Lexikon

Pszichológiai fogalomtár

Pozitív Pszichológiai Magazin

csoportgondolkodás

A csoportgondolkodás egy szociálpszichológiai fogalom, amely azt jelenti, hogy a konszenzuskialakítás során az egyén alárendeli önálló véleményét a csoportnak, és döntéshozatal során nem saját, hanem a csoport által képviselt véleményt és gondolkodást képviseli.

Csoportgondolkodás fogalma

Janis (1972) csoportgondolkodásnak nevezte azt a jelenséget, amikor erősen összetartó csoportok, általában egy erős és dinamikus vezető hatása alatt, elszigetelik magukat a környező helyzet valóságától, és az összetett problémák csupán egyetlen oldalát veszik figyelembe.

A csoporttagok a konfliktus elkerülésének érdekében nem mérlegelik az alternatív véleményeket, nem fejezik ki ellenérzéseiket és a fenntartásaikat, és minden külső hatástól, amely elbizonytalaníthatná őket a csoport által képviselt vélemény helyességében, elszigetelik magukat.

Egy torz csoportnorma elősegíti a csoportgondolkodás kialakulását, és megakadályozza a csoporttagokat önálló álláspontjuk érvényre juttatásában. Fenntartja az összetartozás tudatát, és elszigetel külső személyektől, így a diktatúrák és szekták kialakításának egy fő eszköze.

Csoportgondolkodást eredményező körülmények

  • A csoport erős kohéziója.
  • A csoport elszigetelődése.
  • Módszeres keresési és értékelési eljárások hiánya.
  • Utasító, autoriter vezetési stílus.
  • Magas szintű stressz, kevés reménnyel arra, hogy jobb megoldást lehetne találni a vezető, vagy más befolyásos személy által preferált megoldásnál.

A csoportgondolkodás összetevői

A csoportgondolkodást három részfolyamat együttes jelenléte és hatása eredményezi.

  • Egyrészt a csoport nem vesz figyelembe minden jelenlévő és elérhető információt.
  • Másrészt társas fertőzés figyelhető meg a csoporton belül, azaz a csoporttagok azonos szociokulturális háttérrel és vélekedésekkel rendelkeznek, és ez a döntésben torzító hatással lép fel.
  • Harmadrészt pedig a konszenzus nyilvános konformitáson alapul, azaz a döntéshozás során háttérbe szorulnak a személyes meggyőződések.

A gondolatrendőrség

A csoportgondolkodást gondolatrendőrök erősíthetik, akik

felszólíthatják a csoport tagjait a csoportnormákkal és elvárásokkal megegyező gondolkodásra.

Tovább erősíthetik azok a csoporttagok, akik lezárják a csoportgondolkodással ellentétes vélemények áramlását, és csak azzal megegyezőt engednek tovább a csoporttagokhoz. A csoporttagok alkalmazhatják a gondolat-stop módszerét is, azaz elfojthatják az ellentétes vélekedéseiket, gondolataikat, kételyeiket.

A gondolat-stop módszerével ezeket valamilyen külső erő, téveszme negatív hatásának és befolyásának fogja tulajdonítani.

Ez egyrészt a sebezhetetlenség illúzióját kelti a tagokban, mintha a csoport véleménye abszolút helyes és kifogásolhatatlan lenne; másrészt növeli a csoporttagok csoportba vetett bizalmát.

Felhasznált szakirodalom

  • Smith, E. R., Mackie, D. M., Claypool, H. M. (2016): Szociálpszichológia. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest.

Kapcsolódó tartalmak

A csapat zsenialitása – Útmutató a kreatív munkacsoportok sikeres menedzseléséhez

2020.02.11.

Mi a közös A Gyűrűk ura-trilógiában és a mountain bike-ban? Tudtad-e, hogy...

társas identitás fogalma

Hogyan alakítják személyiségünket a csoportjaink? – A társas identitás nyomában

2019.08.14.

Életünk folyamán rengeteg csoportnak vagyunk a tagjai, amelyek hatnak arra, hogy kik...

« Vissza a Lexikonhoz
Az oldal tartalma szerzői jogvédelem alatt áll.