenntartásához másfél Földre lenne szükségünk – ami természetesen nincsen, ezért a tartalékokat éljük fel.
A kérdés az, hogy az embereknek szükségük van-e erre a fenntarthatatlanul magas fogyasztásra a boldogságuk szempontjából?
A nemzetközi vizsgálatok és összehasonlítások (Diener, 2000) szerint az anyagi gyarapodás egyre kevésbé növeli a szubjektív jóllétet, mint ahogyan az életszínvonal bizonyos szint után történő emelkedése is csak minimálisan járul hozzá a boldogsághoz. A fenntarthatatlan, túlfogyasztó életstílusnak azonban ára van – a jövőnkkel fizetünk érte.
A közös szemétszedéssel látványos változást érhetünk el a környezetünkben.
A fenntartható fejlődés koncepciójának megértéséhez megfelelő mennyiségű információval kell rendelkeznünk, amelyet a környezeti nevelés során sajátítunk el az óvodától a felsőoktatásig.
Kutatás
Meinhold és Malkus (2005) 848 serdülővel végzett vizsgálata alapján bizonyítottnak találta, hogy a környezettel kapcsolatos ismeretek meghatározzák a környezetbarát viselkedési formákat. Vagyis minél inkább a környezetbarát attitűd jellemzi a kamaszokat, és minél több környezeti ismerettel rendelkeznek, annál jellemzőbb rájuk a környezetbarát magatartás.
Ezeknek a programoknak az információátadáson túl fontos szerepe van a szemléletformálásban és a környezettudatos magatartást elősegítő attitűdök kialakításában is. Az iskolai papírgyűjtés, az erdei iskolai programok vagy a tematikus hetek során a gyerekek saját élményt szerezve, a közösségi összefogás erejét megtapasztalva tanulnak és cselekednek a közvetlen környezetükért.
A fogyasztás mérséklése
Talán az egyik legsürgetőbb, ám egyben legnehezebben megvalósítható dolog, amit a Földünkért tehetünk, az a fogyasztásunk visszaszorítása.
Ökológiai lábnyomkalkulátor
Próbáld ki mekkora az ökológiai lábnyomod
A fogyasztói társadalom folyamatos fogyasztáskultuszára tudatos vásárlóként nemet tudunk mondani. Gondold végig, mielőtt vásárolni indulsz: valóban szükséged van-e erre a dologra vagy sem. Bevásárlás előtt írj listát, az üzletekben részesítsd előnyben a hazai termékeket – ezzel csökkentve az áruszállítás okozta károsanyag-kibocsájtást.
Neveld a gyermekeid környezettudatosságra!
Legyen szó akár a kinőtt, megunt ruhákról, vagy nem használt elektronikai eszközökről – az internet segítségével – hamar elcserélhetjük vagy elajándékozhatjuk a feleslegessé vált tárgyainkat. A szortírozásba akár bevonhatjuk a gyermekeket is: ezzel a környezettudatosságra nevelés mellett a jó cselekedet és az adakozás örömét is átélhetik.
A közös séták, kirándulások alkalmával megtaníthatjuk a kisebb gyermekeknek azt, hogy a szemetet nem dobjuk el az utcán. Az otthonunkban gyűjtsük szelektíven a hulladékot a gyermekek bevonásával, vagy készítsünk közösen újrahasznosított anyagokból játékokat, dekorációt. A környezettudatosság a családban így válhat a bolygónk élhetőbbé tétele mellett gyakorlatias, tettekben megmutatkozó elköteleződéssé.
A természetben eltöltött idő segíti az elköteleződést a környezetvédelem mellett.
A természetben eltöltött közös családi programok során együtt fedezhetjük fel a bennünket körülvevő környezet sokszínűségét. Ezek az alkalmak kiváló lehetőséget kínálnak arra, hogy közösen elbeszélgessünk az élővilág védelméről. A természet adta nyugalom és szépség megtapasztalása során tesszük meg az egyik legfontosabb lépést a környezettudatos életmód felé: érzelmileg is elköteleződünk a természetünk védelme mellett.
Geocaching
Hazánkban is egyre népszerűbb szabadidős tevékenység a geocaching. A kincskeresés izgalma mellett ismeretlen helyeket fedezhetünk fel együtt, a kaland az egész család számára tartogat izgalmakat.
A kisebb gyerekek bevonása is lehetséges?
A kisebb gyermekek is könnyen megtaníthatók olyan cselekedetekre, amelyek hozzájárulnak a mindennapokban a család fogyasztásának csökkenéséhez. A saját tetteinkkel jó példát mutatva – akár szavak nélkül is – közvetítjük a gyermekek felé a számunkra fontos értékeket. A lámpa leoltása vagy a csap elzárása fogmosás közben olyan rutinszerű cselekvéssé válhat már gyermekkorban, amely megalapozza a későbbi környezettudatos magatartást.
Városban élve használjuk ki a tömegközlekedés lehetőségeit! A gyermekek számára nemcsak jó szórakozás a buszozás vagy villamosozás, hanem a lakóhelyük alaposabb megismerésére is tökéletes módszer. A kerékpározás szintén zöld alternatíva lehet, a mozgás öröme pedig hamar megkedvelteti a gyermekekkel is ezt a közlekedési eszközt.
Fontos, hogy a gyermekekkel a környezetvédelmi témákról (is) az életkorukhoz és a tudásszintjükhöz alkalmazkodva beszéljünk. Kerüljük a túl sok információt és a túlságosan nyers képeket, hiszen ezek nagymértékű szorongást kelthetnek a gyermekekben!
A gyermekek környezettudatosságra nevelésében az általunk közvetített jó minták mellett bevethetünk direktebb eszközöket is: ma már több olyan könyv is a rendelkezésünkre áll, amelyek segítéségével formálhatjuk a környezettudatosságukat.
Klímaszorongás – már gyermekkorban is?
Az elmúlt években egyre több, globális felmelegedésről, túlnépesedésről vagy éppen a klímaváltozásról szóló dokumentumfilm, tudományos cikk és könyv jelent meg. Ezek az alkotások jellemzően felkavaró képekkel és vészjósló kilátásokkal szemléltetik a Földet érintő változásokat. Azonban nézőként nemcsak a fizikai környezetünk iránt ébredhet bennünk aggodalom, hanem megjelenhet egy másik típusú félelem is: ez a klímaszorongás.
A fogalom a klímaváltozás és a környezetszennyezés következtében kialakuló egzisztenciális szorongást jelöli. A klímaszorongás megjelenése nem függ össze az életkorral: a felnőttek mellett a gyermekek és serdülők is érintettek lehetnek.
Talán nem meglepő, hogy a környezeti problémák mértéke és globális volta miatt egyfajta tehetetlenség és eredménytelenség jelenik meg, amely együtt jár a szorongással. A klímaváltozással szembeni frusztrációnk és szorongásunk csökkentésének egyik útja a kontroll visszanyerése, amelyet leghatékonyabban a mindennapi életünkben hozott döntésekkel szerezhetünk vissza.
A klímaváltozás mindenkit érint, ezért közös felelősségünk, hogy lépéseket tegyünk a fenntartható jövő megvalósításáért. A személyes példamutatással Te indíthatod el a környezetedben a változást!
Mit tehetünk környezetünk védelméért családi szinten?
Környezetünkért családi szinten is sokat tehetünk, a gyermekek bevonásával megalapozhatjuk a környezettudatos magatartást is. Az alábbiakban 20 tippet olvashatsz, amelyek egyszerűen a családi rutin részévé válhatnak.
20 tipp a „zöldebb” hétköznapokhoz – családi kiadás
- Cseréld ki a villanykörtéket energiatakarékosra! Használd ki az alkalmat a gyerekekkel az energiatakarékosságról való beszélgetésre!
- Használj vászonból, textilből készült szatyrokat a műanyag helyett! Mielőtt vásárolni indultok a gyermekkel, legyen a gyermek feladata eltenni a textilszatyrokat, vagy emlékeztetni erre a szülőket!
- A PET-palackok helyett válts kulacsra, termoszra! Az óvodába, iskolába járó gyermeknek legyen saját kulacsa, amelyért Ő felel!
- A mosásnál használj alacsonyabb hőmérsékletű vizet!
- Biciklizzetek, gyalogoljatok kisebb távolságokra, vagy válasszátok a tömegközlekedést!
- Fizesd be online a számláid!
- A postaládára tedd ki a „Reklámanyagot nem kérek” matricát, amit a gyermekekkel közösen elkészíthettek otthon is!
- Gyűjtsétek szelektíven a szemetet! Ebben vegyen részt a család összes tagja, így a gyermekek számára is hamar természetessé válik ez a szokás.
- Húzd ki a nem használt töltőket és elektromos eszközöket a konnektorból!
- Papírtörlők helyett használj mosható törlőkendőket!
- Pékáru és a zöldség-gyümölcs vásárlásakor használj otthonról hozott vászonzsákot!
- Részesítsd előnyben a helyi termelőktől származó, idény jellegű zöldséget és gyümölcsöt!
- Ha van rá lehetőség, termeljetek otthon zöldségeket, gyümölcsöt! A növények gondozásában a gyermekek is szívesen részt vesznek.
- A főzés során keletkező szerves anyagokat komposztálhatod is!
- A műanyag szívószál helyett használj újrahasznosított anyagból készült (bambusz, üveg) szívószálat, étteremben kérd az italt szívószál nélkül! Ételrendeléskor ne kérj feleslegesen műanyag evőeszközöket!
- Vásárolj friss élelmiszert kisebb mennyiségben és gyakrabban – így jobban átlátod, mire van szükséged!
- Vásárláskor a kevesebb csomagolóanyagot tartalmazó terméket keresd, vagy vásárolj csomagolásmentes boltban!
- Ültessetek fát, kertészkedjetek együtt!
- Az ajándékcsomagoló-papírokat használd fel újra! Ezek gyűjtésében, szelektálásában a gyermek is részt vehet.
- Szánj időt a vásárlásra, ha teheted, készíts előtte bevásárlólistát! Így könnyen elkerülheted, hogy felesleges áruk landoljanak a kosaradban.
A globális környezeti kihívások valóban riasztóak, de környezettudatos döntéseinkkel mi is hozzájárulunk ezen problémák megoldásához! A környezetünkért, a jövőnkért való cselekvés egyéni eszközeivel mindannyian rendelkezünk.
A legkisebbek is szívesen segítenek a kertben.
Cselekedeteinkkel, döntéseinkkel közvetíthetjük ezt az értéket a családunkban és más közösségeinkben is: ez lehet a társadalmi változás kezdete!
Van reményem a jövőben: a fiatalok, akik megértik a problémákat, és van kellő erejük a világ megváltoztatásához.
– Jane Goodall
Felhasznált szakmai tartalom
- Angéla, P. S., DR, K., Mária, N. (2011): A fenntarthatóság ökológiai, pedagógiai és pszichológiai vonatkozásai. Nyugat-magyarországi Egyetem Erdőmérnöki Kar Kitaibel Pál Környezettudományi Doktori Iskola Környezetpedagógia (K3) Program Doktori (PhD) értekezés.
- Diener, E., & Oishi, S. (2000). Money and happiness: Income and subjective well-being across nations. Culture and subjective well-being, 185-218.
- Fajzi, G., Erdei, S. (2015): Fenntartható pozitív mentális egészség. A pozitív mentális egészség kibontakoztatása a fenntartható gondolkodásmód és viselkedés keretében. Mentálhigiéné és Pszichoszomatika, 16 (1), 55-92.
- Meinhold, J. L., Malkus, A. J. (2005): Adolescent environmental behaviors: Can knowledge, attitude, and self-efficacy make a difference? Environment and Behavior.
- Verdugo, V. C. (2012): The positive psychology of sustainability. Environment, Development and Sustainability, 14 (5), 651-666.
- További felhasznált tartalom elérhető itt.
Az eredeti cikk 2020. 10. 06-án született, a frissített és bővített verzió 2021. 11. 16-tól érhető el.