identitás

Az identitás azonosságot jelent, önmagunkra találást. Az egészséges személyiség egyik legfontosabb alappillére a személyes identitás megtalálása, alakítása, ami egész életünkön át, inkább lépcsőzetesen, mint folyamatosan történik.

Identitás fogalma

Erik Erikson pszichoszociális fejlődéselmélete a serdülőkor egyik legfontosabb feladata az identitás kialakításában rejlik, amelyben az alábbi kérdések nyújthatnak segítséget:

• Ki vagyok én?
• Merre tartok?
• Milyen értékeket tartok fontosnak?

 Elméletének központi témája az énidentitás, vagyis a társas valósággal való kölcsönhatás nyomán kialakuló, tudatos énélmény. Az egyén énidentitása állandóan változik, mivel a társas környezet is változó.

Az identitás területei különfélék lehetnek, pl. nemi, vallási, foglalkozási, kulturális, ideológiai, nemzeti, zenei stb.

Szerepkonfúzió – identitáskrízis

Szerepkonfúzió lép fel akkor, ha az egyénnek nem sikerül szilárd identitást kialakítania (pl. ha a személy nem képes hivatást választani magának).

A megoldatlan identitáskrízis esetében a serdülő énképe kialakulatlan, labilis, hiányzik a belső mérce, ami alapján megtalálná helyét a világban.

Identitás szintjei

Erikson identitásfejlődési elméletét számos kutató egészítette ki, többek között James Marcia is, aki négy identitásszintet különített el egymástól:

1. 
   

   Az identitás elérése

Erre a szintre jellemző, hogy az egyén már túlesett az identitáskrízisen, képes választ adni a „Ki vagyok én? és Merre tartok?” kérdésekre, pályaválasztása megtörtént, elköteleződött egy saját maga számára kidolgozott ideológiai álláspont mellett.

2. 
   

   Korai zárás

Ezen a szinten találhatók azok az egyének, akik bár elkötelezték magukat egy foglalkozás, hivatás és ideológiai álláspont mellett, semmi jel nem utal arra, hogy ténylegesen átestek volna identitáskrízisen.

3. Moratórium

Ez a szint az épp identitáskrízisen áteső fiatalokra jellemző, akik erősen keresik a „Ki vagyok én?” és a „Merre tartok?” kérdésekre a válaszokat.

4. Identitásdiffúzió

Ebbe a kategóriába tartoznak azok az egyének, akik közül néhányan átéltek, néhányan pedig még nem éltek át identitáskrízist. Jellemző azonban mindkét esetre, hogy nem rendelkeznek még integrált énképpel. Identitásdiffúzió megfigyelhető azokon a fiatalokon, akik pl. azt mondják, jó és hasznos volna közgazdászként tanulni az egyetemen vagy egy évet eltölteni érettségit követően tapasztalatszerzés céljából külföldön, de konkrét lépéseket egyik irányba sem tesznek.

Az erős identitás kialakítása és megőrzése döntő jelentőségű:

„Helyet kell találnunk e világban, ám ehhez el kell döntenünk, mely szerepek felelnek meg identitásunknak” (Carver – Scheier, 2006).

Felhasznált szakirodalom

• Atkinson, R. C., Hilgard, E. (2005). Pszichológia. Budapest: Osiris Kiadó.
• Carver C. S., Scheier M. F. (2006). Személyiségpszichológia. Budapest: Osiris Kiadó.

« Vissza a Lexikonhoz