önmonitorozás

Az önmonitorozás az a személyiségvonás, hogy az egyének mennyire érzékenyek a társas helyzetek elvárásaira, és mennyire alakítják viselkedésüket ennek megfelelően.

Önmonitorozás fogalma

Az önmonitorozás fogalma Snyder (1974) nevéhez fűződik. A magas szintű önmonitorozók úgy alakítják viselkedésüket, hogy az az aktuális közeg által elvártnak vélt képet sugározza. Az alacsony szintű önmonitorozók viszont úgy viselkednek, hogy az a saját attitűdjeiket, értékeiket fejezze ki. Ők tehát a közönségük változása ellenére is nagyobb szintű konzisztenciát mutatnak.

Te melyik csoportba tartozol?

A következő állítások átgondolásával megtudhatod, hogy az alacsony vagy a magas szintű önmonitorozók közé tartozol-e:

1. Foglalkoztam a gondolattal, hogy a szórakoztatóiparban dolgozzak.
2. Egy csoportban nagyon ritkán vagyok a figyelem középpontjában.
3. Nehezemre esik megváltoztatni a viselkedésem úgy, hogy az megfeleljen a különböző embereknek és helyzeteknek.
4. Azt hiszem, hajlandó vagyok megjátszani magam, hogy mások megnyerőnek és szórakoztatónak tartsanak.
5. Be tudom csapni az embereket azzal, hogy barátságos vagyok, amikor valójában nem is szeretem őket.

Azok, akik egyetértenek az 1., a 4. és az 5., illetve nem értenek egyet a 2. és a 3. tétellel, valószínűleg magas szintű önmonitorozók.

Megjegyzés: az eredeti skála (Snyder, 1974) lényegesen több állítást tartalmaz, így pontosabb osztályzásra alkalmas.

Felhasznált szakirodalom

• Smith, E. R., Mackie, D. M. (2004): Szociálpszichológia. Osiris Kiadó, Budapest.
• Snyder, M (1974): The self-monitoring of expressive behavior. Journal of Personality and Social Psychology, 30, 531. o.