A pszichológia viszonylag fiatal az önálló tudományok világában. Bár a lélek, a gondolkodás megnyilvánulásai, folyamatai azóta foglalkoztatják az embert, hogy öntudatra ébredt, külön tudományág mégis sokára lett belőle. Ennek a „gyönge ágnak” is egyik oldalhajtása a pozitív pszichológia – mindössze néhány évtizedes múlttal. Az, hogy nem volt irodalma, nem jelenti azt, hogy nem is ismerték. Legfeljebb nem nevezték nevén, de a pozitív gondolkodás, mint elöljárója a pozitív pszichológiának, szépirodalmunkban is hamar megjelent. Nagyon jó példa erre Petőfi Sándor élete. Te is szereted a híres költő verseit? Észrevetted már, hogy a pozitív gondolkodás jelei el vannak rejtve a 200 éve íródott műveiben – na és hogy hogyan? Kürtösi Ágnes vendégszerzőnk írása.
A pozitív gondolkodás a harmonikus személyiséget erősíti. Arra hívja fel a figyelmet, milyen fontos meglátnunk magunk körül a szépet, a jót, a követendőt. Mennyire lényeges, hogy legyen célunk, ami felé törekedhetünk. Ez sem új a Nap alatt. Nézzük meg egy több mint kétszáz éve született huszonéves fiatalember életét ebből a szempontból!
Anyám, az álmok nem hazudnak,
Takarjon bár a szemfödél,
Dicső neve költő fiadnak
Anyám soká, örökkön él.
– Petőfi Sándor
Alig 22 éves Petőfi Sándor, amikor a Jövendölés c. versében örök életet jósol magának. Nincs még országos hírnév, népvezéri szerep, még nem mutatkozik újszerűség sem, egyszerűen még csak egy a korabeli verselők közül. És már tudja. Érzi, hogy ő úgy robog át az életen, hogy soha elfelejteni nem lehet.
Pozitív gondolkodás Petőfi módra
A pozitív gondolkodás egyik eleme az optimizmus. Meglátni az életben a jót, ami előrevisz, amire támaszkodni lehet, amit tovább lehet fejleszteni. Kerner Tibor: Sziklaszilárd önbecsülés c. könyvében található egy optimista kódex. Ebből szemezgetek most. Arra szeretném ráirányítani a figyelmet, hogy Petőfi öntudatlanul is gyakorolta a ma egyre népszerűbb világlátást.
1. Az élet előttem áll
Nem tévedett. Máig Petőfi a legismertebb magyar költő, noha jó néhány nemzedék váltotta azóta egymást, és máskor is születtek nagy költők. De a történelmi és személyes lehetőségek ilyen tökéletes összhangja azóta sem valósult meg még egyszer. Hogy mekkora jelentőségű ő ma is, mi sem bizonyítja jobban, minthogy nemcsak 2023 lesz Petőfi-év, hanem már 2022 is az volt.
Petőfi Sándorról már mindannyian tanultunk, mindannyian olvastuk a verseit.
Petőfi nevével már kisgyermekkorunkban ismerkedünk. Nekem személyes élményem, hogy 3-4 évesen ülök a nagybátyám nyakában, és az Anyám tyúkját mondjuk. Mert azt ő is tudta, noha nem volt tanult ember. És fontosnak tartotta, hogy tudjam én is. Háromévesen. Aztán jött a Falu végén kurta kocsma, az Arany Lacinak. Nemcsak az én életemben, hanem szinte valamennyi kortársaméban (60 éves vagyok az idén). Az alsó tagozatban a Füstbe ment terv és a többiek – máig Petőfitől tanítja a legtöbb verset az iskola.
2. A látásmódomat én választom meg
Honnét a hatás, mi a titok? Irodalomtudósok sokat foglalkoztak már ezzel, de most egy kicsit a mindennapi ember fejével járjuk körbe a témát. Két dolog, ami nagyon fontos: olyan dolgokról szólnak a versek, amik valamennyiünket érintik. És egyszerűen, hogy mindenki megértse őket. Mindkettőhöz nagy bátorság kellett a maga korában. Akkortájt, a romantika idején, az volt a szép, ami bonyolult, felcicomázott szöveg volt.
Petőfi eszménye pedig az egyszerűség, hogy mindenki megérthesse, aki írni-olvasni tudott, esetleg az is, aki csak mások felolvasásából, elmondásából ismerhette meg ezeket a verseket.
Mert írni-olvasni kevesen tudtak akkoriban.
3. Az élet csodálatos
Petőfi mindenről írt, ami őt foglalkoztatta. Ez is merőben új dolog volt. Az irodalomban megvoltak azok a témát, amikről írni szoktak: hazaszeretet, szabadság, táj. A mi költőnknek ez nem volt elég. Verset írt például saját magáról, az életéről, a családjáról, a szüleiről, a testvéréről. Aki olvasta ezeket, megismerhette a hétköznapi embert, rájöhetett, hogy ugyanúgy érez, szeret, haragszik, mint mások. Hogyne érezte volna közel magához…
„Hát hogymint vagytok otthon, Pistikám?” – kezdődik az öccsének írt verses levél. Mintha csak mi beszélgetnénk a családtagjainkkal. Ez a fajta versírás akkoriban nagyon bátor tettnek számított.
Számára az alföld nemcsak tájegység volt, hanem a szabadság jelképe is. Amikor kimegyünk a határba, és végignézünk a végeláthatatlan síkságon, akaratlanul is eszünkbe jutnak a sorok:
Börtönéből szabadult sas lelkem,
ha a rónák végtelenjét látom.
– Petőfi Sándor
Az egyszerű embereket is beemelte költészetébe. Életképeket rajzolt a borissza legényről, a babájához siető juhászról, a kocsmárosnéról, a gyümölcsöt lopó gyerekről stb. Valamennyien a hétköznapi élet szereplői, a versolvasók személyes ismerősei. Persze, hogy szívesen olvastak róluk.
4. Megérdemlem, hogy boldog legyek
A szerelem mindannyiunk közös élménye. Életünk során legalább egyszer átélhetjük ezt a csodát. Így volt ezzel költőnk is. Nem is egy, egyenesen három múzsáját tartja számon az irodalomtörténet. A leghíresebb a későbbi feleség, Szendrey Júlia. A hozzá szóló versek egy része a kor hagyományainak megfelelő. DE! Az egyik leghíresebb, a sorsfordító Reszket a bokor, mert… olyan, mintha népdal lenne. Petőfi Sándor úgy is tudott verset írni, hogyha nem írta alá a nevét, bármikor elhitték, hogy az általa írt költemény a nép ajkán keletkezett. Erre példa a fent említett vers. Hallgassák csak:
Reszket a bokor,
Mert madárka szállott rá.
Reszket a lelkem,
Mert eszembe jutottál…
– Petőfi Sándor
A szerelmes versei is mások, mint addig voltak. Korábban csak a lányt ünnepelték ezek a költemények, aztán, mikor asszony lett a lányból, elfogytak a versek. Nem így Petőfi esetében, aki házasságuk egész ideje alatt verssel ünnepelte az ő asszonyát, imádott Juliskáját. Feleségek felesége, Minek nevezzelek, Szeretlek kedvesem. Ezek az alkotások a feleségről, a feleségnek szólnak.
5. Én irányítom az életemet
Petőfi nagyságának legfőbb ébren tartója a szabadság imádata. Olyan időben élhetett, amikor megfogalmazhatta ezeket az eszméket, sőt – a történelem különös kegyelméből – részt vehetett a megvalósításukban is. 23 éves korától tudja-hiszi-várja a forradalmat. Lánglelkű költőként ír róla, és mélységesen meg van győződve az érkezéséről.
A szabadság iránti vágy ott lakozik minden emberben.
A történelem őt igazolja. A 19. század közepén olyan a történelmi légkör, hogy egész Európán végigsöpör a forradalom szele. Úgy is nevezzük 1848 tavaszát, hogy a népek tavasza. Egymás után tör ki Európa országaiban a forradalom, sok helyen gyorsan el is bukik. Magyarország az a hely, ahol másfél évi hősies küzdelem kezdődik el március 15-én, amit majd csak idegen csapatok segítségével tud leverni az osztrák császár. Az a fiatal Ferenc József, aki még 1916-ban is a Monarchia nagy tekintélyű császára.
6. A hozzáállásomat mindig én választom meg
1848. március 15-e nemzeti történelmünk legszebb napja. Ezen a napon talán még ma is dobbannak a magyar szívek. Jelképpé vált, a szabadság jelképévé. És hogy így történhetett, abban nagy szerep jutott a márciusi ifjaknak, köztük legelsősorban Petőfinek. Ők tervezték el a vásárkor tartandó nagygyűlést, készültek verssel (Nemzeti dal), szövegezték a 12 pontot. Amikor pedig megelőzte őket a történelem, a szombati vásár eseményeit előrehozták szerdára, 15-ére.
Esküszünk,
Esküszünk, hogy rabok tovább
Nem leszünk!
Ugye, mindannyian ismerjük ezt is? Zúgott a refrén több ezer torokból azon a márciusi napon Pest-Budán. És az együttes beszédnek nagy ereje van. El is értek a pestiek ezen a napon mindent, amit csak szerettek volna. Petőfi naplójából is ismerjük a részleteket, azt a meg nem ismételhető hangulatot, ami ehhez a naphoz kapcsolódik. Ma már igazi nagyságában föl sem lehet idézni, hiányzik hozzá a lelkesedés…
Zárszó
Petőfi egész élete azt példázza – ezért lehet mind a mai napig példakép –, hogy nemcsak hirdette az eszmét, hanem aszerint is élt. Ahogy azt mindannyiunknak mindenkor tennie kellene.
Milyen jó lenne, ha egyre többen jutnának el eddig a felismerésig: arra kell törekednünk, hogy életünk összhangban legyen az általunk hirdetett elvekkel. Ha ezt a könnyűnek látszó (de valójában nagyon nehéz) feladatot sikerül megvalósítanunk, elégedettek lehetünk, és büszkén vallhatjuk magunkat Petőfi örökösének.
Felhasznált szakmai tartalom
- Kerner, T. (2011). Sziklaszilárd önbecsülés: Hogyan építhetsz megingathatatlan önbizalmat mentális állóképességed fejlesztésével. Bagolyvár Könyvkiadó.
Megoldásközpont
Élvezted ezt a cikket? Csatlakozz a Zárt Közösségünkhöz! 
![Szorong a gyermekem: Mit tehetek ellene? [ONLINE WORKSHOP]](https://megoldaskozpont.com/wp-content/uploads/2023/03/gyermek-szorongas-workshop-1.png)
