hormon

A hormon a különböző belső elválasztású mirigyek által közvetlenül a véráramba juttatott vegyi anyagok összefoglaló neve.

Hormon fogalma

A testben szétáramlanak, úgy fejtik ki specifikus hatásukat azokra a sejtekre, amelyek felismerik az általuk hordozott üzeneteket. Néhány hormon testünk valamennyi sejtjére hatással van, mások csak egy-egy sejttípus működését befolyásolják.

Legfontosabb belső elválasztású mirigyeink: agyalapi mirigy, pajzsmirigy, mellékpajzsmirigy, mellékvese, ivarmirigyek és hasnyálmirigy.

Fontos szerepük van a belső környezet állandóságának fenntartásában és a külső körülményekhez való alkalmazkodásban.

Hormonok csoportosítása

Csoportosításuk történhet kémiai felépítés alapján, keletkezés helye, illetve kifejtett hatás alapján. A köznyelvben is különféle típusokba sorolhatók, így ismertebb a serkentő/gátló, boldogság/stressz, nő/férfi nemi hormonok felosztás. A több, mint 40-féle vegyület közül a legismertebbek közé tartozik: az adrenalin, kortizol, dopamin, endorfin, inzulin, oxitocin, ösztrogén, tesztoszteron.

Hormonegyensúly

A szervezet működése szempontjából fontos a hormonegyensúly, illetve a megfelelő hormonszint, vagyis az egyes vegyületek optimális mennyisége a szervezetben. A legtöbb esetben a hormontermelés a kívánt szint elérése után leáll, alacsony szint esetén pedig újraindul. A túl- és alultermelődés kibillentheti a szervezetet az egyensúlyi állapotából, így eltérő hatással lehet a célszervekre. A hormonszint felborulhat gyógyszerek, étrend, stressz, sérülés, betegségek, egyéb külső hatások következményeként.

Felhasznált szakirodalom

• Atkinson, R. C., Hilgard, E. (2005): Pszichológia. Budapest: Osiris Kiadó.
• Nagy V., Endre (2021): Endokrin betegségek felnőtt korban. Medicina.