A heurisztika rövid időt igénybe vevő problémamegoldó stratégia, mellyel viszonylag könnyen és gyorsan eredményre jutunk egy-egy kérdés kapcsán.
Heurisztika fogalma
A heurisztikák használata nem minden esetben vezet a jó megoldásra. A heurisztikák szerint tudjuk értelmezni a minket körülvevő információs halmazt. A döntéshozatallal kapcsolatos kutatásokban vizsgálták a heurisztikákat, úttörője volt Amos Tversky és Daniel Kahneman.
Többfajta heurisztikát különböztetünk meg, példaként kettőt hozunk ezek közül.
Reprezentatív heurisztika
A reprezentativitás heurisztika szerint a valószínűségeket az alapján becsüljük meg, hogy egy eset mennyire hasonlít egy osztályhoz, így a szerencsejátékos torzítása is ezzel az elvvel magyarázható.
A szerencsejátékos torzítása nem veszi figyelembe, hogy a véletlen események függetlenek egymástól.
Ha egy pénzérmét ötször feldobva ötször esik írásra, akkor a hatodik feldobásnál vajon fej lesz vagy írás? A sorozatos írás miatt az emberek hajlamosak a fejnek nagyobb esélyt adni, holott az érmének nincsen emlékezete. Az elérhetőségi heurisztika szerint tehát az esélyek és a hasznosság súlyozását az elérhetőség kedvezőtlenül befolyásolhatja. Ez a mechanizmus más jelenségeket is megmagyaráz. Az emberek hajlamosabbak a repülőutakat veszélyesebbnek gondolni, mint az autós utazást, holott a statisztikák szerint az autóval elszenvedett halálos balesetek sokkal gyakoribbak. Ám mivel a híradások autós szerencsétlenségekről arányait tekintve kevesebbszer számolnak be, és a repülőkatasztrófák könnyebben felidézhetőek, az előhívási torzítás miatt azok valószínűbbnek tűnnek az emberek számára.
Hozzáférhetőségi heurisztika
A heurisztika alapja, hogy mennyire könnyen tudunk az adott szituációhoz kötődő korábbi példákat felhozni. Egy számunkra új, ismeretlen helyzetben a legtöbben korábbi tapasztalatainkra támaszkodva hozzuk meg döntéseinket, méghozzá az először eszünkbe jutó tapasztalat alapján. Ez negatív és pozitív módon is befolyásolhatja a döntéseinket.
Mint a legtöbb heurisztikát, ezt is akkor érdemes használni, mikor szorít bennünket az idő, és kénytelenek vagyunk leegyszerűsíteni a döntéshozatalt.
Amennyiben módunkban áll összegyűjteni a döntéshez szükséges információkat, és mérlegelni azokat, válasszuk inkább a módszeres átgondolást a heurisztikák helyett.
Felhasznált szakirodalom
Aronson, E. (2008): A társas lény. Budapest: Akadémiai Kiadó.
Atkinson, R. C., Hilgard, E. (2005): Pszichológia. Budapest: Osiris Kiadó.
Csépe, V., Győri, M., és Ragó, A. (2007-2008): Általános pszichológia 1–3. – 3. Nyelv, Tudat, Gondolkodás. Budapest: Osiris Kiadó.
![Forbes Makers – Cselekvő nők egy helyen [AJÁNLÓ]-author](http://secure.gravatar.com/avatar/09bad2017fa53970f9d5e1069ee2ff8e?s=200&d=mm&r=g){kind=avatar}
