Az attribúció az emberek viselkedésére adott magyarázat és értelmezés – oktulajdonítás, vagyis különböző cselekedeteik okának azonosítása.
Attribúció fogalma
Az attribúció arra az alapvető emberi törekvésre utal, amivel próbáljuk megfejteni a dolgok, jelenségek mozgatórúgóit és a háttérben meghúzódó okokat.
A racionális ember számára elképzelhetetlen, hogy valami véletlenül történik, főként, ha emberi viselkedésről van szó. Nehezen tudjuk elhinni, hogy a másik személy, vagy mi magunk ok nélkül teszünk vagy mondunk valamit. Alapvető tendenciája tehát a szociális megismerésnek az okok kutatása, amelynek jelentősége abban áll, hogy a feltárt vagy feltételezett okok (magyarázatok) befolyásolják az esemény megítélését és reakcióinkat.
Az attribúció tehát az a folyamat, amellyel megpróbáljuk más emberek viselkedését megmagyarázni.
Különösen nagy jelentősége van ennek a kérdésnek a nevelés területén. A szülők, a tanárok, a vezetők nemcsak a végeredmény szerint jutalmazzák vagy büntetik a gyerekeket, hanem sok más tényező mellett a szándék, és a vélt vagy valós okok is befolyásolják őket ítéletalkotásukban. Mivel az attribúció általában nem tudatos, elengedhetetlen, hogy egy tanár vagy vezető ismerje azokat az elméleteket, amelyek rávilágítanak ennek a folyamatnak a mechanizmusaira és a megismerést befolyásoló, olykor torzító szerepére.
Az attribúcióelméletek azt vizsgálják, hogy hogyan következtetünk más emberek viselkedésének okaira.
Felhasznált szakirodalom
- Atkinson, R. C. és Hilgard, E.(2005): Pszichológia. Osiris Kiadó, Budapest, 363-406.