A mágikus gondolkodás azt a gondolkodást takarja, mikor egy eseményt összekapcsolunk egy másikkal látszólag reális ok, kapcsolat nélkül.
Mágikus gondolkodás fogalma
A mágikus gondolkodás egyik oka – Piaget szerint – az egocentrikus gondolkodás. Ez a gyermeki létből fakadó énközpontúságot jelöli: a világában mindent a saját mércéjéhez tud csak mérni a kisgyermek. A mágikus gondolkodás ettől függetlenül felnőttkorban is jelen lehet.
Mágikus gondolkodás a gyermekeknél
Kisgyermekkorban a gyermekek meglehetősen keveset értenek a világból és kevésbé tudnak hatással lenni a környezetükre, ezért sok olyan dolognak vannak kitéve, melyek ijesztőek, érthetetlenek számukra. Az ismerős kontextusokban a gyermekek tudják, hogy mi fog történni, ismerik a cselekvés várható sorrendjét és következményeit, ezáltal pedig nagyobb a valószínűsége, hogy logikusan fognak gondolkodni és viselkedni. Azonban a kontextus ismeretének hiányában a mágikus vagy illogikus gondolkodáshoz folyamodnak, így győzik le az adott helyzet nehézségeit.
Mágikus gondolkodás a felnőtteknél
A mágikus gondolkodás felnőttkorban is jelen lehet. Kutatások szerint ez nem egyfajta irracionális gondolkodás, ami gyermekkorból marad fenn, hanem egy kifinomult kognitív folyamat, ami együttesen van jelen a racionális gondolkodással. Ez a mágikus gondolkodás jelenik meg például egy-egy vallási szertartás során.
A mágikus gondolkodás továbbá bizonyos pszichés problémák során is előfordulhat, mint például az obszesszív-kompulzív zavar egyik tüneteként.
Felhasznált szakirodalom
- Cole, M., Cole S. R. (2006): Fejlődéslélektan. Budapest: Osiris Kiadó.
- Dósa Z. (2003): A gyermeki világkép metafizikai vonatkozásai és az ultrajelenségek magyarázata.
- Lickerman, A. (2009): Magical Thinking. How to avoid an insidious thought error. Psychology Today.
- R. J. R. Levesque (Ed.), Encyclopedia of adolescence. New York: Springer.