egészségpszichológia

Az egészségpszichológia annak a tanulmányozása, hogy a biológiai, a társas és a pszichológiai tényezők hogyan járulnak hozzá a testi betegségek kialakulásához.

Egészségpszichológia fogalma

Matarazzo (1982) fogalma szerint „az egészségpszichológia a pszichológia specifikus edukációs, tudományos és gyakorlati hozzájárulása az egészség elősegítéséhez és fenntartásához, a betegség megelőzéséhez és kezeléséhez, az egészség, betegség és különböző működészavarok etiológiai és diagnosztikai korrelátumainak azonosításához, valamint az egészségvédelem rendszeréhez”.

Az egészségpszichológia foglalkozik továbbá a testi betegségek pszichológiai következményeinek feltárásával, valamint azok kezelésével.

Az egészségpszichológia alkalmazott tudományág. A pszichológiai és egészségtudományi ismeretek olyan szintézise, mely az életmódtényezők jelentőségét vizsgálja az egészségi állapot vonatkozásában egyéni és közösségi szinten, s elemzi azok szerepét az egészség megőrzése, fejlesztése, a betegségek megelőzése és gyógyítása szempontjából, valamint a rehabilitáció területén.

Vizsgálja azt is, hogy melyek azok a személyiségjellemzők, amelyek bizonyos betegségekre hajlamosíthatnak, és melyek azok, amelyeknek protektív szerepe lehet ezekkel szemben. Emellett azt is feltérképezi, hogy melyek azok a magatartás- és viselkedésformák, amelyek rizikótényezőknek számíthatnak.

Az egészségpszichológia szerint a test és a lélek egymással szoros összefüggésben áll, épp úgy, ahogy az egyén sem választható el az őt körülvevő társas és fizikai környezettől.

Szemléletében és módszertanában egészségközpontú megközelítésmódot érvényesít a testi betegségek és a hozzájuk kapcsolódó mentális problémák megelőzése és kezelése szintjén. Vizsgálja, szükség esetén pedig próbálja javítani az orvos-beteg kapcsolatot is, kiemeli annak fontosságát.

Egészségpszichológia a gyakorlatban

Az egészségpszichológusok elhelyezkedési lehetőségeit az alábbiakban gyűjtjük egy csokorba:

• Egészségügyi intézményekben (alapellátásban működő csoportpraxisok, rendelőintézetek, egészségházak, kórházak, csecsemőotthonok, idősek ellátására szolgáló intézmények, palliatív ellátást végző egységek, hospice szolgálatok).
• Krízis- és sürgősségi ellátást végző intézményekben (lelkisegély-szolgálatok, krízisambulanciák).
• Társadalmi segítőszolgálatoknál: családsegítő és gyermekjóléti szolgálatoknál, valamint gyermekvédelmi szakszolgálatoknál.
• Szenvedélybetegeket ellátó intézményekben (drogambulanciák, bentlakásos intézmények, terápiás közösségek, nappali szanatóriumok).
• Életvezetést segítő magánszolgáltatásban, életmód-tanácsadóként.
• Munkaegészségüggyel foglalkozó intézményekben (Országos Munkahigiénés és Foglalkozás-egészségügyi Intézet, foglalkozás-egészségügyi szolgálatok).
• Népegészségügyi intézményekben, egészségfejlesztéssel, egészségneveléssel foglalkozó helyi és országos intézetekben.
• Önkormányzatok egészségüggyel foglalkozó intézményeiben (iskola-egészségügyi szolgálatok, egészségügyi osztályok).
• A rehabilitáció területén.

Felhasznált szakirodalom

• Atkinson, R. C., Hilgard, E. (2005). Pszichológia. Budapest: Osiris Kiadó.
• Matarazzo, J. D. (1982). Behavioral health’s challenge to academic, scientific, and professional psychology. American Psychologist, 37(1).
• Demetrovics Zs., Urbán R., Rigó A., Oláh A. (2012). Az egészségpszichológia elmélete és alkalmazása I. – Személyiség, Egészség, Egészségfejlesztés. Budapest: Elte Eötvös Kiadó.

Tovább tájékozódhatsz ide kattintva.