álmodás

Az álmodás olyan módosult tudatállapot, amelyben emlékekből, bennünket foglalkoztató dolgokból, ábrándokból és képzeleti képekből összegyúrt álomképeket hozunk létre.

Álmodás fogalma

Az álmodás több funkciót is betölt. Ezek közé sorolható az érzelmek feldolgozása, az emlékek megszilárdulása. A nap folyamán rengeteg inger ér minket, amelyek nem mindig kerülnek feldolgozásra. Az álmodás során a nappal minket érő információrengeteg is letisztul, elraktározódik. Az álmokban a tudatos gondolatok mellett tudatalatti vágyak, kívánságok is beépülhetnek.

Álomelméletek

Freud álomelmélete

Eszerint az elmélet szerint az álmok teljes mértékben tudatalatti vágyakból épülnek fel. Az álmodás során minden elfojtott vágy szabadon kifejeződhet. Ilyenek a szexuális, agresszív késztetések, amelyek megélése a társadalom számára nem elfogadott.

Információfeldolgozás elmélete

Az álmok ennek fényében főképp azt a funkciót töltik be, hogy segítik az információfeldolgozás megfelelő végbemenetelét.

A rémálmok

A rémálmok olyan álmok, amelyek negatív érzéseket keltenek, tartalmukban gyakran jelenik meg a menekülés a veszély elől, a túlélésért folytatott küzdelem, a biztonság elvesztése, a fizikai lét veszélyeztetettsége. Általában az álmodó felébredve hirtelen éberré válik és jól vissza tudja idézni az álom tartalmát. A rémálmok hátterében állhat szorongás, stressz, trauma, lelkileg megterhelő események, betegség, alvásmegvonás, rendszertelen alvás, alvászavarok, gyógyszerek és drogok mellékhatásai, vagy akár a lefekvés előtti étkezés is.

Felhasznált szakirodalom

• Atkinson, R. C., Hilgard, E., Smith, E. E., Nolen-Hoeksema, S., Fredrickson, B. L., Loftus, G. R. (2005): Pszichológia. Osiris Kiadó, Budapest.
• Nussbaum, A. M. (2013): A DSM-5 diagnosztikai vizsgálat zsebkönyve. Oriold és társai Kiadó, Budapest.

További felhasznált tartalom elérhető itt és itt.