szabad akarat

A szabad akarat azt jelenti, hogy lehetőségünkben áll alternatívák széles köre közül választani, valódi – és nem látszólagos szabadságban.

Szabad akarat fogalma

A szabad akarat egy régóta vitatott filozófiai fogalom, amellyel a történelem legnagyobb filozófusai foglalkoztak (pl. Arisztotelész, Spinoza, Hume stb.). A viták centrumában a szabad akarat létezése állt. A filozófusok azt vizsgálták, hogy az ember hatalmában áll-e meghatározni és irányítani a cselekedeteit és a gondolatait, vagy egy külső erő által, eleve meghatározottan történnek az események az emberi életben.

Ez tovább vezet a kontroll, és az énhatékonyság kérdéskörére, hiszen csak abban az esetben beszélhetünk ezekről, amennyiben létezik szabad akarat.

Valódi választás csak abban az esetben történhet, amennyiben legalább három alternatíva közül választhatunk.

A szabadság különböző arcai

Szükséges megkülönböztetnünk egymástól a cselekvés és az akarat szabadságát. Leginkább egy példával illusztrálható az ezek közti különbség:

Egy olyan embernek, akire életének megfenyegetésével erőltetnek rá egy cselekedetet, van választási lehetősége, hiszen dönthet úgy, hogy nem teszi meg a fenyegetője által követelteket, azonban ezzel veszélyezteti az életét.

Az életben maradás pedig, a legősibb és legerősebb ösztön. Kikényszerített döntés esetén tehát, még fennálló lehetséges választási alternatívák mellett sem beszélhetünk szabad akaratról.

Szabad akarat és a pszichológia

A szabad akarat kérdéskörével a pszichológia is foglalkozik. Több viselkedési rendellenesség kutatása kapcsolódik hozzá. A kényszeres viselkedéssel küzdő emberek ellenállhatatlan késztetést éreznek olyan cselekvések végrehajtására, amelyek személyes belátásuk szerint is értelmetlenek, vagy károsak. Pl.: kényszeres kézmosás, amely a bőr elvékonyodásához és károsodásához vezet; pedofília, szadizmus, mazochizmus; Tourette szindróma („tikkelés”) stb.

A beteg sok esetben végig önmaga ellen küzd és harcol.

Különösen érdekes az idegenkéz-szindróma, amely során a beteg úgy tapasztalja, hogy egyik kezének önálló élete és önálló akarata van, így a beteg kontrollján kívül esik, és bármit megtehet.

Felhasznált szakirodalom

• Atkinson, Hilgard (2005): Pszichológia. Osiris Kiadó, Budapest.
• Bánk M. Cs. (1994): Az agy évtizedében. Biográf Kiadó, Budapest.
• Dawkins, R. (2005): Az önző gén. Kossuth Kiadó, Budapest.