A civilizáció fejlődésével az emberiség egyre inkább eltávolodott az évezredek alatt megszokott természeti környezettől – beleértve a fákat és a madarakat is. Tudósok meglepő felfedezést tettek: a természet, illetve a madarak közelsége jótékony hatással bír mentális egészségünkre, madárcsicsergéssel akár a stressz okozta gondok ellen is felléphetünk. Jelenlétük pozitívan befolyásolja a hangulatunkat is. Augusztus 4-e a Baglyok Nemzetközi Világnapja, ezen alkalomból derítsük ki együtt, miért nem érdemes élnünk nélkülük! Demeter Dóra írása – a kávéd mellé. [Cafe’ Latte – elvitelre]
Az emberek és az állatok „barátsága” több ezer éves múltra tekint vissza. A már évezredekkel ezelőtt élő őseink is tudták, hogy bizonyos állatok közelsége nyugalmat és biztonságérzetet ad számukra.
Az állatok egyik népes csoportja, a madarak szintén azon élőlények közé tartoznak, akik évezredek óta bearanyozzák mindennapjainkat. Csicsergésük mégis egyre inkább eltűnni látszik, helyére pedig a nyüzsgő nagyváros zaja költözik.
Madarak vs. civilizáció
A városi élet egyik – és talán a legnagyobb – hátránya, hogy távol kerülünk valami olyasmitől, amivel néhány évszázaddal ezelőtt még szoros közelségben éltünk: a fáktól, a madaraktól, vagyis a természettől.
Habár a civilizáció fejlődése együtt jár olyan előnyökkel, mint a kiszámíthatóbb, tisztább és biztonságosabb életkörülmények, a természet közelségének érzését mégsem tudja pótolni.
Belső ritmusunk az évezredek alatt a természethez igazodott, így az urbanizáció ellenére is szükségünk van a jelenlétére, és keressük annak nyomait.
Az év madara 2020-ban: az erdei fülesbagoly
A baglyok a madarak jeles képviselőinek számítanak. Mi sem mutatja ezt jobban, mint hogy
2020-ban a baglyok leggyakoribb faját, az erdei fülesbaglyot választották az év madarának.
A kezdeményezés a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület nevéhez köthető, és a különböző madárcsoportok, valamint azok élőhelyeinek védelmére szeretné felhívni a társadalom figyelmét. A magyar lakosság internetes szavazás során adhatta le voksát.
Az erdei fülesbagoly Magyarország egyik legismertebb – lakott területen élő – bagolyfajának számít. Mérete közepesnek mondható, szárnya testéhez képest hosszú. Külleme jellegzetes: álcázó mintás tollazattal és felmereszthető tollas fülekkel rendelkezik.
Megjelenésük szimbolikus jelentéssel bír számunkra: míg a korai mitológiákban égi eredetet tulajdonítottak a baglyoknak, napjainkban a bölcsességet és a tudást szimbolizálják. Talán ez az egyik oka annak, hogy a bagolyminta egyre nagyobb népszerűségnek örvend, és a hétköznapi használati tárgyainkon is gyakran látható.
Madárcsicsergéssel a stressz ellen
A városlakók számára a természet legkönnyebben érzékelhető képviselői a madarak, hiszen csivitelésüket akár városi környezetben is hallhatjuk. De miért is előnyös ez számunkra?
Bizonyára mindannyiunkkal előfordult már, hogy a napközbeni teendők sokasága miatt agyunk túlterheltté vált nap végére. Ilyenkor szinte nem is halljuk a külső hangokat és zajokat, csak a belső történésekkel vagyunk elfoglalva. Ennek azonban nem feltétlenül kell így történnie!
Ha figyelmünket a környezetünkben lévő hangokra fordítjuk, nagyban elősegíthetjük, hogy a jelenben tudjunk maradni.
Habár mindannyian máshogy éljük meg a stressz állapotát, a tudatos jelenlét stresszcsökkentő hatása egyértelműen bizonyított. Így nem csoda, hogy a lélektan tudományának kutatóiban felmerült a kérdés: „Természetközelséggel, illetve madárcsicsergéssel hatékonyan léphetünk-e fel a stressz okozta gondok ellen?”
Mit mond a tudomány?
Daniel T. C. Cox és munkatársai azt vizsgálták, hogy a természet közelsége milyen mértékben befolyásolja a mentális egészséget.
Kutatásuk során öt, egymástól eltérő adottságokkal rendelkező lakóhelyen élő embereket vizsgáltak.
Az eredmények kétséget kizáróan azt mutatták, hogy a fákkal, virágokkal és madarakkal körülvett helyeken élő személyek körében alacsonyabb volt a szorongásos zavarok és a stressz előfordulási aránya.
A témában számos más kutatás is született, amelyek szintén alátámasztják azt az állítást, miszerint akár egy rövidebb természetben eltöltött idő is pozitív hatást gyakorol a mentális egészségünkre.
Kerüljünk újra kapcsolatba a természettel!
Habár a természethez való kötődésünk kétségtelenül lazult az elmúlt évtizedek során, mindannyiunk veleszületett igénye, hogy az élővilág részének érezzük magunkat.
Némi tudatossággal viszonylag könnyen csempészhetünk egy kis természetet az olykor igencsak szürke hétköznapokba.
Ha teheted, mozdulj ki minél gyakrabban a lakásból, és a szabadban töltött idő alatt keress madarakat!
Madárcsicsergés a lakáson belül?!
A nagyvárosi betondzsungel gyakran nem kínál olyan – a mindennapok során is elérhető közelségben lévő – lehetőségeket, amelyek által közelebb érezhetnénk magunkhoz az élővilág csodáit. 👉 Amennyiben városlakóként az otthonodba szeretnéd becsempészni a természetet, hasznos tippeket olvashatsz ide kattintva.
A lakásban tartható állatok és növények természetközeli hangulatot teremtenek számunkra.
A madarakkal ellentétben, a növények jelenléte a lakásban természetesnek számít, azonban számos olyan madárfajt is számon tartunk, amelyek kisebb méretüknél fogva akár lakásban is tarthatóak.
Amennyiben lehetőségünk van rá, és körülményeink megengedik, szerezzünk be egy kismadarat!
A lakásban tartható madarak a természet érzését kölcsönözhetik számunkra; madárcsicsergéssel sokat tehetünk a stressz ellen is. Döntésünket azonban mindig jól fontoljuk meg, hiszen ezek az állatok (is) kicsiny létükre nagyon sok odafigyelést, gondoskodást és megfelelő tartási körülményeket igényelnek.
„És mit mondanak most a madarak?”
Gyermekkorunk meghatározó mesefigurája, Micimackó a természet vs. civilizáció téma kapcsán is tartogat nekünk néhány szívmelengető bölcsességet, amelyeken érdemes elgondolkodnunk.
– Mondd csak, Micimackó, te miért nem teszel valamit?
– Micimackó
– Mert olyan gyönyörű ez a nap.
– Igen, de…
– Miért rontanám el?
– Ejnye már, mégiscsak kellene valami fontosat csinálnod!
– Azt csinálom – mondja Micimackó.
– Na ne mondd! És vajon mi az?
– Hallgatom.
– Hallgatod? Mit?
– A madarakat. Meg ott azt a mókust.
– És mit mondanak?
– Hogy milyen gyönyörű ez a nap.
– De hisz ezt magadtól is tudtad!
– Az igaz. De tudod, mégis jólesik hallani, hogy mások is ugyanezt gondolják.
– Inkább azzal töltenéd a drága időt, hogy Műveled magad. Hallgass például rádiót.
– Ezt itt?
– Ezt bizony. Honnan tudnád különben, mi történik a nagyvilágban?
– Onnan, hogy odakint sétálgatok.
– Izé… jó… no, ezt hallgasd meg Micimackó.
“Háromezer ember vesztette életét, amikor öt Jumbo utasszállító összeütközött Los Angeles belvárosa felett…”
– Neked ez mond valamit a világról? – csodálkozik Mackó.
– Hmmm. Igazad van. – És ezzel kikapcsolom a rádiót.
– És mit mondanak most a madarak?
– Azt, hogy milyen gyönyörű ez a nap…
Habár az urbanizáció kétségtelenül sok előnnyel bír, néha mégis érdemes kiszakadnunk a rohanó mindennapokból, és – ha csak néhány óra erejéig is – újra otthonra lelnünk a természet szívében.
Felhasznált szakmai tartalom
- Daniel T. C. Cox, Danielle F. Shanahan, Hannah L. Hudson, Kate E. Plummer, Gavin M. Siriwardena, Richard A. Fuller, Karen Anderson, Steven Hancock, Kevin J. Gaston (2017). Doses of Neighborhood Nature: The Benefits for Mental Health of Living with Nature. BioScience, 67(2), 147–155
További felhasznált szakirodalom érhető el itt és itt.
Demeter Dóra
Élvezted ezt a cikket? Csatlakozz a Zárt Közösségünkhöz! 
