A félelem egy bénító érzés, amelynek kiváltója egy általunk veszélyesnek, fenyegetőnek észlelt vagy ítélt dolog.
Félelem fogalma
Egyes pszichológusok szerint a félelem alapérzelem, azaz öröklött és minden emberben neveltetéstől és korai tapasztalatoktól függetlenül jelentkezik (akárcsak az öröm, a szomorúság, a düh vagy az undor).
A félelem minden esetben konkrét tárgyra (pl.: állat) irányul.
Megkülönböztetendő ezért a kellemetlen, belső feszültséget okozó, tárgy nélküli szorongástól. A félelem inkább a jövőre irányul, és kapcsolatban áll a „fight or flight”, azaz „üss vagy fuss” viselkedéssel.
A félelem magas distressz állapotot hoz létre a szervezetben.
A szívverés gyorsul, emelkedik a vérnyomás, az izmok megfeszülnek, az érzékek összpontosulnak, a pupilla kitágul, fokozódik a verejtékezés. A reakció felkészíti a szervezetet a fenyegetést jelentő tárggyal való megküzdésre, vagy attól való menekülésre.
Félelem az érzelmek hierarchiamodelljében
Laros és Steenkamp (2005) Érzelmi hierarchiamodellje alapján (melyet alapvetően a reklámüzenetek befogadóira terveztek) a pozitív és negatív érzelmek egyaránt 4-4 külön dimenziót alkotnak, melyek aldimenzióiban az érzések kapnak helyet:
Felhasznált szakirodalom
- Cole, M., Cole S. R. (2006): Fejlődéslélektan. Budapest: Osiris Kiadó.
- Kantor, M. (2004): Understanding Paranoia: A Guide for Professionals, Families, and Sufferers. Praeger Press, Westport. ISBN 0-275-98152-5
- Laros, F.J.M., Steenkamp, J.-B.E.M. (2005): Emotions in consumer behavior: a hierarchical approach. Journal of Business Research, 58, 1437–1445.