A pozitív vagy megoldásközpontú fegyelmezés a kölcsönös tiszteletre és a felek közötti együttműködésre épít: tekintélyelvűség helyett a gyerekekkel közösen határozzuk meg a szabályokat, és ha gondjaink vannak, közösen keresünk mindkettőnk számára elfogadható megoldásokat, s ha kell, következményeket.
Pozitív fegyelmezés fogalma
A pozitív fegyelmezés célja olyan szociális készségek és képességek tanítása amelyek hosszú távon hozzájárulnak ahhoz, hogy egy gyerek felnőttként is boldog, sikeres, hasznos és tevékeny tagja legyen a társadalomnak.
Fontos közösségi és életvezetési képességeket tanít, olyan módon, amely mélyen tiszteletteljes, és bátorító gyerekeknek és felnőtteknek egyaránt. Ideértve szülőket, tanárokat, nevelési tanácsadókat, gyermekvédelmi felelősöket, ifjúságsegítőket és másokat.
A pozitív fegyelmezés egy olyan nevelési szemlélet, amelynek pszichológiai alapjait Alfred Adler és Rudolf Dreikurs fektette le. Adler hitte, hogy a gyerekeknek elemi szükséglete, hogy kötődjenek a környezetükben élőkhöz. Szerinte azok a gyerekek, akiknek szoros a kapcsolata a családjukkal, szeretteikkel, környezetükkel kevésbé hajlamosak a rossz viselkedésre. Ezt az elképzelést gondolta tovább Jane Nelsen, aki “Pozitív Fegyelmezés” néven fektette le az elmélet alapjait.
A pozitív fegyelmezés alapelve, hogy a fegyelmet tanítani kell, és a fegyelem tanít.
Nelsen így határozta meg a ‘hatékony fegyelmezés, ami tanít’ kritériumait:
- Egyszerre érvényesül a kedvesség és határozottság.
- Segítjük a gyereket abban, hogy fontosnak érezze magát és éreztetjük vele, hogy hozzánk tartozik.
- Az alkalmazott fegyelmezési mód hosszú távon hatékony.
- Az alkalmazott fegyelmezési mód értékes életviteli és szociális készségeket tanít.
- Az alkalmazott fegyelmezési mód ösztönzi a gyerekeket arra, hogy felfedezzék mire képesek, és hogy használják az őket érintő dolgokban a személyi erejüket és a problémamegoldó gondolkodásukat.
Felhasznált szakirodalom
- Nelsen, J. (2013): Pozitív fegyelmezés. Budapest: Reneszánsz Kiadó.
További felhasznált irodalom itt olvasható.
« Vissza a Lexikonhoz