érzelem

Az érzelem (emóció) a leggyakrabban környezeti hatásra kialakuló, viszonylag rövid ideig tartó pszichológiai állapot, amely biológiai és pszichológiai folyamatok összjátékaként befolyásolja a kogníciót, az instrumentális és a kifejező viselkedést, valamint a szubjektív élményt.

Érzelem fogalma

Az érzelmek definiálása kapcsán sokszor problémát képeznek a különböző affektív jelenségek. A hétköznapokban gyakran egymás szinonimájaként használjuk a következő fogalmakat, azonban definiálásuk által könnyen érzékelhetőek a különbségek.

Az érzelmek tehát, agyi, vegetatív és viselkedéses válaszok összehangolt, viszonylag rövid epizódjai, amelyek serkentik az organizmus válaszát egy külső vagy belső jelentős eseményre.

Érzések

Az érzelmek szubjektív megjelenítései, reprezentációi, vagyis az érzelmi rendszer aktiválódásának tudatos leképeződése.

Hangulat

Diffúz affektív állapot, amely az érzelemnél gyakran kisebb intenzitású, ám hosszabb ideig tart; rendszerint nem kapcsolódik koherens mintázatba szerveződő érzelemkifejezésekkel, és néha nyilvánvaló ok nélkül jelenik meg.

Attitűdök

Viszonylag tartós, affektív színezetű vélekedések, érzelmi előjellel bíró fogékonyság vagy preferencia tárgyak, személyek iránt.

Az érzelmek összetevői

Az érzelmek több komponensből, összetevőből álló, komplex jelenségek. Descartes óta ismerjük az érzelmek három összetevőjét: a szubjektív átélést, a fiziológiai (testi és belső szervi) kísérő jelenségeket és a kifejező mozgásokat (pl. mimika, gesztus, testtartás, hanglejtés). Később e három tényezőt kiegészítette a kognitív kiértékelés, azaz az esemény személyes relevanciájának megértése, a nyílt (cselekvéses) vagy kognitív aktivitás.

Az érzelmek fajtái

A különböző nézőpontú kutatók az érzelmek más-más fajtáit hangsúlyozzák, tartják jelentősnek. A biológiai nézőpont az elsődleges vagy alapérzelmekre fókuszál. A kognitív orientáció ezzel szemben az érzelmi élmény egyéni és társas, kulturális tapasztalatokból származó jelenségeit emeli ki, azaz a komplex, tanult, másodlagos érzelmeket tartja az emberi érzelmek lényegének.

Alapérzelmek

A kutatók felfogása eltér egymásétól abban, hogy hány alapérzelmet határoznak meg (számuk 2-től 10-ig változik), azonban a következőkben egyetértenek:

• Létezik néhány érzelem, amelyet érdemes elsődleges vagy alapérzelemnek tekinteni.
• Ezek univerzálisak, mivel az állatvilágban és minden emberi kultúrában megtalálhatók.
• Biológiailag megalapozottak, és evolúciósan alakultak ki.

A mai pszichológusok legtöbbje általában 6-8 alapérzelmet tart számon. A besorolás alapjaként több különböző folyamatot, agyi rendszert neveznek meg. Ma legtöbben Ekman (1994, 1998) felfogását támogatják, aki a veleszületetten egységes vegetatív válaszmintázatot és az univerzális arckifejezést tartja az alapérzelmek kritériumainak.

Ekman (1994, 1998) által meghatározott alapérzelmek:

• harag
• félelem
• szomorúság
• öröm
• meglepődés
• undor
• megvetés

Tanult, másodlagos érzelmek

A kognitív nézőpont képviselői elismerik az alapérzelmek létét, viszont hangsúlyozzák, hogy ugyanabból a biológiai reakcióból számos különböző érzelem keletkezhet. Az, hogy nagyon sok különböző tanult emberi érzelem van, annak a következménye, hogy az érzelmek a kognitív kiértékelésből erednek, a nyelvből táplálkoznak, az egyén személyes tudására (szocializációs történetére) támaszkodnak és hatnak rájuk a szociális szerepek. Emiatt a másodlagos érzelmek száma szinte határtalan.

Érzelemszabályozás

Az ember a fejlődés során az eszközök széles tárházát sajátítja el, amivel képes az érzelmi állapotát szabályozni. Az érzelemszabályozás pedig elengedhetetlen részét képezi az életünknek.

Felhasznált szakirodalom

• Atkinson, R. C., Hilgard, E., Smith, E. E., Nolen-Hoeksema, S., Fredrickson, B. L., Loftus, G. R. (2005): Pszichológia. Osiris Kiadó, Budapest.
• Laros, F.J.M., Steenkamp, J.-B.E.M. (2005): Emotions in consumer behavior: a hierarchical approach. Journal of Business Research, 58, 1437–1445.
• Zaltman, G., MacCaba, D. (2007): Metaphor in advertising. In G. J. Tellis, T. Ambler (eds): The SAGE handbook of advertising. Thousand Oaks, CA: Sage Publication. 135–154.

« Vissza a Lexikonhoz