A Föld napja alkalmával igyekszünk felhívni a figyelmet bolygónk természeti környezetének megóvására. A Föld napját 2020-ban is megünnepelhetjük, alkalmazkodva a körülményekhez, hiszen ez az első digitális közösségépítő Föld napja! Mi is a Föld napja, és hogyan tudunk tenni a fenntarthatóságért? Fogjunk össze, és szánjunk rá egy napot – a holnapért! Mohácsi Rebeka írása.
„Ki mondta, hogy nem tudod megváltoztatni a világot?”
Így szól a Föld napja mozgalom jelmondata. Az aktivisták ezzel hívják fel figyelmünket a bolygónk védelmére, s ennek alkalmából világszerte eseményeket rendeznek. Hiszen, ha egy vírus meg tudja változtatni a világ alapvető berendezkedését…
A kezdetektől napjainkig
A Föld napja ötletét John McConell vetette fel 1969-ben egy San Francisco-i UNESCO konferencián, majd Denis Hayes, amerikai egyetemista 1970. április 22-én egész napos mozgalmat indított a Föld védelmének érdekében.
A kezdeményezés hatására 25 millió ember emelte fel szavát az ügy érdekében; az USA-ban és később azon kívül is jelentős változások születtek.
Új környezetvédő szervezetek alakultak, és milliók tértek át a zöldebb életmódra. Húsz évvel később az ökológiai válságot látva kezdeményezték, hogy a ‘90-es évek a környezetvédelem évtizede legyen.
Magyarország az elsők között csatlakozott a mozgalomhoz. 1990-ben megalapították a Föld napja alapítványt, és hírközpontot is létrehoztak.
Míg 2000-re már több mint fél milliárd ember vett részt valamilyen formában a Föld napja eseményeken, 2010-re ez a szám már 1 milliárdra növekedett.
Évről évre egyre többen csatlakoznak, hogy faültetést, takarításokat, rajzpályázatokat, vetélkedőket szervezzenek, és felhívják a figyelmet a környezetvédelem fontosságára.
Így sikerült milliókat mozgósítani Földünk védelmére, az emberek összefogtak, és azóta is különböző eszközökkel igyekeznek felhívni a figyelmet a fenntarthatóságra.
Tegyél ma egy jobb holnapért.
Bolygónk védelme érdekében gyermekeink környezettudatosságra való nevelése is elengedhetetlen, hiszen a jövőt ők írják.
A Föld napja az egyetlen esemény, amelyet az egész világon egyszerre ünnepelnek, mindenféle származású, vallású és nemzetiségű emberek.
A mozgalomban részt vett az Oscar-díjas színész és környezetvédelmi aktivista, Leonardo DiCaprio is. Ő a National Geographic-nak forgatott filmet az éghajlatváltozásról, melyben a globális felmelegedés veszélyeire hívja fel a figyelmet, s Földünk megóvására keres megoldásokat. A 2016-ban bemutatott Özönvíz előtt (Before the Flood) az elmúlt évek legnézettebb dokumentumfilmje lett.
Bár egyre több aktivista emeli fel szavát, még mindig nem cselekszünk hatékonyan.
„A világ már szembesül a klímaválsággal, nem halogathatjuk tovább a cselekvést.” – mondta Sir David Attenborough, a 94 éves brit természettudós, aki szerint kritikus ponthoz érkeztünk.
A klímaváltozás korunk meghatározó ügye lett, ezért kell cselekednünk ma a holnapért!
Ma és holnap
Míg emberek milliói igyekeznek zöldebb életmódra váltani, és tudatosan csökkenteni ökológiai lábnyomukat, addig egy vírus elébe megy a dolgoknak. Bár számos kárt és tragédiát okoz, felborítja a mindennapjainkat, de ugyanakkor támogatja is Földünk gyógyulását.
Az életünk lelassul, a Föld meggyógyul…
Míg a vírus járja a maga útját, mi arra kényszerülünk, hogy időnk nagy részét otthonainkban töltsük. A kialakult helyzet lehetőség arra, hogy bolygónk felfrissüljön, tisztítva ezzel a levegőt is.
A nitrogén-dioxid kibocsátás komoly légszennyezettséghez vezet. Az ipari országokban a nitrogén-oxid kibocsátást a közlekedés, ipar, háztartási tüzelés és természetes források adják.
Az emberiség elnyomja a vadvilágot, túlfogyasztunk és túlterjeszkedünk, ezzel veszélyeztetve a vadon élő állatokat. Tudjuk, hogy a létünk alapja az élővilág változatosságának megőrzése, tegyünk érte! Kezdjük el ma!
Míg a vírus által kialakult helyzetben bolygónk felfrissíti magát, a karanténhelyzetben mi is tudunk tenni környezetünkért.
Karanténban a zöldebb életért:
- Spóroljuk meg az áramot!
Egy óra internetezést/ TV nézést váltsunk ki egy óra olvasással! - „Fogadjunk örökbe” egy növényt!
Ha kertes házban laktok, ültessetek fát. Ha lakásban laktok, vegyetek növényeket! - Ne etessük a kukát!
Annyi ételt vegyünk, amennyire szükségünk van! Legyünk tekintettel másokra és környezetünkre is! - A műanyag már nem menő!
Tudjuk, hogy lehetetlen teljesen megszabadulni tőle, de a használatát lehet csökkenteni. Cseréljük le a nejlonszatyrokat; ha tehetjük, ne igyunk palackos vizet! - Gyűjtsük a fáradt olajat!
Ahelyett, hogy a lefolyóba öntenénk, vigyük el egy átvételi pontba. - Együnk kevesebb állati eredetű terméket!
Jót tesz az egészségnek, élőlényeknek és a bolygónknak is! - Pálmaolaj-származékot tartalmazó chips helyett nasizzunk magvakat, gyümölcsöket!
- Figyeljünk a légkondicionálásra!
Próbáljuk megoldani a hűtést árnyékolással és szellőztetéssel, hiszen a légkondi sokat fogyaszt, és tartósan használva légúti betegséghez is vezethet. - Figyeljünk a szelektív hulladékgyűjtésre!
Ehhez segítséget itt olvashatsz. - Autó helyett váltsunk biciklire, amilyen gyakran csak tudunk!
Ha ez nem megoldható, menjünk minél többen egy kocsival. - Készítsünk városi veteményest balkonládáinkba!
- Igyunk tisztított vizet kulacsból! A jól tisztított víz a szervezetünk számára kedvező hatást gyakorol.
Persze ezeken túl is rengeteg lehetőség van még, a mi kreativitásunkon múlik, hogyan teszünk a környezetünkért! Cselekedj velünk együtt Te is!
Amennyiben a karantén idején inspirációra lenne szükséged, olvasd el Kun Anett – 43 otthoni program – nem csak a karantén idejére! című cikkét.
Csatlakozz Magyarország 1. pozitív pszichológiai közösségéhez, ahol azon túl, hogy egy közösség tagja lehetsz, sok hasznos tippet, tanácsot is olvashatsz!
Felhasznált szakmai tartalom
- A. Myrick Freeman (2002): Environmental Policy Since Earth Day I:
What Have We Gained? Journal of Economic Perspectives—Volume 16, Number 1—Winter 2002—Pages 125–146. - További felhasznált irodalom: itt és itt.
Mohácsi Rebeka
Élvezted ezt a cikket? Csatlakozz a Zárt Közösségünkhöz! 
