Az önsegítés fogalma olyan önálló tevékenységeket foglal magában, amelyek eredményeképp a személyiségünk valamilyen formában gazdagodik, valamint az érzelmi, lelki egyensúlyunk helyreáll. Felhatalmazza az egyéneket, hogy aktívan részt vegyenek a mentális egészségükben.

Önsegítés fogalma

Az önsegítés kiemelkedő kulturális jelenségként jelent meg, útvonalat kínálva az egyének számára a személyes fejlődésükhöz és jóllétükhöz. A pszichológiai alapokra helyezett önsegítés különböző stratégiákat foglal magában, melyek a mentális egészség javítására és a személyes növekedés elősegítésére irányulnak.

Fontos megemlíteni az önsegítő csoportokat, melyek általában azonos korú és hasonló problémákkal küzdő személyekből állnak, akik közös érdekeket szem előtt tartva, a közös cél érdekében a kölcsönös segítség eszközével segítik elő egymás lelki igényeinek minél hatékonyabb kielégítését.

Az önsegítés előnyei

1. Megerősítés: Az önsegítés megerősítést nyújt, lehetővé téve számunkra, hogy aktívan részt vegyünk a személyes fejlődésünkben.
2. Hozzáférhetőség: A könyvektől és online tanfolyamoktól az alkalmazásokig és támogató csoportokig a különböző források széles körben elérhetőek mindenki számára.
3. Autonómia: Lehetővé teszi számunkra, hogy stratégiáinkat saját egyedi igényeinkhez és preferenciáinkhoz igazítsuk.
4. Költséghatékony: Sok önsegítési forrás költséghatékonyabb a terápiához képest, így gyakorlati lehetőséget jelenthetnek azoknak, akik anyagi korlátokkal küzdenek.

Mikor forduljunk mégis inkább szakemberhez?

Bár az önsegítés sokak számára hasznos, vannak olyan helyzetek, amikor szakmai segítség kérése elengedhetetlen.

Azoknak, akik súlyos mentális egészségügyi állapotokkal, például depresszióval, szorongásos zavarokkal vagy pszichózissal küzdenek, a szakértői beavatkozás az elsődlegesen ajánlott. Illetve, ha öngyilkossági vagy másokat veszélyeztető gondolatok merülnek fel, az azonnali szakmai segítség kritikus jelentőségű.

Amennyiben az önsegítési erőfeszítések korlátozott előrehaladást eredményeznek vagy meglévő problémákat súlyosbítanak, tanácsos pszichológushoz vagy pszichiáterhez fordulni.

Az önsegítés kultúrája

Napjaink kultúrájában az önsegítés túlnőtte a hagyományos médiumokat, és magába foglalja a digitális platformok, alkalmazások, podcastek és a különböző közösségi médiacsoportok széles skáláját. Az „önsegítés ipar” tükrözi a társadalom növekvő tudatosságát a mentális egészségről és a vágyat a saját jóllétünkért való felőlésségvállalásért. Az információ bősége azonban azt igényli, hogy kritikusan értékeljünk és olyan forrásokat válasszunk, amelyek az evidencia alapú gyakorlatokkal összhangban vannak.

Felhasznált szakirodalom

• Buda, B. (2002). A mentálhigiéné szemléleti és gyakorlati kérdései. Animula Kiadó.
• Burns, D. D. (2008). Feeling good: The new mood therapy. Harper.
• Gerevich, J. (1997). Közösségi mentálhigiéné. Animula Kiadó.
• Kabat-Zinn, J. (1990). Full catastrophe living: Using the wisdom of your body and mind to face stress, pain, and illness. Bantam Dell.
• Seligman, M. E. P. (1998). Learned optimism: How to change your mind and your life. Random House.