Miért fontos a fejlődési szemléletmód az iskolákban? Hogyan tudod alkalmazni pedagógusként vagy iskolás gyermekednél? Cikkünk Carol S. Dweck Szemléletváltás – A siker új pszichológiája című könyvén alapul. Igyekszünk körbejárni egy olyan lélektani kérdést, amely meghatározza a hétköznapjainkat. Ha érdekel, hogyan tehetsz azért, hogy a jövő nemzedéke kibontakoztathassa az adottságait, cikkünk Neked szól! Mohácsi Rebeka írása.
Minden hiba újabb lehetőség a tanulásra.
– Carol S. Dweck
Minden a nézőpontunk kérdése. Dweck emberek millióinak adta vissza a fejlődésbe és a tanulásba vetett hitét azzal, hogy bebizonyította, erre kivétel nélkül mindenki képes. A munkánkban, az emberi kapcsolatainkban, sőt a saját magunkról kialakított képet illetően is képesek vagyunk változni az általunk áhított irányba.
A pszichológus szerint két fajta szemléletet különböztethetünk meg: a rögzült szemléletmódot (fixed mindset) és a fejlődési szemléletmódot (growth mindset). Megfelelő szemlélettel pedig mélyreható eredményeket tudunk elérni az életben, amelyekről korábban nem hittük volna, hogy sikerülhet.
Rögzült vs. fejlődési szemléletmód
Dweck (2005) a szemléletmódok közti különbségeket és azok ránk gyakorolt hatásait különböző területeken vizsgálta: karrier, sport, tanulás és neveltetés. A rögzült szemléletmód esetén a teljesítmény korlátozott, és nem bontakoztatjuk ki a bennünk rejlő lehetőségeket, hiszen meggyőződésünk, hogy tulajdonságaink, képességeink adottak, velünk születettek, így nem változtathatunk rajtuk. Ebben a szemléletben az ember képességei előre leosztott kártyák, melyekből igyekszünk felfedni a jó lapokat, a rosszabb lapokat pedig próbáljuk rejtegetni. Mivel úgy érezzük, azok nem változtathatók, ezek a tulajdonságok rosszabb hatást gyakorolnak az önbecsülésünkre. Folyamatos önigazolásra és bizonygatásra van szükségünk.
Ezzel szemben a fejlődési személetmód szerint a képességeinkről nem gondoljuk, hogy azok előre meghatározottak lennének, hanem elhisszük, hogy kisebb vagy nagyobb kitartással és erőfeszítéssel fejleszthetjük adottságainkat és kibontakoztathatjuk a bennünk rejlő lehetőségeket. Mivel az egyén gyengeségeiben is fejlődést lát, motiváltabb és elégedettebb lehet önmagával, az élete kihívásaival, a kudarcok pedig nem viselik meg annyira, mint a rögzült szemléletmódú társakat.
Az alábbi táblázatban összefoglaltuk a legfontosabb különbségeket:
Egy-egy területen lehet a szemléletünk rögzült, másokon fejlődésorientált. Amennyiben nem tudod eldönteni, hogy melyik szemléletmódot képviseled, itt egy szuper teszt, amivel utánajárhatsz:
Szemléletmódok az iskolában
Az iskolás korra visszaemlékezve sorra törnek fel az emlékeim. A megsárgult falakon roskadoztak a kézzel készített színes és motiváló plakátok. Képek az összetartozásról, a közösségről, a helyes viselkedésről. Az iskolákat járva pedig hasonló dolgokat látok: „Végy egy bókot!”, „Pozitív gondolatok!”, „A jó osztályközösség tagjai.”. Kreatívabbnál kreatívabb plakátokat ragasztanak a tanárok és a gyerekek az iskolák falaira.
Az osztálytermi plakátokat készítsük közösen!
De vajon elegendőek-e a színes lapok a diákok testi-lelki egészségéhez? Természetesen nem.
A plakátokon túl a legnagyobb szerepet a tanár és a szülő hozzáállása játssza. A pedagógusok lelkesedése és motiváltsága a gyermekeket hivatottak szolgálni az iskolákban. Pedagógusként célunk, hogy a tanulás folyamata által a gyerekek egyre inkább megismerjék és kibontakoztassák a bennük rejlő képességeket.
Rögzült szemléletmód az iskolában
Azonban gyakran a lelkes pedagógusok és szülők a legjobb szándékuk ellenére is skatulyába helyezhetik a diákot.
| Szülő/Pedagógus kijelentése | Gyermek értelmezése |
| Ez a gyerek okos és ügyes! | Ha nem tanulok meg valamit nagyon gyorsan, akkor nem vagyok okos. |
| Egy igazi Picasso! | Jobb lesz, ha nem is rajzolok semmit, mert a végén rájönnek, hogy nem is vagyok Picasso. |
| Ez a diák buta, kevés IQ-ja van! | Buta vagyok, miért tegyek bármi erőfeszítést? |
A kijelentéseknek döbbenetes hatásuk van. Ha valakiről kinyilatkoztaják, hogy matematikából vagy természetismeretből gyenge, ügyetlen testnevelés órán, az mindenképp bogarat ültet a gyerek fülébe. Ezeknek a kinyílvánításoknak a hatására kialakítunk egy képet a gyerekről és könnyebben beleeshetünk abba a csapdába, hogy eszerint gondolkodunk róluk a továbbiakban. Megértőbbek leszünk a „rendes” gyerekkel, mint azokkal, akikkel valamilyen rossz tapasztalatunk volt. Erősítve a címkét, könnyen öngerjesztő folyamattá válhat a dolog.
Mielőtt visszajelzünk a gyerekeknek, gondoljuk át, hogyan is tesszük.
Mi történik ezután? Sajnos a gyerekek tudattalanul el is fogadják ezeket a bélyegeket önmagukról, magukban pedig tovább erősítik. „Hülye vagyok, mert ezt gondolják az osztálytársaim, a tanáraim és a családom. Minek erőltessem hát meg magamat?”
Azzal, ha jelentkezik vagy részt vesz az órai munkában, felszínre kerülhetnek a hiányosságai és bebizonyosodik: nem alkalmas az adott feladat elvégzésére. Így könnyebb számára, ha kivonja magát az órai munkából.
Ha pedig egy gyereket az eszéért árasztunk el dicsérettel, akkor nem csupán a motivációját, de a teljesítményét is csökkentjük. Ha valaki állandóan azt hallja, hogy milyen ügyes és tehetséges, akkor az első komolyabb kudarc után az önmagáról kialakított kép alapjaiban rendül meg.
Ne az eszéért és tehetségéért dicsérjük a gyerekeket. Dicsérjük a kitartást és a munkát.
A rögzült szemléletmódú dicséretek, úgy mint: „Ez a gyerek okos!”, „Egy igazi Picasso!” csak átmenetileg növelik az önbizalmukat. Hiszen abban a pillanatban, amikor nehézséggel kerülnek szembe, elszáll a magabiztosság. Ha a siker azt jelenti, hogy okos, akkor a kudarc azt jelenti, hogy buta. Ez a rögzült szemléletmód alapja. Láthatjuk, hogy a rögzült szemléletmód esetén pozitív és negatív dicséretekkel is óvatosan kell bánnunk. De akkor mi a megoldás?
Fejlődési szemléletmód az iskolában
Nem mindegy, hogy a veleszületett képességet vagy a cselekvést és az erőfeszítést dicsérjük. A tettek és az igyekezet dicséretével utat mutatunk a fejlődési személetmód felé. Dweck kutatásai is bizonyították, hogy azok a gyerekek, akiket a fáradozásukért dicsérnek, sokkal szívesebben keresnek új kihívásokat és kevésbé félnek a kudarctól.
2007-es kutatásában 373 hetedik osztályos diák matematikai teljesítményét vizsgálták két éven keresztül. Azok a diákok, akiknek nem tanították meg a fejlődési szemléletet, továbbra is romló jegyeket kaptak, akik viszont elsajátították, azoknak hirtelen javulni kezdtek az eredményeik.
Akik fejlődési szemléletmóddal rendelkeznek, nem érzik magukat különlegesebbnek másoknál, csupán máshogy gondolkodnak a befektetett munka és kitartás szerepéről. Úgy vélik, hogy a sikerük kulcsa nem a vele született tehetségük, hanem a kemény munkájuknak köszönhető. Képesek szerények és alázatosak lenni. A fejlődési szemléletmód egyik legékesebb példája Michael Jordan, akit az egyik legnagyobb kosárlabda-játékosnak tartanak – ő sem született hatalmas tehetségnek. Karrierjében hatalmas szerepet játszott fejlődési szemléletmódja. Amikor ugyanis kitették a középiskolai csapatból, ő akkor sem adta fel. Édesanyja biztatására sokkal keményebben kezdett el edzeni, és hozzáállását karrierje csúcsán is megőrizte.
Tippek a fejlődési szemléletmódhoz
1. Szemléletmódunk fejlesztése
Ahhoz, hogy fejlődési szemléletmóddal közelítsük meg a gyereket, a saját életünkben is változásokat kell elérni. Ismerjük meg a nézőpontunkat és cselekedjünk!
👉 Amennyiben szívesen olvasnál konkrétan szülőknek szóló tippeket, ide kattintva teheted meg.
2. Dicsérjünk okosan
Igyekezzünk az intelligencia és a tehetség helyett a kitartó munkát, az erőfeszítéseket és az odafigyelésüket dicsérni. Feleltetés, órai aktivitás vagy csoportmunka során használjunk fejlődésorientált kifejezéseket: „Keményen dolgoztál, ezért büszke vagyok rád.”, „Egész órán kivettétek a részeteket a munkából, ez sikert is hozott nektek.” „Kreatívan oldottátok meg ezt a feladatot, szép munka.” „Látszik, hogy sok energiát fektettél a tanulásba, ezért most megdicsérlek”.
Igyekezzünk tudatosan válaszolni és reagálni a gyerekek kérdéseire, gondolataira.
Semmi baj, ha elsőre nem megy! Szánjatok időt a visszajelzések átgondolására, próbáljátok otthon átkeretezni, aztán átültethetitek a gyakorlatba. 😊 Olyan kifejezéseket használjatok, amelyek szívből jönnek, és a személyiségetekhez passzol. A lényeg, hogy a munkát és a fáradozásukat dicsérjétek, és ne a tehetségüket vagy az eszüket!
3. Osztálytermi díszek
Készítsünk a falakra fejlődésorientált szemléletű plakátokat. A plakátok készítésébe vonjuk be az osztály tagjait, dicsérjük a munkájukat és a kreativitásukat. A kifejezéseket közösen találjuk ki, ezzel is segítve a pozitív gondolatok elsajátítását.
4. Biztatás
Amikor a gyerkőc egy új tananyaggal áll szemben, és úgy érzi nehezen tudja elsajátítani vagy képtelen megtanulni, tedd fel neki a kérdést: Tudsz-e mondani olyan készséget, amit már elsajátítottál és erőfeszítés nélkül alkalmazni tudsz, de születésedkor még nem voltál annak birtokában? Egy új készség, ismeret megszerzése hogyan gazdagítaná az életed? Gyakran találkozunk azzal a gondolattal, hogy „minek nekem ezt megtanulni? Úgysem veszem hasznát”. Mutassuk meg a diáknak, hogy hogyan tudja gazdagítani az életét minden egyes új ismeret.
5. Ítélkezésmentesség
Amikor egy diák feltesz egy kérdést, ami nem az órai anyaghoz kapcsolódik, igyekezzünk megfontoltan válaszolni és a kérdés mögé látni.
Peti az új iskolában
Peti:
Ki csinálta ezeket a csúnya festményeket?
Peti Édesanyja:
Nem szép ilyet mondani, azok a képek igenis szépek.
Tanárnő:
Itt az iskolában nem muszáj szép képeket festened. Ronda képeket is készíthetsz, ha épp ahhoz van kedved. 😊
Peti a válasz hallatán elmosolyodott, hiszen a valódi és fontos kérdésre kapta meg a választ: hogy mi történik azokkal a gyerekekkel, akik csúnya képeket készítenek.
Peti:
Ki törte el a színes ceruzákat?
Tanárnő:
A színes ceruzák arra jók, hogy használják a gyerekek. Előfordul, hogy néha eltörnek. 😊
Peti ismét megkapta a választ a valódi kérdésre: mi történik azokkal a gyerekekkel, akik eltörnek egy ceruzát.
Peti elkezdve az iskolát, tudta, hogy itt nem fognak címkéket aggatni rá és nem fognak ítélkezni felette.
Igyekezzük támogatni a gyerkőcöket abban, hogy a megfelelő kérdéseiket merjék megfogalmazni, hiszen az üzenetekre mindannyian érzékenyen reagálunk, amik a későbbi életünkre is hatással lesznek.
6. Alapozzuk meg a szorgalmat!
Ne szidjuk a gyereket azért, ami nehezebben megy neki! Értékeljük azt, ami jól megy, és biztassuk arra, hogy kitartó munkával elérheti a célját. Tudatosítsuk, hogy mindenkinek van olyan területe, ami nehezebben megy, ez természetes. Jutalmazzuk a kettesről hármasra javult dolgozatot is. A gyereket pedig önmagához hasonlítsuk, ne más gyerekekhez!
Csatlakozz Magyarország 1. pozitív pszichológiai közösségéhez, ahol azon túl, hogy egy közösség tagja lehetsz, sok hasznos tippet, tanácsot olvashatsz!
Felhasznált szakmai tartalom
- Carol S. Dweck (2015): Szemléletváltás – A siker új pszichológiája. HVG Kiadó ZRT, Budapest.
- Alexander J. J – Sandahi D.I (2017): Gyereknevelés dán módra. HVG Kiadó ZRT., Budapest.
- További felhasznált irodalom: itt
Mohácsi Rebeka
Élvezted ezt a cikket? Csatlakozz a Zárt Közösségünkhöz! 
