büntetés

A büntetés egy elszenvedett hátrány, melyet a vétkesnek meg kell tapasztalnia és el kell tűrnie.

Büntetés fogalma

A büntetés következményeként a büntető fél azt várja, hogy a helytelen tett elkerülését eredményezi.

Az operáns kondicionálás elmélete szerint az élőlény azokat a viselkedéseit hajlamos megismételni, amelyek jutalomhoz vezetnek, és azokat hajlamos elhagyni, amelyek büntetést vonnak maguk után (Skinner, 1938; Thorndike, 1911).

Büntetés és nevelés

A büntetés a nevelés egyik eszköze az életben és az iskolában egyaránt. A természetes büntetés Rousseau-tól származó büntetési elv. Rousseau úgy véli, hogy magának a büntetésnek az elkövetett cselekedet természetes következményének kell lennie, mely szemben áll a testi fenyítéssel, még abban az esetben is ha ez a büntetés a gyermek számára fizikai veszélyek forrásává válhat.

„Betöri szobája ablakát? Hadd fújjon rá a szél éjjel-nappal anélkül, hogy törődnétek meghűlésével, mert inkább legyen náthás, mint bolond!” (Rousseau: Emil vagy a nevelésről. Budapest, 1978. 72. old.)

A későbbiek során azonban több vizsgálat is rámutatott, hogy a testi fenyítés inkább növeli az agresszivitást (Coie és Dodge, 1998); s a következetlen büntetés valószínűleg további agresszióra késztet (Parke, 1995).

Egy közkedvelt nézet (Eron, Walder és Lefkowitz, 1971) szerint, amennyiben a büntetést a szocializáció eszközeként használják, akkor szorítja vissza a legnagyobb eséllyel az agressziót, ha az illető erősen azonosul az őt büntető személlyel, és ha a büntetést következetesen alkalmazzák.

Fegyelmezés fogalma

A fegyelem a Pedagógiai Lexikon szerint: „általában, a társadalmi életben a zavartalan együttéléshez, együttműködéshez szükséges, erkölcsi szokásokból kialakult vagy előre megállapodott rendszabályokhoz való alkalmazkodás.”

A fegyelem bonyolult fogalom, nem véletlen, hogy a legkülönbözőbb nézetekkel találkozunk a személyiség fegyelemre nevelésével kapcsolatban.

A megoldásközpontú szemléletmód az ún. pozitív fegyelmezés módszerét támogatja.

Felhasznált szakirodalom

• Atkinson, R. C., Hilgard, E. (2005): Pszichológia. Budapest: Osiris Kiadó.
• Coie, J. D., Dodge, K. A. (1998): Aggression and antisocial behavior. In N. Eisenberg (szerk.), Handbook of child psychology (5. kiadás), 3: Social, emotional, and personality (779-882). New York: Wiley.
• Cole, M., Cole, S. R. (2006): Fejlődéslélektan. Budapest: Osiris Kiadó.
• Eron, L., Walder, L., Lefkowitz, M. (1971): Learning of aggression in children. Boston: Little, Brown.
• Fehér-Wargha, I. (2003): Fegyelem, fegyelmezetlenség, fegyelmezés. Új Pedagógiai Szemle 9.
• Parke, R. D. (1995): Fathers and families. In M. H. Bornstein (szerk.), Handbook of parenting: Status and social conditions of parenting (3, 27-66). Mahwah, NJ: Erlbaum.
• Pukánszky B. (1997): Természetes büntetés. Pedagógiai lexikon. 3. kötet. Budapest: Keraban Könyvkiadó.
• Skinner, B. F. (1938): The behavior of organism. New York: Appleton-Century-Crofts.
• Thorndike, E. L. (1911): Animal intelligence: Experimental studies. New York: Macmillan.