immunrendszer

Az immunrendszer a szervezet védekező mechanizmusa, amely egy esetleges fertőzés elleni védekezésben részt vevő sejtek, szövetek és szervek együttese.

Immunrendszer fogalma

Az immunrendszer szó jelentése: védettség, mentesség. Az immunrendszer fő feladata, hogy megkülönböztesse a saját és nem saját (idegen) anyagokat, és ha idegen anyaggal találkozik, akkor azt megsemmisítse. A leggyakoribb kórokozók a baktériumok, a vírusok és a gombák. A saját szervezet károsodása is veszélyes lehet (például rákos daganatok).

Az immunitás típusai

Egy adott szervrendszernek a működése az immunitásban nyilvánul meg.

Veleszületett immunitás

A velünk született védettség embrionális korban alakul ki, és nem igényel „tanulást”, vagyis nem kell a kórokozóval előzetesen találkoznunk.

Szerzett immunitás

A szerzett immunitásra születésünk után teszünk szert (természetes vagy mesterséges úton). Ez a típusú immunitás egész életünkben folyamatosan fejlődik – alkalmazkodva az újabb, vagy épp a megváltozott kórokozókhoz. Nem képes a veleszületett immunitást pótolni, hiszen csak a korábban megismert kórokozók ellen képes hatékonyan fellépni.

Természetesen szerzett immunitás

Ha egy kórokozó megfertőz minket, az immunrendszerünk aktiválódik, és megpróbálja legyőzni a betegséget. Ha legyőzi, akkor az azt okozó anyagot, illetve az ellene felhasználható antitestet „megjegyzi”, és egy újbóli megbetegedésre már az immunrendszer felkészült, így tünetmentesen legyőzi a kórokozót.

Mesterségesen szerzett immunitás

Vannak olyan betegségek, amelyekkel a szervezet képtelen egyedül megbirkózni. Ilyenkor mesterséges immunitás kialakítása szükséges, amelynek egyik lehetséges eszköze a védőoltás. A védőoltás során kész antitesteket, vagy legyengített kórokozókat juttatnak a szervezetbe, melyeket az immunrendszer könnyen legyőz. A betegség tünetmentesen lejátszódik, de a szervezet megjegyzi a kórokozókat, és később hatékonyan tud védekezni.

A pszichológiai immunrendszer

A pszichológiai immunrendszer a stresszhatások elviselésére és a megküzdésre képessé tevő személyiségtényezők összessége.

A pszichológiai immunrendszer a lelkünket védi a stressz, és krízisek káros hatásaitól. A stressz, a negatív életesemények, és krízisek az élet velejárói, de akinek erős a pszichológiai immunrendszere az képes elviselni a megpróbáltatásokat, és könnyebben kerülhet újra egyensúlyba (~homeosztázis).

Oláh (2015) a pszichológiai immunrendszer három alrendszerét különíti el egymástól:

1. Megközelítő-Monitorozó Alrendszer (elemei: optimizmus, kihíváskeresés, rugalmasság, empátia);
2. Alkotó-Végrehajtó Alrendszer (elemei: problémamegoldó képesség, énhatékonyság);
3. Önregulációs Alrendszer (elemei: kitartás képessége, érzelmi kontroll).

A három alrendszer dinamikus kölcsönhatásban segíti az énfejlődést, az alkalmazkodást és a rugalmas szervezeti működést.

Felhasznált szakirodalom

• Ganong, William F. (1990). Az orvosi élettan alapjai. Medicina Kiadó. Budapest.
• Kiss, F. (2017). A pszichológiai immunrendszer sajátosságainak vizsgálata fogvatartottak körében. Börtönügyi szemle 4.
• Oláh A. (2005). Érzelmek, megküzdés és optimális élmény. Trefort Kiadó, Budapest.

« Vissza a Lexikonhoz