fbpx
A hozzájárulási beállításaid testreszabása

Kedves olvasónk 👋

Az oldalon cookie-kat használunk a hatékony navigálás és bizonyos funkciók végrehajtása érdekében. Az alábbiakban az egyes hozzájárulási kategóriák alatt részletes információkat találhatsz az összes cookie-ról.

A „Szükséges” kategóriába sorolt cookie-kat a böngész��d tárolni fogja, mivel ezek elengedhetetlenek az oldal alapvető funkcióinak biztosításához.... 

Mindíg aktív

A kötelező cookie-k szükségesek az oldal alapvető funkcióinak engedélyezéséhez, mint például a biztonságos bejelentkezés vagy a hozzájárulási beállítások módosításához. Ezek a sütik nem tárolnak személyes azonosításra alkalmas adatokat.

Nincs megjeleníthető cookie.

A funkcionális sütik segítenek bizonyos funkciók végrehajtásában, mint például a webhely tartalmának megosztása közösségi média platformokon, visszajelzések gyűjtése és egyéb, harmadik féltől származó funkciókban.

Nincs megjeleníthető cookie.

Az analitikai sütiket arra használjuk, hogy megértsük, hogyan lépnek kapcsolatba a látogatóink a weboldallal. Ezek a cookie-k segítenek információt szolgáltatni olyan mutatókról, mint a látogatók száma, a visszafordulási arány, a forgalom forrása stb.

Nincs megjeleníthető cookie.

Performance cookies are used to understand and analyze the key performance indexes of the website which helps in delivering a better user experience for the visitors.

Nincs megjeleníthető cookie.

Advertisement cookies are used to provide visitors with customized advertisements based on the pages you visited previously and to analyze the effectiveness of the ad campaigns.

Nincs megjeleníthető cookie.

agresszió

Az agresszió egy másik személy fizikai vagy lelki sérülését vagy tulajdonának elpusztítását célzó szándékos viselkedés (bullying, cyberbullying, bántalmazás, zaklatás, szekálás stb).

Agresszió fogalma

Kollár és Szabó (2004) szerint az agresszió során „az egyik fél (agresszor) valamilyen kellemetlenséget okoz, vagy valamilyen averzív ingerrel bombázza a másikat, azaz az agresszió áldozatát”.

Az agresszió lehet aktív vagy passzív, közvetlen vagy közvetett, illetve fizikai vagy verbális.

Az agresszió tanult viselkedésforma.

Ezt szemlélteti a Bandura nevéhez köthető ismert Bobo baba kísérlet (1961) is.

A harag, a düh

A harag egy olyan alapérzelem, melyet már mindenki érzett élete során. Maró düh érzésével jár, mely nyomát hagyja lelkiállapotunkon.

A harag egy szükséges érzelem, bizonyos szituációkban az emberiséget szolgálja: a szimpatikus idegrendszert ingerli, s ezzel a túlélést segíti. A kezeletlen harag azonban gyengíti az immunrendszert, pusztítja az agy neuronjait, tehát káros az idegrendszerre, valamint testi megbetegedéseket is okozhat.

A lényeg tehát, hogy jól kezeljük, különben ellenséges, agresszív, erőszakos viselkedéshez is vezethet.

A büntetés és az agresszió kapcsolata

Több vizsgálat rámutatott, hogy a testi fenyítés növeli az agresszivitást (Coie és Dodge, 1998); s a következetlen büntetés valószínűleg további agresszióra késztet (Parke, 1995).

Egy közkedvelt nézet (Eron, Walder és Lefkowitz, 1971) szerint, amennyiben a büntetést a szocializáció eszközeként használják, akkor szorítja vissza a legnagyobb eséllyel az agressziót, ha az illető erősen azonosul az őt büntető személlyel, és ha a büntetést következetesen alkalmazzák.

Felhasznált szakirodalom

  • Atkinson, R. C., Hilgard, E. (2005): Pszichológia. Budapest: Osiris Kiadó.
  • Coie, J. D., Dodge, K. A. (1998): Aggression and antisocial behavior. In N. Eisenberg (szerk.), Handbook of child psychology (5. kiadás), 3: Social, emotional, and personality (779-882). New York: Wiley.
  • Cole, M., Cole, S. R. (2006): Fejlődéslélektan. Budapest: Osiris Kiadó.
  • Eron, L., Walder, L., Lefkowitz, M. (1971): Learning of aggression in children. Boston: Little, Brown.
  • Kollár K., Szabó É. (2004): Pszichológia pedagógusoknak. Budapest: Osiris kiadó.
  • Parke, R. D. (1995): Fathers and families. In M. H. Bornstein (szerk.), Handbook of parenting: Status and social conditions of parenting (3, 27-66). Mahwah, NJ: Erlbaum.

További felhasznált szakirodalom itt érhető el.

« Vissza a Lexikonhoz