kiégés

A kiégés általában a fokozott érzelmi megterhelés következtében alakul ki. Vezető tünete a mentális-érzelmi-fizikai kimerülés.

Kiégés fogalma

A kiégés (angol nevén „burnout”) fogalmát Herbert J. Freudenberger pszichoanalitikus alkotta meg 1974-ben. Elmélete szerint:

„A szindróma krónikus emocionális megterhelések, stresszek nyomán fellépő fizikai, emocionális, mentális kimerülés, mely a reménytelenség és inkompetencia érzésével, célok és ideálok elvesztésével jár, s melyet a saját személyre, munkára, illetve másokra vonatkozó negatív attitűdök jellemeznek.”

A kiégés kialakulása

A kiégés hosszabb folyamat eredménye. Kialakulását tekintve számos tényezőre vezethető vissza: okai között lehetnek belső (személyiségből fakadó) és külső (bizonyos körülményeknek tulajdonítható) okok.

A személyes tényezők között szerepelnek a munkával kapcsolatos, idealizált elképzelések és a túlzott bevonódás, illetve szintén sérülékenyebb lehet valaki, ha gyenge önbizalommal rendelkezik, vagy ha túl magasra teszi magának a mércét.

Külső, vagyis nem megfelelő munkahelyi körülménynek tulajdonítható okok lehetnek a megerősítés, a pozitív visszajelzés, az elismerés, valamint a társadalmi és az anyagi megbecsülés hiánya is. Számít továbbá a munkaidő hosszúsága, a túlterhelés, valamint a személyes felelősség mértéke. Jelentős rizikófaktor lehet a munkahelyen jelen lévő lelki terrorizálás (mobbing) – legyen az akár nyílt, akár burkolt.

A legveszélyeztetettebbek

A kiégés az alábbi szakmákban dolgozó embereket fenyegeti leginkább:

• egészségügyi dolgozók: orvosok, ápolók, pszichológusok, pszichiáterek;
• pedagógusok: óvónők, tanítók, tanárok;
• szociális feladatokat ellátók: szociális munkások, lelkészek;
• állami- és magánszférában dolgozók: ügyvédek, jogászok, politikusok, pénzügyi tanácsadók, rendőrök

Sok esetben a sikeres emberek még veszélyeztetettebbek, hiszen sikereik után attól félnek, hogy nem tudják önmagukat felülmúlni, és sikerességüket ismét bizonyítani.

A kiégés fázisai

A kiégés nem egy villámcsapás-szerűen bekövetkező jelenség, sokkal inkább egy hosszú lelki folyamat. Ennek tulajdonítható, hogy a kiégés 5 állomását különböztetjük meg:

1. Az idealizmus szakasza
2. A realizmus szakasza
3. A stagnálás szakasza
4. A frusztrációs szakasz
5. Az apátia szakasza

Párkapcsolati kiégés

A kiégés a munkahelyi teljesítményünkön túl, hatással lehet személyes kapcsolatainkra is – beleértve a párkapcsolatunkat is.

Párkapcsolati kiégés esetében előfordulhat, hogy minden apróság vitát szül, vagy épp ellenkezőleg; a közösen töltött idő nagy része néma csöndben telik.

A párkapcsolati kiégésnek nemenként elkülöníthető jelei is vannak. A nők leginkább a gyengédség megtagadását, vagyis a szerelem- és a szexmegvonást alkalmazzák – hiszen ezáltal időt nyerhetnek –, míg férfiak esetében a fokozott nyomás váltja ki a kiégést, így az erre utaló jelek lehetnek beszédesek.

Akármelyik fél részéről is jelentkezik hamarabb, párkapcsolati kiégés esetén a pár mindkét tagja érintett, és áldozattá válhat.

Felhasznált szakirodalom

• Freudenberger, H.J. (1980). Burnout: How to beat the high. Cost of Success, New York.
• Kulcsár Zs. (2002). Egészségpszichológia. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest.
• Ónody S. (2001). Kiégési tünetek (burnout szindróma) keletkezése és megoldási lehetőségei. Új Pedagógiai Szemle, 51(5), 80-85.

További felhasznált tartalom érhető el itt.

« Vissza a Lexikonhoz