fallikus szakasz

A fallikus szakasz Freud elméletében 3-4 éves korban, az orális és az anális szakasz után,  a látencia szakasza előtt következik, amikor a gyerekek a genitáliákat (nemi szerveket) az élvezetek fő forrásának kezdik tekinteni.

Fallikus szakasz fogalma

Freud pszichoszexuális fejlődés elméletében a gyerekek a negyedik életévben kezdik az élvezetek keresését a nemi szervekre összpontosítani. Ebben a fallikus szakaszban a fiúk és a lányok fejlődése szétválik.

A fiúkban tudatosul, hogy nekik péniszük van. Ők az anyjuk iránt kezdenek szexuális érzéseket táplálni, és apjukra lesznek féltékenyek. A lányokban az tudatosul, hogy nekik nincs péniszük, és neheztelni kezdenek anyjukra, hogy ilyen “rosszul felszerelve” hozta őket a világra. Ezeket a folyamatokat nevezzük a fiúknál Ödipusz-komplexusnak, a lányoknál Elektra-komplexusnak.

Freud úgy vélte, hogy ezeknek a konfliktusoknak a feloldása eredményezi a nemi identifikáció legalapvetőbb formáit, valamint ez a szakasz az alapja a jövőbeli személyiségfejlődésnek és a szuperego kialakulásának.

A freudi fallikus szakasz, amely a pszichoanalitikus fejlődéselmélet kritikus részét képezi, ma is érdeklődés és vita tárgya a kortárs pszichológiában, bár gyakran kritikusabb vagy értelmező szempontból közelítik meg.

A fallikus szakasz felfogása napjainkban

Freud elképzelése a korai élmények szerepéről a személyiség kialakulásában és a szülő-gyermek kapcsolat fontosságáról nagymértékben befolyásolta a kortárs fejlődéspszichológiát. Tagadhatatlan, hogy Freud korai élményekre való összpontosítása és azok hatása a későbbi viselkedésekre és személyiségjegyekre hozzájárult az emberi fejlődés bonyolultságának megértéséhez.

Klinikai szempontból Freud pszichoanalitikus ötletei hatással voltak a terápia és tanácsadási gyakorlatokra. Habár Freud módszerei és konkrét értelmezései idővel változtak, a pszichoanalitikus terápia elemeit ma is alkalmazzák a modern terápiás megközelítésekben. A pszichodinamikus terápia, mint a freudi pszichoanalízis ágazata, a tudattalan hatásokat vizsgálja a viselkedés, érzelmek és gondolatok terén, bár módosításokkal, hogy alkalmazkodjon a kortárs terápiás gyakorlatokhoz.

A kortárs pszichológiában Freud fallikus szakasza gyakran a fejlődéspszichológia szélesebb kontextusában jelenik meg. Habár a freudi elmélet egyes aspektusai továbbra is befolyásosak, a modern pszichológiai megközelítések hangsúlyozzák a gyermekfejlődés holisztikusabb megértését, több elméletet és empirikus kutatást integrálva.

A fejlődés modern elméletei tágabb perspektívákat foglalnak magukba, például a kognitív, társas és érzelmi fejlődést. A modern kutatások gyakran több elméletet integrálnak, és figyelembe vesznek különböző tényezőket a gyermek fejlődésében, és nem kizárólag a pszichoszexuális aspektusokra összpontosítanak.

Felhasznált szakirodalom

• Cole, M., Cole S. R. (2006). Fejlődéslélektan. Budapest: Osiris Kiadó.
• Freud, S. (1905). Three essays on the theory of sexuality. Standard Edition, 7, 123-246.
• McLeod, S. A. (2008). Psychosexual stages of development.