agy*

Az emberi agy a központi idegrendszer része. Ez a szerv a felelős a tudati funkciók, a mozgásminták és az észlelés különböző mintázatainak létrehozásáért.

Agy fogalma

Az agy funkcionális felosztása

központi mag: a legalapvetőbb viselkedést szabályozza
limbikus rendszer: az érzelmeket szabályozza
nagyagy: a magasabb intellektuális folyamatokat irányítja

Az agy részei és funkciói

Agykéreg: Az elsődleges motoros, szenzoros, vizuális és auditoros, továbbá az asszociációs területet magában foglaló kérgi terület.
Kérgestest: A két féltekét köti össze.
Amygdala: Az érzelmeket, különösen a félelmet közvetíti.
Talamusz: Az érzékszervi receptorokból a nagyagyba érkező információt szervezi, az alvást és az ébrenlétet szabályozza.
Hipotalamusz: A belső elválasztású mirigyek működését ellenőrzi, fenntartja a homeosztázist, szerepet játszik az érzelmek és a stresszre adott válasz kialakulásában.
Kisagy: A mozgáskoordináció és a motoros tanulás az elsődleges feladata.
Retikuláris rendszer: Az arousal és a figyelem egy adott ingerre irányítása tartozik a szabályozása alá.
Nyúltvelő (medulla): A légzést és az egyenes tartást biztosító reflexeket ellenőrzi.

A két agyfélteke

Alapvetően szimmetrikus, köztük elölről hátrafelé egy mély hasadék húzódik. A két félteke négy lebenyre oszlik:

Homloklebeny
Fali lebeny
Halántéklebeny
Nyakszirti lebeny

A két agyféltekénk eltérő módon üzemel – a bal oldali felelős a logikus, racionális, analitikus gondolkodásért, a jobb agyfélteke pedig a kreatívabb, képzelőerőt igénylő, holisztikus gondolkodásért. A bal féltekénkkel beszélünk, írunk, olvasunk és számolunk, elemzünk és érvelünk, míg a jobb agyféltekénkkel éljük át az érzelmeket, rajzolunk, hallgatjuk és élvezzük a zenét, látjuk meg az összefüggéseket, használjuk az intuíciónkat.