szokás

A szokás automatikus viselkedéses válasz a környezet bizonyos kiváltó ingereire, amely a hasonló szituációkban újra és újra következetesen megismétlődő viselkedések nyomán alakul ki, tehát egyfajta tanult inger-válasz szekvencia.

Szokás fogalma

Mivel a folyamatos ismétlések által ezek a cselekvések bizonyos idő elteltével automatikussá válnak, a szándékaink alig gyakorolnak hatást rájuk, a szokások megváltoztatása emiatt komoly erőfeszítést és tudatos odafigyelést igényel.

A szokások kialakulásakor a szituáció, amelyben az adott cselekvést végezzük asszociálódik – vagyis összekapcsolódik – magával a viselkedéssel, az ismétlések által pedig ez a kapcsolat egyre erősebbé válik és egyre kevésbé lesznek elérhetőek más viselkedéses alternatívák. Többé nem gondolkodunk más opciókban a hasonló helyzetekben.

Mivel a szokások végrehajtásához nem szükséges figyelem és viselkedéses szándék, gyakran anélkül tesszük ezeket a tevékenységeket, hogy az tudatosulna.

Tipikus példa erre, amikor az otthonunkból távozva nem tudjuk felidézni, hogy vajon bezártunk-e a bejárati ajtót

Szokásformálás

A szokásformálás elve a szokások kialakulásának módján alapszik, vagyis alapvetően az a cél, hogy addig ismételjünk egy bizonyos viselkedést következetesen hasonló szituációkban, ameddig az automatikussá nem válik.

Lépései:

1. Döntés a szokások megváltoztatásáról, új szokás felvételéről: viselkedéses szándék létrejötte.
2. A szándék tettekbe való átültetése: Sokan elakadnak ennél a lépésnél, így segíthet, ha tervet készítünk arról, hogyan szeretnénk a már meglévő szándékunkat valós
   cselekvésekre lefordítani.
3. Folyamatos ismétlés, amelyhez elengedhetetlen a kezdeti motiváció fenntartása (akár külső jutalmakkal) és a kellő mértékű önfegyelem.
4. Viselkedés automatikussá válása: Ehhez szükséges, hogy az általunk kívánatosnak tartott viselkedést mindig hasonló szituációkban végezzük, így válhat az automatikus, különösebb energiabefektetést nem igénylő szokássá, amelyet bizonyos idő eltelte után maga a helyzet is képes lesz kiváltani.

Az új, hasznos szokások felvételét gátolhatja a régi rossz szokások elhagyásának nehézsége. Az ezektől való megválás eszköze lehet az, ha megszüntetjük a kiváltó ingerek jelenlétét (például nem tartunk otthon édességet, amikor diétázunk) vagy a kiváltó ingerekre új, kívánatos viselkedéses válaszokat programozunk be, ezzel behelyettesítve a korábbi rossz szokásokat (pl. ha megéhezem valami édességre, csokoládé helyett eszem egy almát).

Felhasznált szakirodalom

• Atkinson, R. C., Hilgard, E. (2005): Pszichológia. Budapest: Osiris Kiadó.
• Lally, P., Gardner, B. (2013): Promoting habit formation. Health Psychology Review, 7(1), 137-158.