Mi segít annak talpra állni, akit kudarc ér? Miért fut vakvágányra olyan sok jó képességű ember? Hogyan találjuk meg a célunkat, ami iránt lelkesedünk? A tudományos kutatások megerősítették, hogy létezik egy olyan, GRIT-hatásnak nevezett tulajdonságegyüttes, mely segíti a kimagasló teljesítmény elérését és a hosszú távú céljaink megvalósítását. Bár ezek a tulajdonságok nem újkeletűek, mindig is ott rejtőztek bennünk, eddig nem a megfelelő kérdéseket tettük fel. Ez a GRIT-hatás 4 összetevőből áll, melyeket tippekkel együtt bemutatunk cikkünkben. Nagy Gitta pszichológus könyvajánlója.
Jelen cikk a Nemzeti Tehetség Program Nemzet Fiatal Tehetségeiért Ösztöndíj pályázatának keretén belül jelent meg.
Biztos találkoztál már azzal a gondolattal, vagy te magad is így véled, hogy a képességeink kibontakoztatása az egyik legfőbb emberi célunk. Ezt úgy is mondhatjuk, hogy önmegvalósításra törekszünk. Nyugati kultúránk ezt az egyénre vezeti vissza; ami annyit tesz, hogy én mint „önálló létező”, a megfelelő körülmények között képes vagyok kiaknázni a bennem rejlő lehetőségeket.
Korábban már írtunk az élet értelmének kereséséről és az ezzel foglalkozó logoterápiáról is, ahol láthattuk, hogy milyen összetett és komplex témával állunk szemben. De vajon milyen tulajdonságok fejlesztése, csiszolása segít minket hozzá, hogy képesek legyünk nemcsak megtalálni ezt a célt, de meg is valósítani, még akkor is, ha akadályokba ütközünk?
Mit jelent a GRIT-hatás?
A társadalmunk döntéseiben máig az tükröződik, hogy a született tehetséget többre tartjuk, mint a hosszú távú kemény munka eredményét, az állhatatosságot (Duckworth, 2016). Azaz, inkább szavazunk bizalmat például olyan vállalkozónak, aki azt üzeni magáról, hogy a felmenői is vállalkozók voltak, és neki a „vérében van” az üzlet, azzal szemben, aki évek tapasztalatai alapján bizonyította rátermettségét.
A valóság azonban az, hogy nem elegendő a tehetség megléte, ha az nem párosul gyakorlással és kitartással. Ahhoz, hogy egy területen sikert érjünk el, szükség van a GRIT-re is.
A GRIT-hatás a kitartás és a szenvedély együttes erejét jelenti.
Mint látjuk, nehéz egy szóban lefordítani, mi a GRIT. Angolról fordítva harciasságot és keménységet jelent, máshol jellemszilárdságként fordítják.
Angela Duckworth – akinek munkásságát egyetemista korom óta követem – a Pennsylvania Egyetem professzora, azóta számtalan díjat nyert a Grit-hatás „felfedezéséért”. Nemcsak New York Times bestseller lett a GRIT – Hogyan vezet sikerhez a kitartás és a lelkesedés című könyve, hanem ő maga is hitelesen képviseli mindazt, amiről a könyvében ír.
Mennyi most a GRIT-ed?
Ha kíváncsi vagy rá, mennyi GRIT van benned jelenleg, töltsd ki az Angela Duckworth által kifejlesztett GRIT-tesztet magyar nyelven. Az eredeti, angol nyelvű kérdőívet pedig a cikk végén, a felhasznált tartalmak alatt találod.
Összhangban a személyiség és a célok
Egy jó barát tanácsára (akinek a polcán egy „agyonra olvasott” Duckworth-könyvet találtam) annyira kíváncsi lettem a GRIT-re, hogy a könyv mellett a Nemzeti Tehetség Program segítségével befizethettem egy online kurzusra is, amelyet Duckworth professzor tart. Valahogy fura is őt így hívni, mivel közvetlensége, érezhető lelkesedése és odaadása olyan ismerőssé és barátságossá teszi őt. Így még jobban felkeltette az érdeklődésem, hogy vajon mi a titka ennek az erős kongruenciának (önazonosság, hitelesség), ami a személyiségéből és munkájából fakad?
Kiderült, hogy az életcélja összhangban van a munkájával; küldetése a gyerekek életének a segítése, azáltal, hogy jobban megismeri a képességek kibontásához szükséges összetevőket és körülményeket, és megmutatja a GRIT fejlesztésének lehetőségeit.
Ehhez meginterjúvolt számtalan „kivételes teljesítményt” elérő művészt, sportolót, feltalálót és más szakembereket is. Nemcsak a történetüket ismerte meg, hanem igazi szenvedéllyel ásta bele magát a sikerük titkának felkutatásába.
Az online vásárlás nagyágyújával, az Amazon alkotójával is készített interjút.
Duckworth maga is úgy lett sikeres, hogy égett benne a kíváncsiság és a szakmája iránti lelkesedés tüze. Gyermekkorában úgy gondolta, hogy nem túl okos, mivel édesapja sokszor kijelentette, hogy nincs benne zsenialitás. Tehát tetteit nem az elbizakodottság hajtotta – ennek ellenére a célja iránti elkötelezettség és a kitartó munka (avagy a GRIT-hatás) mégis hozzásegítette őt ahhoz, hogy felnőttként elnyerje a „zseni-díjként” emlegetett MacArthur Alapítvány ösztöndíját.
Csak akkor van bennem GRIT, ha jól teljesítek?
Az akadályok, a kudarcok a fejlődésfókuszú szemlélet szerint ugyanúgy hozzájárulnak a hosszú távú sikerhez. Akik élnek a GRIT erejével, nem tántorodnak meg a kihívásoktól vagy egy esetleges elutasítás hatására. Ilyenkor is a legfőbb céljukat tartják szem előtt, viszont képesek változtatni a célhoz vezető úton. Ez az út azonban számukra is hibákat és akadályokat tartogat.
Ismerünk például olyan hírességeket, akik korábban közel sem teljesítettek jól az iskolában, vagy épp tanulási nehézségük volt, ez azonban nem tántorította el őket az álmuktól – Keira Knightley az egyikük, aki diszlexiával küzdve tanulta meg a szövegeit.
Véleményem szerint a könyv egyik legcsodálatosabb üzenete bontakozott ki, mikor az író, Duckworth a saját édesanyjáról mesélt. A GRIT legmagasabb minőségét képviselte, mikor a gyermekeit támogatta, hitelesen bátorította az érdeklődésüket és hitt bennük. A GRIT tehát nem egyenlő a társadalom által elképzelt „kiváló teljesítménnyel”, pusztán díjak elnyerésével vagy valamilyen új dolog feltalálásával.
Amikor a kitűzött célért teszünk, összhangban vagyunk önmagunkkal és a teljes lényünkkel összpontosítunk rá. Ez a kitűzött cél pedig vonatkozhat mások segítésére, támogatására is, vagy épp a gyermekeink felnevelésére.
A GRIT-hatás 4 összetevője
Annak érdekében, hogy átlátható legyen, és jobban értsük a GRIT-et, Angela Duckworth összetevőkre bontotta a hatás legfontosabb elemeit.
1. Az érdeklődés megelőzi a GRIT-et
Sok szülő fordult már hozzám tanácsért, hogy hogyan tudja a legjobban támogatni a tehetségígéretes gyermekét. Talán egyértelműnek tűnik, mégsem kap elég hangsúlyt a következő javaslat – melyet felnőttként sem késő elkezdeni, sőt még izgalmasabbá teheti az életünket:
Kínáld meg a gyermeket a különböző érdeklődési területekkel! Engedd, hogy minél több mindent kipróbálhasson játékosan, a szárnyait bontogassa táncban, sportban, zenében, művészetekben, tudományban.
Adhatsz teret az elmélyülésnek is, amihez viszont időre van szükség, azonban nem kell feltétlenül versenyeztetni, mert a túl nagy nyomás és korai elvárások csökkentik a motivációt, letörik a lelkesedést! Ha pedig felnőttként kezded el, és keresed a saját érdeklődési területed, önmagadtól se várj el sokat a kezdetekben!
Nem kell egy nap alatt megváltani a világot. A lelkesedést apránként építheted fel, amihez először egy könnyed, laza hozzáállás szükséges.
Kérj támogatást és visszajelzést egy támogató baráttól, családtagtól, akinek elmeséled az új hobbid, érdeklődésed. Ugyanígy, a korai szakaszban adj minél több erősség- és fejlődésfókuszú dicséretet a gyerekeknek is!
Mi kelti fel az érdeklődésedet?!
Az érdeklődésed megtalálásához ezeket a kérdéseket érdemes feltenned magadnak:
- Mi volt a kedvenc elfoglaltságod 8 évesen?
- Mi a kedvenc tevékenységed a szabadidődben manapság?
- Ha nem számítana a pénz, milyen karriert választanál?
- Mikor éltél át legutóbb „flow-t”?
- Mire vagy leginkább kíváncsi jelenleg?
- Kiket irigyelsz, és mit tesznek ők, amit te is szeretnél?
(Angela Duckworth nyomán)
2. A bennünk rejlő potenciált a gyakorlással tudjuk felszínre hozni
Az, hogy rendelkezünk valamilyen érdeklődéssel és lehetőségekkel, avagy potenciállal, csak egy kiindulást jelent. Innen jön a képességgé, készséggé válás folyamata, melyhez szükség lesz erőfeszítésre és kitartó gyakorlásra.
Duckworth ehhez többek között két fontos összetevőt említett: a rutin és megfelelő szokások kiépítését, valamint egy támogató mentor, edző, azaz „coach” jelenlétét.
Akik az önfejlesztő könyvek világában jártasak, számtalanszor találkozhattak már a jó szokások méltatásával. Nem véletlenül írtunk nemrég mi is a szokások megváltoztatásáról, ezek akadályairól és az akaraterő erősítéséről egyaránt.
A potenciálból tehát gyakorlással, a gyakorlást rutinná téve születhet meg a készség, melyet tovább gyakorolva lehet szakértői vagy mesteri szintet elérni, ami hozzásegít a magas teljesítmény létrejöttéhez. Ezt a rutint segít betartani és az érdeklődést fenntartani egy edző, bármilyen területen is mozgunk.
Ne a szokványos értelemben gondoljunk itt az edzőre, a coachra. Aki csak passzívan mellettünk van, például nem ad pozitív visszajelzést, nem figyel a szükségeinkre és nem motivál, nem tekinthető edzőnek. Viszont edző lehet az édesapánk, nagymamánk, főnökünk vagy a konzulensünk az egyetemen. Aki kíváncsi az előrehaladásra, támogat, megkérdezi, hogy hol tartunk most, végighallgat minket. Saját tapasztalat, hogy nem is biztos, hogy mindig tudja követni, vagy érti, hogy miről beszélünk, mégis lelkesedik azért, ami a szenvedélyünk.
Neked ki volt, ki az jelenleg is az életedben, aki így támogat? És te kinek lehetnél így az edzője?
3. Találjuk meg a végső célt
Ismered azt a korszakot a gyerekeknél, mikor mindig azt kérdezgetik, hogy miért? Addig, amíg el nem jutsz odáig, hogy majd’ felrobbansz az idegességtől, és már nincsenek válaszaid sem, vagy nevetésben törsz ki. Most két mély levegő után mi is kipróbáljuk ezt a technikát, mivel ha komolyan vesszük, igazán fontos leckét tanítanak nekünk ezzel a gyerekek.
Tehát van egy érdeklődési területed vagy egy célod a következő évre. Például egy tanácsadói cégnél szeretnéd a vezetői kommunikációs technikát megtanulni. Miért? Mert szeretnél ezzel foglalkozni a későbbiekben? Miért? Mert saját vállalkozást szeretnél indítani, és kompetens vezetőket képezni?
Nem véletlenül ajánlott olvasmány a Találd meg a miérted! című könyv sem. Ez a végső cél már érettséget és átgondoltságot, tudatosságot feltételez. Míg az érdeklődés fejlődésében nincs feltétlenül jelen egy végső cél (gyerekeknél nem is lehet elvárás), ahhoz, hogy az egész életünket áthassa a GRIT, érdemes keresnünk egy végső célt.
De ne essünk kétségbe, ha ez még nincs a birtokunkban! Van ereje a még nemnek! A gyakorlás szakaszában akár évek is eltelhetnek, sőt közben részcéljaink is módosulhatnak, mire meglátjuk, milyen irányba mutat pontosan a mi végső célunk.
Ami viszont biztos: aki megtalálta, az már nem váltogatja évente ezt a végső célt. Ha az egyik úton nem jut el hozzá, keres egy másikat. Ezért is olyan különleges a GRIT; van benne rugalmasság, de harciasság is!
4. Ne feledkezzünk meg a reményről
A remény, mint egy kulcstényező, tápanyagául szolgál a fenti összetevőknek. Attól még, hogy van egy végső célunk, nem mindig leszünk flowban; fogunk unatkozni, lesznek rossz napjaink és átélhetünk elutasítást is. A remény óriási erővel bír a kitartásunkra ilyenkor!
A pozitív pszichológia is azt mondja, hogy ilyenkor merjük megélni a negatív érzéseinket is. A remény megléte sosem jelenti azt, hogy csak pozitív gondolataink és érzéseink lehetnek – ne essünk a toxikus pozitivitás csapdájába.
Azonban a remény azt jelenti, hogy hisszük, nekünk is van saját érdeklődési területünk, mely iránt lelkesedhetünk; hogy nekünk is van kitartásunk, és ha egyik nap nem sikerült a gyakorlás során egy új dolgot megtanulni, holnap újra megpróbálhatjuk; és hiszünk abban is, hogy tudatosan, de nem rágörcsölve mi is megtaláljuk azt a bizonyos végső célt.
Angela biztató szavaival zárom könyvajánlómat:
You can find your own personal excellence. / Képes vagy megtalálni a saját személyes kiválóságodat.
– Angela Duckworth
Felhasznált szakmai tartalom
- Duckworth, A. (2016). GRIT – Hogyan vezet sikerhez a kitartás és a lelkesedés. Budapest: Libri Kiadó.
A GRIT-teszt angolul itt érhető el.