drive

A drive (késztetés) mint motivációs hajtóerő a homeosztázis (egyensúly) helyreállítására irányul, és a célja, hogy a szükségletből fakadó feszültséget oldó viselkedés felé fordítsa (a tapasztalaton és a tanuláson keresztül) a szervezetet.

Drive fogalma

A biológiai késztetések drive-elméletét Clark Leonard Hull dolgozta ki. Minden élő szervezetnek belső, pszichológiai szükségletei vannak, amelyeknek kielégítetlensége feszültséget hoz létre a szervezetben, és felborítja annak homeosztatikus, belső egyensúlyát.

A drive például éhség esetén táplálkozásra késztet.

Önmagában nem irányít, hanem egyfajta hiányérzetet kelt, amelyet a szervezet tanult magatartásformák által igyekszik kielégíteni. A drive egy visszacsatolási rendszert működtet a szervezetben, amely a termosztáthoz hasonló. A szükséglet kielégítésével párhuzamban csökken a drive. Ezt nevezik drive-redukciónak. A rendszeresen használt drive-redukciós viselkedési formák szokássá válnak.

Drive a pszichoanalízis szerint

Freud elmélete szerint viselkedésünket általában aszerint alakítjuk, hogy azzal ösztöneinket (leginkább a szexuális ösztönöket) kielégítsük. Azonban a környezet gyakran gátolja ezeknek a kiteljesedését, ami dühöt, agressziót válthat ki – tehát agresszív drive jön létre.

A freudi elképzelésen alapuló, továbbfejlesztett pszichoanalitikus frusztráció-agresszió hipotézis szerint nem feltétlen szükséges az ösztöneink kielégülésének a gátlása ahhoz, hogy ez az agresszív drive kialakuljon. Valójában már az is elég, ha valakit a külvilág bármilyen cél elérésében gátol. Az ennek hatására létrejövő drive arra készteti a személyt, hogy az őt akadályozónak kárt okozzon.

Drive a szociálpszichológiában

Zajonc egyik legfontosabb kutatásában a társas facilitáció jelenségét tárta fel. Rájött arra, hogy a társak, közönség jelenléte azokban a viselkedésekben növeli a teljesítményt, amelyek jól begyakoroltak vagy automatikusan mennek végbe. Ezzel szemben romlik a teljesítmény, ha olyan viselkedést kell végrehajtaniuk, amely bonyolultabb, kevésbé ismert, kevésbé betanult.

Ezt a jelenséget azzal magyarázta, hogy a drive a domináns válaszokat erősíti meg. Ha egy előzőleg begyakorolt viselkedést kell véghez vinnünk, akkor nagy a valószínűsége annak, hogy a domináns válasz lesz a helyes, így nőni fog a teljesítmény. Azonban ha egy viselkedés bonyolult, ismeretlen, a domináns válasz feltehetően hibás lesz, ami pedig teljesítménycsökkenést eredményez.

A drive típusai

Megkülönböztetünk elsődleges és másodlagos drive-okat.

• Az elsődleges drive-ok hátterében elsődleges motívumok állnak, amelyek a szervezet mechanikai, biológiai és pszichológiai homeosztatikus állapotának felborulását jelzik, és tanulás nélkül is képesek jutalommá válni. Pl. jelzik az ideális testhőmérséklettől való kritikus eltérést, az éhséget, a szomjúságot, az ingerszegénységet.
• A másodlagos drive-ok tanulási folyamatok hatására alakulnak ki, és kapcsolódnak hozzá az elsődleges drive-okhoz.

Felhasznált szakirodalom

• Atkinson, Hilgard (2005): Pszichológia. Osiris Kiadó, Budapest.
• Bányai É., Varga K. (szerk.) (2014): Affektív pszichológia. Medicina, Budapest.
• Barkóczi I., Putnoky J. (1984): Tanulás és motiváció. Tankönyvkiadó, Budapest.
• Oláh A., Bugán A. (szerk.) (2006): Fejezetek a pszichológia alapterületeiből. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest.
• Zajonc, R. B. (1980). Feeling and thinking: Preferences need no inferences. American psychologist, 35(2), 151.