Az önmegvalósítás konkrétabb értelemben az egyénben munkáló hajtóerő, a felismert különleges adottság minél teljesebb kimunkálása érdekében.
Önmegvalósítás fogalma
Általános aspektusban az egyén kiteljesedésre való egyetemes késztetése, mely igyekszik megvalósítani a személyben rejlő összes egyedi emberi potenciált.
A személyiség humanisztikus elméleteinek egyik alapfogalma.
Maslow elméletének (1943) alapja az, hogy az embereket szükségleteik kielégítése késztet bizonyos cselekvésre, és ezek a szükségletek hierarchikus rendbe állíthatóak.
Az önmegvalósítási szükséglet az egyének azon vágyait testesíti meg, hogy azzá váljanak, amire képesnek érzik magukat.
Aktualizáció (=megvalósulás)
A pozitív, egészséges növekedésre irányuló tendencia; a képességek oly módon való kifejlesztése, amely fenntartja vagy növeli a szervezetet. Ez az erő minden élőlényben működik.
Önaktualizáció (=önmegvalósítás)
Mikor az aktualizáció az én fenntartását vagy kiteljesítését szolgálja; ez nagyobb autonómia irányába mozdítja el a személyt. Az élettapasztalatainak kiterjesztéséhez vagy gazdagításához és kreativitása fokozásához vezet.
Az önmegvalósítás folyamata
Organizmikus értékelő folyamat: a humán organizmus automatikusan értékeli tapasztalatait és cselekedeteit abból a szempontból, vajon azok előmozdítják-e az aktualizációt.
Ha nem: az organizmikus értékelő folyamat, azt a zavaró érzést kelti, hogy valami nincs rendben.
Az önmegvalósítás karakterisztikumai
- A valóság hű észlelése bizonytalanságaival és ellentmondásaival együtt.
- Önmagunk és mások elfogadása olyanként, amilyenek vagyunk.
- Spontaneitás a magatartásban; törekvés arra, hogy kialakítsuk saját stílusunkat.
- Megoldáscentrikus viselkedés az öntörvényűséggel szemben; képesség a számunkra kellemetlen feladatok megoldására is.
- Az autonómia megélése és élvezete a döntésekben.
- Belső nyugalmunk fenntartása és megőrzése, még a számunkra kellemetlen körülmények között is.
- Folyamatos megújulás és változás szükséglete, illetve ennek fenntartása.
- Intenzív élmények megélésének és elfogadásának képessége, a valóság transzcendens lényegének átélése.
- Érzelmekkel teli azonosulás képessége másokkal.
- Mély és őszinte kapcsolat kiépítésének képessége inkább néhány, semmint sok emberrel.
- Demokratikus és előítélet-mentes kapcsolat és törődés másokkal.
- Következetes etikum a magatartásban és attitűdökben.
- Spontán és ellenségeskedésmentes humor.
- Kreativitás.
- A tradicionalitás megőrzésének képessége, a szükség szerinti eredetiség és konvencióktól való mentesség vállalásával.
„A teljességgel működő személy”
Az ilyen emberek nyitottak saját érzéseik megtapasztalására, bármilyenek is legyenek, nem félnek tőlük, bíznak érzéseikben, nem kérdőjelezik meg azokat. Nyitottak a világ megtapasztalására; értelemmel, kihívással és személyes izgalommal teli életet élnek (sőt, ha úgy adódik még a fájdalmaktól sem riadnak vissza).
Rogers szerint ez egy működési forma, amit bárki magáévá tehet, aki hajlandó ilyen módon élni.
Felhasznált szakirodalom
- Atkinson, R. C., Hilgard, E. (2005): Pszichológia. Budapest: Osiris Kiadó.
- Maslow, A. H. (1943): A theory of human motivation. Psychological Review, 50(4), 370-396.