Az óvodai tehetséggondozással igen kevés irodalom foglalkozik, pedig nagyon sok kiemelkedő képességű kisgyerek színesíti a 3-7 éves korosztályt. Szerencsés esetekben ezt maguk a szülők is észreveszik, és igyekeznek megfelelő fejlesztési lehetőségeket biztosítani gyermekeiknek – már ha nem sokkolódnak a rendkívüli képességeik láttán. Hogyan tanulnak az óvodások? Milyen módszereket használnak a pedagógusok a tehetséggondozásban? Mi lehet a kulcsa a sikeres óvodai fejlesztésnek? Cikkünkben többek között ezekre a kérdésekre keressük a választ. Vendégszerzőnk, Dani Katalin írása.
Az óvodai nevelésben a törvényi elvárásoknak megfelelően biztosítani kell a tehetséges gyermekek gondozását, amit végezhet óvodapedagógus, fejlesztőpedagógus, pszichológus és tehetségfejlesztő szakember is. A jelenleg elterjedt protokoll alapján jellemzően tehetségműhelyekben történő fejlesztés valósul meg, ami a résztvevők közös kiemelt képességére apellál. Ez már szegregált tevékenységformának számít, ahová minden 6-7 éves gyerek beosztásra kerül, pedig ez nem ennyire egyszerű! Az igazán kis talentek a jellemző jegyeik alapján nehezen viselik a kereteket, a megkötéseket, nem irányíthatóak, hanem (mint a kisherceg rókáját) meg kell őket szelídíteni.
Ha bonyolítani akarjuk a felvetést, akkor elmélázhatunk a rejtőzködő és alulteljesítő tehetségígéreteken is, akiket egy-egy teszt igazán ki sem szűr – tehát lehet, hogy éppen azok nem kerülnek be egy ilyen csapatba, akik a legjobban brillíroznának. De akkor mi lehet a megoldás?!
Tanulás óvodás módra
Félelmetes, izgalmas, de mindenképpen hasznos területre evez kis csónakunk, ami szerintem az óvodás korosztállyal foglalkozó pedagógusok erősségeként jelenik meg. A közoktatás legalsó lépcsőfokán még nem az egymástól elszeparált tantárgyakra osztott, alá-fölé rendelt viszonyú tanítás történik, ahol szapora pulzussal indítják napjaikat a gyerekek, nagyfokú teljesítménykényszer alatt. Ezt a malomkövet meghagyjuk Kinizsi Pálnak, a kisgyerekeknek pedig a játékot, mesét, mosolyt és a folyamatos kényszer nélküli tevékenykedést.
Ez az a hely, ahol a gyerekeknek megfelelő időkeret, hely és eszköz áll a rendelkezésükre, hogy letapogassák, megismerjék és feldolgozzák a környező világ ingereit; egyszóval tanuljanak!
Nézzünk egy nagyon egyszerű példát, az almát!
Az oviban a gyerekek megfogják, szagolgatják, tapogatják, gurítják, megkóstolják a gyümölcsöt. Feldolgozzák almalének, pitének, salátába teszik. Félbevágva nyomdának használják, magjából nyakláncot fűznek. Kísérlet alanya lesz a folyadékvesztés szemléltetésére, megszámlálják, elosztják; közben énekelnek, verselnek róla.
Együtt és külön-külön. Differenciáltan, az adaptivitás elveit szem előtt tartva, saját egyéni tempóban és saját érdeklődésüknek megfelelően, mert mögöttük áll az óvodapedagógus, aki alaposan megismeri, feltérképezi erősségeiket és gyengeségeiket.
A tanító elmarasztalás helyett kiemelkedő képességeikre építve bontja ki a gyermekek személyiségét, kínálja meg őket lehetőségekkel, miközben fejlődnek, és lemaradásaikat is észrevétlenül felhozza. Nem, nem a maximumra, mert az óvodában lehet valaki gyengébb is egyes területeken, az általa kedvelt dolgokban pedig maximálisan felkészült. Ezt használjuk ki a tevékenységek szervezése közben, a kooperatív technikákra támaszkodva.
Ki miben tudós, abban támogatja társait, miközben párja észrevétlenül segíti őt, tanítja az ő értelmi színvonalán, a lehető legeslegegyszerűbb nyelvezetre fordítva, amire igazából csak az képes, aki közel azonos korosztályhoz tartozik.
Ezt a módszert idősebb diákok körében is hatékonyan alkalmazzák a tehetséggondozásban, s láthatóan működik. Minden együtt van egy biztos alap kialakításához, ahol a tevékenységek komplexen, szorosan összefonódva jelennek meg – éppen úgy, mint a hétköznapi életben.
Gardner elmélete és az óvodai fejlesztés
A fentebb említett szempontokat tartjuk szem előtt, ami pompásan összefonódik a gardneri területekkel. A Harvard Egyetem pszichológusa dolgozta ki a többszörös intelligencia elméletét, amely szerint az intelligencia egymástól független 7 (majd ezt kiegészítette még hárommal) területre osztható. Az egyénre jellemző kiemelkedő terület határozza meg a tanulási stílusát. A nyelvi, logikai-matematikai, téri, zenei, testi-kinesztéziás, illetve az intra- és interperszonális stílusok egészültek ki a spirituális, naturalista és egzisztenciális intelligenciaterületekkel.
| Intelligenciaterület | Játékpélda / Gyakorlat |
| Nyelvi | Meseszövés, robotnyelv, barkochba |
| Logikai-matematikai | Sudoku, sakk, padlórobotok programozása |
| Téri | Lego, mozaik kirakó, fonás |
| Zenei | Énekelve beszélgetés, ritmusgyakorlatok |
| Testi-kinesztéziás | Állatok mozgásának utánzása |
| Intraperszonális | Egyéni feladatmegoldások, Logico |
| Interperszonális | Közös labdázás, körjátékok, társasjátékok |
| Spirituális és egzisztenciális | Hitoktatás, érzelem képek utánzása, akár az egész óvodai élet |
| Naturalista | Termésbábok készítése, állatsimogató |
Ezek a komponensek az óvodai nevelésben szinte teljesen összefonódnak egymással, és minden intelligenciaterületre találhatunk példát, mert valljuk, hogy minél változatosabb módon kap információt a kisgyerek, annál biztosabb az információ rögzülése. Ha pedig ezeket mint tanulási stílusokat azonosítjuk, mindenkinek lehetősége van az általa preferált csatornán keresztül elsajátítani az ismereteket – anélkül, hogy frusztrálttá válna az értelmezés problematikája miatt.
Érzékszervek aktiválva
Az óvodás korosztály tanulási sajátossága, hogy spontán, örömöt szerző tevékenységbe ágyazva jelenik meg, s lehetőséget teremt az összes érzékszerv által nyújtott megtapasztalásra. Egyéni tempóban, a helyet és időt biztosítva ismerkedik a világgal, komplex tevékenységcsokorral a kezében.
Válogathat kedve, képessége szerint, de egy biztos: minden út ugyanoda vezet, a tudás birodalmába, ahol kicsi kezek, okos fejek egymást támogatva, segítve, kiegészítve irányítják egymást, az óvodapedagógus támogatása mellett. Közben tanulási stílusának megfelelően gyűjt információkat, amit átélhet, megélhet és boldogan élhet!
Azt hiszem, ez a kulcsa a sikeres óvodai tanulásnak, amelyben egy tehetségígéretes gyermek ugyanolyan jól érezheti magát, mint egy alulteljesítő vagy rejtőzködő tehetség, esetleg egy gyengébb képességstruktúrával rendelkező társuk. Kinyitjuk a kapukat, s szabadságot adunk nekik, ahol learathatják a tudás minden számukra fontos kalászát.
Felhasznált szakmai tartalom
Ágoston V. (2016). Csillaglesen – Az óvodai tehetséggondozás ösvényein. Sprint Kiadó, Budapest.
Gyarmathy É. (2006). A tehetség: Fogalma, összetevői, típusai és azonosítása. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest.
Felhasznált tartalom itt és itt érhető el.
Élvezted ezt a cikket? Csatlakozz a Zárt Közösségünkhöz! 
![Krónikus fájdalom – Mit tehetünk ellene? [7 tipp]](https://megoldaskozpont.com/wp-content/uploads/2023/08/Valentin-nap-szinglikent-3.jpg)