szociális szorongás

A szociális vagy társas szorongás olyan érzelem, amely egy konkrét vagy egy közelgő interakció kapcsán elvárt helyzetben lép fel, ha azt érezzük, hogy nem tudunk másokban olyan benyomást kiváltani, mint amit önmagunkról közvetíteni szeretnénk.

Szociális szorongás fogalma

A klinikai mértéket öltött, jelentős szenvedést okozó szociális szorongást a DSM-5,vagyis a Mentális zavarok diagnosztikai és statisztikai kézikönyve szociális szorongás zavarnak nevezi. Eszerint a zavar „kifejezett félelem vagy szorongás egy vagy több olyan társas helyzettel kapcsolatban, mely során a személy mások figyelmének lehet kitéve”.

Félnek attól, hogy az őket körülvevők negatívan ítélik meg őket, emiatt a szociális helyzeteket elkerülik vagy csak intenzív félelem és szorongás mellett képesek azokat elviselni. Emiatt gyakran nem vesznek fel szemkontaktust, elszegényedhet a mimikájuk, zárttá válhat a testtartásuk, akadozhat a beszédük, kevesebb beszélgetést kezdeményezhetnek. Fontos azonban ennek megkülönböztetése a normál visszahúzódó, félénkebb viselkedéstől!

Az első tünetek általában már serdülőkorban (ritkábban már gyermekkorban) megjelennek: ezek lehetnek szégyenlősség, idegenektől / idegen helyzetektől való félelem. Sok esetben az ilyen viselkedéseket a környezet megszégyenítéssel fent is tartja. Ebben az időszakban azonban ennek van egy normálisnak mondható mennyisége is, ami megnehezíti a korai diagnosztizálást. A szociálisan szorongók számára gyakran nehézséget jelent segítséget kérni, ami állapotuk romlásához vezet, sok esetben krónikussá válik.

Szociális szorongás kialakulása

Kialakulásában szerepet játszhat a genetika, de a szülői jellemzők és nevelési-, kötődési stílusok is. Kutatások szerint a túlvédő és elutasító szülői nevelési stílus gyakran vezet a szociális szorongás kialakulásához. A szorongó gyerekek szülei a világot sok esetben félelmetesnek, bántalmakkal telinek élik meg, és gyermekük felé is ezt közvetítik, ami aztán beépülve komoly problémákat okozhat. Emellett kialakulásában közrejátszhat a bántalmazás, traumák, iskolai bullying, kiközösítés is.

A szociális szorongás kognitív modellje szerint az ebben szenvedők önmagukat, saját élethelyzetüket rosszabbnak értékelik, mint a környezetükben élőkét. Folyamatosan monitorozzák az őket kürölvevő személyeket, és minden interakcióban a negatív megítélést, lenézést keresik. Összességében a legtöbb társas érintkezést félreértelmezik, és túlzott mértékű szorongást élnek át emiatt. Ennek testi jelei lehetnek az elpirulás, gombóc érzése a torokban, izzadás, de akár pánikrohamok is megjelenhetnek.

Szociális szorongás következményei

Gyakran vezet munkanélküliséghez, iskolai kimaradáshoz, a társas kapcsolatok beszűküléséhez, elmagányosodáshoz, illetve magas a komorbiditása (társuló betegségekkel való előfordulása) nemcsak a droghasználattal és alkoholizmussal, de a major depresszióval és evészavarokkal is. Kutatások alapján a szociálisan szorongó személyek körében magasabb a perfekcionizmus, illetve a rumináció, vagyis a rágódás.

Emellett nehezebben szabályozzák az érzelmeiket, az énhatékonyságuk szintje alacsonyabb és a megküzdési stratégiáik is gyakran maladaptívvá válnak. Mindezek miatt a szociális szorongás felismerése és pszichoterápiás kezelése elengedhetetlen a normál funkcionáláshoz.

Felhasznált szakirodalom

• American Psychiatric Association. (2013). Diagnostic and statistical manual of mental disorders (5th ed.). [DSM-5 Referencia kézikönyv a DSM-5 diagnosztikai kritériumaihoz]. Oriold és Társai.
• Atkinson, R. C., & Hilgard, E. (2005). Pszichológia. Osiris.
• Dobos B., & Pikó B. (2018). A perfekcionizmus, a szociális fóbia, az énhatékonyság és az élettel való elégedettség szerepe a vonásszorongás hátterében. Psychiatria Hungarica, 33(4), 347-358.
• Perczel-Forintos, D., & Kresznerits, Sz. (2017). Szociális szorongás és önértékelés: A „Félelem a negatív megítéléstől” (FÉLNE) kérdőív hazai adaptációja. Orvosi hetilap, 158(22), 843-850.
• Sallay V., Vajda D., Pungor G., & Martos T. (2022). A szociális szorongás összefüggései a környezeti önszabályozási stratégiák használatával. Psychiatria Hungarica, 37(1).
• Strell-Zimonyi F., Kovács A., & Miklósi M. (2020). A szociális szorongás zavar a fejlődéspszichopatológia tükrében. Neuropsychopharmacologia Hungarica, 22(3), 91-100.