Az önmonitorozás az a személyiségvonás, hogy az egyének mennyire érzékenyek a társas helyzetek elvárásaira, és mennyire alakítják viselkedésüket ennek megfelelően.
Önmonitorozás fogalma
Az önmonitorozás fogalma Snyder (1974) nevéhez fűződik. A magas szintű önmonitorozók úgy alakítják viselkedésüket, hogy az az aktuális közeg által elvártnak vélt képet sugározza. Az alacsony szintű önmonitorozók viszont úgy viselkednek, hogy az a saját attitűdjeiket, értékeiket fejezze ki. Ők tehát a közönségük változása ellenére is nagyobb szintű konzisztenciát mutatnak.
Te melyik csoportba tartozol?
A következő állítások átgondolásával megtudhatod, hogy az alacsony vagy a magas szintű önmonitorozók közé tartozol-e:
- Foglalkoztam a gondolattal, hogy a szórakoztatóiparban dolgozzak.
- Egy csoportban nagyon ritkán vagyok a figyelem középpontjában.
- Nehezemre esik megváltoztatni a viselkedésem úgy, hogy az megfeleljen a különböző embereknek és helyzeteknek.
- Azt hiszem, hajlandó vagyok megjátszani magam, hogy mások megnyerőnek és szórakoztatónak tartsanak.
- Be tudom csapni az embereket azzal, hogy barátságos vagyok, amikor valójában nem is szeretem őket.
Azok, akik egyetértenek az 1., a 4. és az 5., illetve nem értenek egyet a 2. és a 3. tétellel, valószínűleg magas szintű önmonitorozók.
Megjegyzés: az eredeti skála (Snyder, 1974) lényegesen több állítást tartalmaz, így pontosabb osztályzásra alkalmas.
Felhasznált szakirodalom
- Smith, E. R., Mackie, D. M. (2004): Szociálpszichológia. Osiris Kiadó, Budapest.
- Snyder, M (1974): The self-monitoring of expressive behavior. Journal of Personality and Social Psychology, 30, 531. o.