Sütik kezelés
A részletekért látogass el az "Adatvédelem" oldalra.
Öltözzek melegen, vagy elég lesz egy vékony pulóver? Vigyek magammal esernyőt? Hová üljek le a buszon? Mindennapjaink során rengeteg apró döntést hozunk komolyabb megfontolás nélkül. Márpedig bármelyik elhibázása ezek közül elronthatja a hangulatunkat; gondoljunk csak bele abba, hogy milyen következményei lehetnek egy nagyobb döntés elhamarkodásának! Cikkünkben a döntések folyamatát nézzük meg közelebbről: bemutatunk néhány gyakori döntési csapdát, tippekkel arra vonatkozóan, hogyan kerülhetjük el ezeket – és hogyan hozzunk jobb döntéseket. Pongor Ágnes pszichológus írása – a kávéd mellé. [Café latte – elvitelre]
Amikor a döntések kerülnek szóba, általában komoly dilemmákra, sorsdöntő választásokra gondolunk. Mindazonáltal nem szabad lebecsülnünk a hétköznapi, apró döntéseink jelentőségét, hiszen ezek a kis lépések juttatnak el bennünket a nagy válaszutakig. Éppen emiatt hasznos, ha ismerjük az elménk korlátait, és tisztában vagyunk azokkal a technikákkal, amelyek birtokában jobb döntéseket hozhatunk.
Hogyan döntünk?
A döntéseinket ideális esetben információgyűjtés, majd a rendelkezésre álló alternatívák gondos mérlegelése előzi meg. A való életben azonban nem így működünk: legtöbbször sem időnk, sem energiánk nincs arra, hogy ilyen módon hozzunk döntéseket. Ennek az oka lehet egy intenzívebb érzelmi állapot, vagy a külső helyzet okozta nyomás egyaránt.
Ugyanakkor fontos tisztában lennünk azzal, hogy az elménk működése már önmagában torzítja a döntéseinket.
Mivel az összes lehetséges alternatíva számba vétele rengeteg időt és kapacitást venne igénybe, az elménk kognitív egyszerűsítéseket, úgynevezett heurisztikákat alkalmaz a döntési folyamatok gördülékenyebbé tételére.
Döntéseink egyszerűsítésére az elménk speciális problémamegoldó mechanizmusokat, heurisztikákat használ.
Ezek a döntési automatizmusok általában rengeteg energiát spórolnak meg nekünk, és egy kielégítő („elég jó”) döntési alternatíva felé terelnek bennünket. Azonban minél inkább időhiányos és bizonytalan a döntés körüli helyzet, annál nagyobb mértékben támaszkodunk a heurisztikákra a döntéseink során – amelyek természetükből fakadóan tévútra is vihetnek bennünket.
Döntési csapdák és kivédésük
A torzításoknak több fajtája is létezik, az alábbiakban ezek közül a legáltalánosabbakat mutatjuk be a teljesség igénye nélkül.
#1 Megerősítési torzítás
A megerősítési torzítást mindannyian elkövetjük a hétköznapokban: azokat az információkat gyűjtjük és „halljuk meg” a környezetünkből, amelyek passzolnak a véleményünkhöz, megerősítik a világnézetünket. Ebből adódóan könnyen előfordulhat, hogy el sem jutnak hozzánk a kritikus információk, amelyek megváltoztathatnák az álláspontunkat. Így már azelőtt megpecsételődik a döntés sorsa, hogy egyáltalán meghoztuk volna.
Hogyan védjük ki a megerősítési torzítást?
- Keressük a lehetőségeket arra, hogy új nézőpontokat ismerjünk meg: ne csak a megszokott információforrásainkból tájékozódjunk!
- Ha van rá lehetőségünk, bocsátkozzunk konstruktív vitákba olyan emberekkel, akik más véleményen vannak! Ne feledjük: a vitában nem a másik fölé kerekedés a cél, hanem az, hogy egymás nézőpontjait megismerjük.
A konstruktív vita mikéntjéről korábbi cikkünkben olvashatsz bővebben.
#2 Megérzések
A megérzéseknek van egyfajta misztikuma, amelyben szeretnénk hinni. Mégis, a legtöbb esetben pusztán véletlen egybeeséseknek tulajdonítunk túl nagy jelentőséget, majd bízva ezek megismétlődésében, hibás döntéseket hozunk a korábbi tapasztalataink alapján.
Tudományos kutatások szerint léteznek ún. szakértői megérzések, amelyek egészen pontosak lehetnek. Ezek azonban bejósolható, stabil körülmények között, és csak abban az esetben működnek jól, ha már kellő mennyiségű tapasztalatot szereztünk hasonló helyzetekben. A mindennapi döntéseink pedig ‒ lássuk be ‒ általában nem ilyenek.
Hogyan kerüljük ki a megérzések csapdáját?
- Ne köteleződjünk el egyetlen döntési alternatíva mellett sem, pusztán a megérzésekre hagyatkozva! Legyünk körültekintőek, és gondoljunk végig más lehetőségeket akkor is, ha már érzelmileg kötődünk egy opcióhoz!
- Gyűjtsünk logikus, racionálisan is megindokolható érveket az alternatívákhoz kapcsolódóan! Írjuk fel a pro és kontra érveinket egy-egy papírfecnire, majd rendezzük a fecniket két oldalra. Így szemmel láthatóvá válik, hogy racionálisan melyik alternatívát kellene választanunk. Még izgalmasabbá tehető ez a feladat azzal, ha az érveket súlyozzuk is a fontosságuk alapján – például a papírok méretének a variálásával.
#3 A bizonytalanság kerülése
Ezt a torzítást talán a legszemléletesebben egy rosszul működő párkapcsolat példáján lehet bemutatni:
Nem jó együtt lenni, de mi lenne velem, ha szakítanék? Találok jobb partnert, vagy egyedül maradok?
Nagyon gyakran az ismerős, de rossz helyzetet választjuk ahelyett, hogy beleugranánk az ismeretlenbe, ami pozitívumokat is tartogathat számunkra. Ez a helyzet a párkapcsolatok mellett a munkahelyváltás kapcsán is gyakran előáll.
Hogyan lépjünk túl a bizonytalanságtól való félelmünkön?
Amikor belevágunk egy új dologba, haladjunk fokozatosan! Ne egy csapásra akarjuk megváltani a világot, hanem apró lépésenként, minden kisebb döntést alaposan végiggondolva. Ezzel nem vállalunk túl nagy kockázatot az egyes döntések során, mégis kitartóan tudunk haladni a céljaink felé.
És végül, 2 általános tanács bármilyen döntéshez:
- Ha lehetőséged van rá, beszéld meg másokkal a gondolataidat a nagy döntések előtt! Az ilyen beszélgetések olyan lehetőségekre nyithatják fel a szemed, amelyekre magadtól nem is gondolnál.
- Nyerj időt! Ha valódi sorsdöntő fordulat előtt állsz, add meg magadnak az időt ahhoz, hogy megfontold a lehetőségeidet!
A döntéshozatal mindannyiunknak nehéz, de a megfelelő tudatossággal csökkenthetjük az ezzel járó stresszt és szorongást. A körülmények bármikor közbeszólhatnak, és a legjobban átgondolt döntéseket is rossz irányba vihetik. Emiatt fontos, hogy elfogadjuk azt, hogy elővigyázatosság mellett is tévedhetünk. Minden döntés egy lehetőség arra, hogy megvizsgáljuk a döntéshozatali mechanizmusainkat, és felülemelkedjünk a döntéseinket befolyásoló tudattalan torzításokon, ezáltal eljutva a tudatosabb döntésekhez.
Felhasznált szakmai tartalom
- Sibony, O. (2020). You’re About to Make a Terrible Mistake! How biases Distort Decision-Making – and What You Can Do to Fight Them. Little Brown Spark, Hachette Book Group, New York.
- Zoltayné P. Z. (2002). Döntéselmélet. Alinea Kiadó, Budapest.
Pongor Ágnes
Belső Egyensúly Teszt — Ingyenes Önismereti kérdőív
Ez a rövid, de mélyreható teszt segít felmérni, milyen gyakran éled meg a tudatos jelenlét állapotát, és hogy milyen gyorsan találod meg újra a belső középpontodat, ha megpróbálnak magukkal sodorni az életed viharai – a stressz, a szorongás stb.
Ha valaha is érezted már, hogy bizonyos helyzetekben kizökkensz a belső egyensúlyodból, vagy éppen azt keresed, hogyan térhetsz vissza gyorsabban a békés, kiegyensúlyozott állapotodba, akkor ez neked szól!
