érzelmi fejlődés

Az érzelmi fejlődés lényeges kérdése az érzelmek kifejezésének és az érzelmek szabályozásának módjai és változásai a gyermekek növekedése során.

Érzelmi fejlődés fogalma

A gyermek érzelmi fejlődésének kiindulópontját azok az érzelmi jellemzők képezik, amelyeket jobbára örökletes tényezők határoznak meg, és korán megjelennek a gyermek viselkedésében: a temperamentum.

1. Érzelemkifejezés

Négyéves korra a gyermekek többsége képes a felnőttekéhez hasonló érzelemkifejezésekre. Két-három éves korban már például a szégyen, a büszkeség és a bűntudat helyzetnek megfelelő kifejezésére. Az érzelmek kifejezésére szolgáló nyelv kialakulása már a 18. hónap körül megfigyelhető. A gyermek hároméves kora után gyorsan kialakítja az érzelmekkel kapcsolatos oki következtetések képességét.

2. Érzelemszabályozás

A gyermek a fejlődés során az eszközök széles tárházát sajátítja el, amivel képes az érzelmi állapotát szabályozni. Ugyanakkor az érzelemszabályozás képessége a szülőkkel és másokkal való érintkezések nyomán fejlődik. Kutatások azt mutatják, hogy már hároméves korban is képesek a gyermekek az érzelemkifejezésükön módosítani, amennyiben az nem egyezik meg a felnőttek elvárásaival.

3. Érzelmi megértés

Az érzelemszabályozás egyik kritikus pontja az érzelmi megértés, ami több szempontot is magában foglal:

• az érzelmi kifejezések felismerését,
• az érzelmek okainak és hatásainak megértését,
• az érzelmek kulcsingereinek azonosítását magunkban és másokban,
• az összetett érzelmek megjelenésének belátását,
• az érzelmi szabályozás megértését.

A legkorábban az érzelmi kifejezések felismerése azonosítható, különösen

az arckifejezések felismerése, amit már nagyon fiatal, tízhetes csecsemőknél is megfigyeltek.

Ezzel szemben az érzelmek okainak és hatásainak azonosítása a gyermek kognitív fejlődésével párhuzamosan alakul ki. Kezdetben elsősorban a gyermek először a helyzethez kötődő jellemzőkből, külső okokból következtet az érzelmekre, majd egyre inkább átveszi ennek a szemléletnek a helyét a belső oktulajdonítás.

Felhasznált szakirodalom

• Kopp, C. B. (1989): Regulation of distress and negative emotions: A developmental view. Developmental Psychology, 25, 3, 343-354.
• N. Kollár K., Szabó É. (2004): Pszichológia pedagógusoknak. Osiris Kiadó.
• Southam-Gerow, M. A., Kendall, P. C. (2002): Emotion regulation and understanding: Implications for child psychopathology and therapy. Clinical Psychology Review, 22, 2, 189-222.