A dopamin a központi idegrendszer egyik neurotranszmittere, azaz hírvivő anyaga, amely a hormon- és az idegrendszerben a receptorokhoz kötődve fejti ki hatását a szervezetre.
Dopamin fogalma
A dopamin a receptorokhoz kötődve fejti ki hatását a szervezetre. A receptormolekulától függően ugyanaz az ingerületátvivő anyag serkenthet és gátolhat is folyamatokat.
A dopamin központi szerepet tölt be a motivációban. Boldogsághormonnak is nevezik, ugyanis felszabadulása örömérzést vált ki a szervezetben, amely jutalmazó erejével fenntartja az őt kiváltó viselkedést. Ez lehet az étkezés, a szexualitás, tudatmódosító szer használata, vagy egyéb – akár semleges – viselkedés, amelyhez az agy asszociatív úton örömérzetet társít.
Amfetaminhasználók körében figyelhető meg például, hogy a dopamin mennyisége nagymértékben nő a szervezetben, ami örömérzethez, de akár hallucinációkhoz is vezethet. Emiatt szerepe van a függőségek kialakulásában és fenntartásában is.
A dopaminrendszerünk négy pályarendszerből tevődik össze:
- Mezokortikális (kognitív funkciók)
- Mezolimbikus (jutalmazás)
- Mezostriatális (mozgások kialakítása)
- Tuberoinfundibuláris (prolaktin, tehát tejtermelés)
A dopamin szerepe a mentális betegségekben
A dopamin túl- vagy alultermelődése az agyban különböző betegségek kialakulásához vezethet.
A szkizofrénia kialakulásában nagy szerepe van a genetikának. A dopamin-hipotézis szerint a szkizofrén betegek szervezetében dopamin-túltermelődés figyelhető meg, a D2 receptorok aktivitása kórosan megemelkedik. Ezen betegek kezelésében éppen ezért a különböző antipszichotikumok leginkább a dopaminerg rendszerekre hatnak, a dopaminreceptorokat blokkolják. A betegség nem gyógyítható, viszont így a hallucinációkat, téveszméket hatékonyan tudják csökkenteni.
A Parkinson-kór ezzel szemben egy olyan betegség, amely jelentős agyi károsodással jár. Ennek következtében a dopaminerg neuronok is csökkennek, és a dopamin alultermelődése figyelhető meg. A betegek mozgása nehézkessé válik, remegés jelentkezik, emlékezeti- és memóriaproblémák léphetnek fel. Éppen ezért gyógyszeres kezeléssel a dopamintermelés növelését célozzák meg, amivel – éppen úgy, mint a szkizofrénia esetében – a tünetek csökkenthetők, de a betegség megmarad.
Felhasznált szakirodalom
- Atkinson, R. C., Hilgard, E. (2005). Pszichológia. Budapest: Osiris Kiadó.
- Seeman, P., & Niznik, H. B. (1990). Dopamine receptors and transporters in Parkinson’s disease and schizophrenia. The FASEB Journal, 4(10), 2737-2744.