Az elsüllyedt költség hatása azt a viselkedésformát takarja, mikor destruktív módon ragaszkodunk egy olyan dologhoz (pl. párkapcsolat), mely jelen formájában akár káros is lehet ránk nézve, viszont túl sok időt / energiát / pénzt fektettünk annak létrehozásába, eddigi fenntartásába ahhoz, hogy el tudjuk engedni. Összességében ezek az erőforrások visszaszerezhetetlenek, ezért nevezzük elsüllyedt költségnek őket.
Elsüllyedt költség hatása
Az, hogy a múltban hogyan döntöttünk bizonyos helyzetekben, hatással lesz a jövőnkre. Mindezzel gyakran egy folyamatos negatív spirálba hajszoljuk magunkat, kitartunk a múltbeli döntésünk mellett, egyre mélyebbre süllyedve az ebből származó következményekben.
Megjelenése a közgazdaságtanban
A pszichológia mellett a közgazdaságtanban is széles körben használt fogalom, ahol Concorde effektusként is ismert, és egyfajta döntési hibaként tekintenek rá. Cégek esetében nagyobb beruházásoknál gyakran megmutatkozik az elsüllyedt költség hatása, amikor annak ellenére folytatják tovább a munkálatokat, hogy az szemmel láthatóan veszteséges számukra.
Mi ennek a pszichológiai háttere?
Kognitív disszonanciának nevezzük, amikor nézeteink ellentmondásba kerülnek egymással, emiatt pedig feszültséget élünk át. Habár nem mondhatjuk ki, hogy főképp ez áll a negatív következményekkel járó viselkedések folytatásának hátterében, bizton állíthatjuk, hogy nagy szerepet játszik benne.
Sokkal fontosabb tényező, hogy az egyik legnehezebb dolog számunkra szembesíteni magunkat a ténnyel, hogy hibáztunk és rossz döntést hoztunk. Így a káros tevékenységek folytatása az önigazolás megnyilvánulása is lehet, próbáljuk ugyanis minél tovább fenntartani azt az illúziót, hogy mi magunk tévedhetetlenek vagyunk. Gyakran mindez tudattalanul megy végbe.
Emellett figyelembe kell venni a különböző személyiségjegyeket is. Azok az emberek ugyanis, akiknek az életében a rágódás gyakoribb jelenség, és többet gondolkodnak a hibáikon, hajlamosabbak az elsüllyedt költségek csapdájába esni, hiszen mindenáron szeretnék elkerülni, hogy ők legyenek hibásként beállítva.
Azonban a múlt történései fontos információkat tudnak számunkra szolgáltatni a világ eseményeiről, segíthetik a döntéshozatalt, így az elsüllyedt költségekből a jövőre nézve tanulságokat is levonhatunk.
Felhasznált szakirodalom
- Belsky, G., Gilovich, T. (2000). Why Smart People Make Big Money Mistakes-And How to Correct Them: Lessons from the New Science of Behavioral Economics. Fireside.
- Bélyácz, I., & Kovács, K. (2023). Az elsüllyedt költség hatás vizsgálata viselkedési közgazdaságtani megközelítésben. Köz-gazdaság-Review of Economic Theory and Policy, 18(2), 35-51.
- Mérő L. (2003). A közgazdaságtan pszichológiai vonatkozásai. In Hunyady Gy., Székely M. (szerk): Gazdaságpszichológia. Budapest: Osiris Kiadó.