A figyelem és a koncentráció olyan készségek, amelyekre a mindennapjaink során folyamatosan szükségünk van. Akár tanulunk, akár dolgozunk, az, hogy mennyire vagyunk képesek hosszú ideig koncentrálni valamire, lényeges szempont. Sajnos azt tapasztalhatjuk, hogy az emberek egyre kevesebb ideig tudják fenntartani a figyelmüket, egyre több a figyelemzavaros tünet gyerekeknél és felnőtteknél egyaránt. Mennyire egyéni és mennyire társadalmi kérdés az, hogy egyre romlik a figyelmünk? Mit tehetünk mi magunk a hétköznapokban, ha szeretnénk fejleszteni koncentrációs készségünket? Johann Hari: Tönkretett figyelem – 12 ok, amiért nem tudunk koncentrálni című könyvében ezekre a kérdésekre igyekszik választ találni. Könyvajánló – alkotónk, Nagyné Ocsenás Dorottya pszichológus tollából.
Miért nem tudunk már koncentrálni? Mit tehetnénk, hogy változtassunk a helyzeten? Johann Hari ezekre a kérdésekre kereste a választ utazása és kutatása során. Saját tapasztalatát és rengeteg történetet oszt meg Tönkretett figyelem című könyvében. A cikk a Gabo Kiadó közreműködésével született meg.
Bár jelen könyvajánlóban igyekszem a könyv lényegi pontjait kiemelni, sajnos mindenre nem fogok tudni kitérni – ezért ajánlom a könyv elolvasását is! 😉
A felpörgetett figyelem
A gyors életstílusunk alapvető része a folyamatos időhiány. Valahogy nehezen fér bele a 24 órába minden feladat, amelyet egy nap alatt szeretnénk elvégezni… Ezért mit csinálunk? Hát megpróbáljuk ezeket gyorsan, folyamatosan egymás után, sőt, ha lehet, egy időben megcsinálni.
Azonban sajnos akármennyire is úgy érezzük, hogy nyerünk azzal, ha egyszerre csinálunk egy csomó dolgot, mégis rengeteget veszítünk vele. Na de mit és miért?
A multitasking mítosza
A figyelmi kapacitásunk igencsak korlátozott. Az, hogy egyidőben teljes mértékben több dologra is figyeljünk, sajnos abban a formában, ahogy mi elképzeljük, lehetetlen.
A multitasking titka a gyors figyelemváltásokban rejlik.
Amikor mi azt hisszük, hogy éppen egyszerre figyelünk két tevékenységre, akkor igazából a figyelmünket gyorsan váltogatjuk a kettő között.
Ez a gyors váltogatás pedig egyrészt időt vesz el (mert maga a váltás is időigényes), másrészt a feladatról feladatra ugrálás rendkívül fárasztó, így sok kognitív kapacitást von el.
Tehát igazából nemhogy nem tudunk mindkét feladatra 100%-ban figyelni, de még 50-50%-ban sem!
Teljesítményromlás és tönkretett figyelem
És ami csak ront ezen a helyzeten: a rengeteg képernyő és médiafelület, amely szintén életünk szerves része. Rengeteg emberre jellemző például a tévénézés közbeni telefonozás. És általában nem tartjuk a telefonunkra nézegetést multitaskingnak, ha más tevékenység közben csináljuk.
Egy érdekes kutatás
A Carnegie-Mellon University kutatásában 136 diákkal végeztettek el teljesítménytesztet. A diákokat két csoportra osztották: az egyik csoport maga mellett tarthatta a telefonját a feladatvégzés közben (és üzeneteket is kaptak), a másik csoportnak ki kellett kapcsolnia készülékét.
Az első csoport 20%-kal rosszabbul teljesített a teszten.
Már az is megerőltető számunkra, ha a telefonunk a közelben van, és rá-rá nézegetünk, vagy felvillan rajta egy értesítés, mert vagy megosztja a figyelmünket, vagy egy olyan zavaró tényező, amit ki kell zárnunk.
Lassíts egy kicsit!
Az első lépés mindig önmagunk megfigyelése. Figyeld meg, hogy mikor alkalmazol multitaskingot. Pl. szoktál-e filmnézés közben telefonozni? Vagy főzés közben podcastet hallgatni? Írd össze magadnak, melyek azok a tevékenységek, amelyeket egyszerre próbálsz végezni. Ezután gondold át, hogy melyiknél mit veszíthetsz, mi sérülhet, amikor a másik tevékenységre figyelsz éppen.
Mi, emberek, hajlamosak vagyunk rá, hogy a könnyebb utat válasszuk, pedig valójában akkor érezzük magunkat igazán boldognak, ha kell egy kis erőfeszítést tenni a céljainkért. A telefonjainkkal olyan eszközök kerültek a zsebünkbe, amelyek folyamatosan lehetőséget adnak a »könnyebb útra«, ahelyett, hogy a valóban fontos dolgokkal foglalkoznánk.”
– Johann Hari
A közösségimédia- és telefonfüggőség egy olyan probléma, ami mindannyiónkat érint különböző módokon. Ha érdekel, hogyan lehet a telefonfüggőséggel megküzdeni, olvasd el a témában írt cikkünket!
Egy kis érdekesség
Bár eddig arról beszéltem, hogy mennyire lehetetlen a multitasking, azért mégiscsak vannak feltételek, amelyek mellett lehetséges egyszerre két dolgot csinálni.
Ilyen például, ha az egyik tevékenység automatikus! Például azért tudunk autóvezetés közben beszélgetni – mert az autóvezetés egy idő után automatikussá válik. A másik lehetőség, amikor a két tevékenység nagyon eltérő területet érint – például ezért tudunk egyszerre táncolni és énekelni.
A flow halála
A flow-élmény fogalma talán ismerősen hangozhat számodra. Azt jelenti, hogy teljesen elmerülünk egy tevékenységben, annyira, hogy megszűnik számunkra a külvilág, és elveszítjük az időérzékünket.
Ez az állapot nagyon termékeny az elmének, ilyenkor igazán kreatívak tudunk lenni, és rendkívül hatékonyan végezzük az adott feladatot. Sajnos a rengeteg kütyühasználat azonban befolyásolja az elménk működését, és rendkívül megnehezíti a flow-élményben való elmélyülést.
Szeretnéd tudni, ezen hogyan segíthetsz? Olvasd el az erről szóló cikkünket!
A fizikai és mentális kimerülés
A mindennapok során a teljesítményünkre és a koncentrációnkra is óriási hatást gyakorol maga a szervezetünk általános állapota. Ez annyira alapvető, hogy talán az első bekezdésben kellett volna taglalnom. A figyelmi képességeinket erősen befolyásolja, hogy mennyit aludtunk, hogyan táplálkozunk, hogyan érezzük magunkat fiziológiailag.
És sokszor – különösen, amikor sok a dolgunk, és leterheltek vagyunk – nem figyelünk erre igazán!
A megfelelő koncentrációhoz és pláne az egész napon át tartó energiához elengedhetetlen a megfelelő mennyiségű, rendszeres alvás. És sajnos hiába szeretnénk csalni a kávé- és hozzá hasonló koffeintartalmú italfogyasztással, az nem pótolja a számunkra szükséges alvásmennyiséget!
A kegyetlen optimizmus térnyerése
Johann Hari hangsúlyozza, hogy ez a sok tényező (az elektronikus készülékek folyamatos jelenléte az életünkben, a táplálkozás, az alváshiány stb.) mind leginkább társadalmi problémák.
A különböző applikációk, közösségimédia-oldalak pont úgy vannak felépítve, hogy gyorsan, de észrevétlenül függőséget alakítsanak ki bennünk. Ez nem egy egyéni, hanem egy társadalmi szintű probléma – hiszen a teljes digitális detox (azaz a digitális eszközök használatának teljes mértékben való elutasítása) a legtöbb munkakörben nem megvalósítható.
Tehát a leghatásosabb megközelítés az lenne, ha a törvények is jobban szabályoznák ezeket a körülményeket – legalábbis a könyv szerzője szerint.
Ez nem azt jelenti, hogy az egyén nem tehet semmit – mert igenis tudunk tenni azért, hogy az életünket és a szokásainkat úgy alakítsuk, hogy legyen alkalmunk a figyelmünk fejlesztésére.
Lázadás a figyelmünkért – Mit tehetek én?
Johann Hari – annak ellenére, hogy erőteljesen kiemeli a társadalmi hatásokat –, foglalkozik azzal, hogy mi egyénként mit tehetünk a koncentrációnk fejlesztése érdekében. Az ő lépései 6 különböző területet érintenek.
1. Előzetes elköteleződés
Tervezd meg, mit és hogyan szeretnél változtatni!
Hogyan szeretnéd korlátozni az eszközhasználatot? Töltesz le alkalmazásokat? Bedugod a telefont a szekrénybe?
Gondold át a lépéseidet, hogy mit és miért szeretnél változtatni, és írd le magadnak! Adj hozzá határidőt is, hogy mikortól kezded el bevezetni!
2. Átkeretezés
Amikor nem tudunk figyelni, sokszor lustának, haszontalannak címkézzük magunkat. Fontos, hogy tudjunk megengedőek lenni önmagunkkal szemben, és az önhibáztatás helyett a megoldások útjára léphessünk.
Ahelyett, hogy önostorozással próbálod magadat rávenni arra, hogy megcsinálj valamit, inkább ülj le, és gondold át, mitől válhatna flow-élménnyé?
- Mi az, ami tényleg fontos számomra, ami jelentőséggel bír az életemben?
- Mi az, ami pont a komfortzónám határán van?
- Mi az a tevékenyég (vagy ennek a tevékenységnek az a része), ami megfelel ezeknek a kritériumoknak?
3. Közösségimédia-szünetek
Arról már korábban is beszéltünk, hogy a digitális világtól való teljes elhatárolódás nem mindenki számára jó megoldás, de a rendszeresen bevezetett részleges digitális detox hasznos lehet számunkra!
Gondold át, melyek azok az időszakok, amikor nélkülözni tudnál mindenféle kütyüt, médiaeszközt! Havonta egy hétvégét meg tudnál engedni magadnak? Vagy akár hetente egy napot?
Ha teljesen nem tudod elengedni a készülékeidet, akkor csak tarts közösségimédia-szünetet erre az időszakra.
4. Ne félj „unatkozni”!
Nagyon félünk a „semmit nem csinálástól”, pedig rendkívül hasznos a figyelmünk és koncentrációnk számára.
Ugyanis az elménknek szüksége van stimulációmentes időszakra, hogy pihenjen. Ha folyamatosan ingerekkel bombázzuk magunkat, hamarabb elfáradunk (igen, akkor is, ha ezek szórakoztató ingerek, pl. a filmnézés).
Ha unatkozunk, nagyon gyorsan megpróbáljuk lekötni magunkat.
Add meg az elmédnek a lehetőséget, hogy szabadon kalandozzon!
5. Napi 8 óra alvás és napi rutin
Ennek a fontosságáról már korábban is volt szó, szóval csak hangsúlyoznám még egyszer: amikor elfoglalt vagy, rengeteg a dolgod, és nagyon le vagy terhelve, akkor még inkább figyelj oda arra, hogy rendesen aludj, és megmaradjon a napi rutinod!
6. Gyerekekkel töltött idő
Hát kik azok, akiktől a legjobban lehet tanulni a pillanat kiélvezését, a játék örömét és a teljes bevonódást? Az alcímben lelőttem a poént: a gyerekektől. 🙂
Ha igazán szeretnénk kiélvezni a velük töltött időt, legyünk kreatívak! Ahelyett, hogy videojátékoznánk vagy tévét néznénk, találjunk ki közös játékokat, programokat!
Tudunk nektek segíteni egy kis programajánlóval…
„A lassúság serkenti a figyelmet, a gyorsaság összezúzza.”
A Tönkretett figyelem című könyv rengeteg történeten és a szerző saját tapasztalatain keresztül mutatja be, hogy ez a sok tényező hogyan befolyásolja a koncentrációs és általános figyelmi képességeinket. Kedves, személyes hangsúlyban ír arról, hogy mennyire nehéz az egyénnek egy ennyire ellenálló környezetben megküzdenie a saját képességei fejlesztéséért.
„Az önuralmat igénylő változásokkal az a helyzet, hogy nem tudod egyszer és mindenkorra megoldani őket. Az első, amit tudatosítanod kell magadban, az, hogy ez egy örökké tartó csata.”
És minél többen lázadunk a figyelmünkért, annál inkább változtathatunk társadalmi szinten is.
Felhasznált szakmai tartalom
- Cziegler I. (2005). A figyelem pszichológiája. Budapest: Akadémiai Kiadó Zrt.
- Hari, J. (2021). Tönkretett figyelem – 12 ok, amiért nem tudunk koncentrálni. Budapest: Gabo Kiadó.
- Sullivan, B. (2013). Students can’t resist distraction for two minutes… and neither can you. NBC News, 18.
Nagyné Ocsenás Dorottya
Élvezted ezt a cikket? Csatlakozz a Zárt Közösségünkhöz! 
